A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 10. szám - Az állított rágalmazó tény valódiságának bebizonyítása - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Befejező közlemény

86 ü JOG. személyesen gyakorolható, A választás viszonylagos szótöbbséggel történik, a választás érvényéhez azonban a kamarai szavazásra jogosult tagok legalább egyharmadának részvétele és a beadott összes szavazatok legalább egyharmadának elnyerése szükséges. Ellenkező esetben új választás, illetve pót választás végett 15 nap alatt új közgyűlés hivandó egybe. A második választásnál a viszonylagos szótöbbség feltéllenül elegendő. Ha többen egyenlő számú szavazatot nyertek és a választmány tagjainak száma, illetve a vonatkozó tisztviselői állás nem engedi meg mindegyik választott felvételét, az elnök sorshúzása dönt. 14-2- §. A választmány nemtisztviselö tagjainak egyharmada egy évi működés után kisorsolandó s helyébe megfelelő számú új tagok választandók Hasonló pótválasztás rendelendő el, midőn választmányi vagy tisztviselői hely az illetőnek kihagyása, vagy kizárása, vagy kitörlés folytán ürül meg. A második év végével a két év óta működő nemtisztviselő választmányi tagok fele sorsoltatik ki és potoltatik újakkal. Ezentúl mindig a már három éven át működött tagok lépnek ki és pótolta'nak újakkal. 143. íj A tisztviselővé vagy választmányi taggá választott a tisztséget elfogadni és három éven át viselni köteles, különbeni kizárás terhe alatt. A ki azonban már három éven át, mint tisztviselő vagy választmányi tag működött, újabb megválasztatását elfogadni nem köteles mindaddig, a míg más választható tagok rendelkezésre állanak. 144. §. A kamara jogában áll kiadásai fedezésére közgyűlésén évi tagdijakat kivetni, melyek azonban a budapesti kamaránál 25 frtot, más kamaránál 1~> frtot meg nem haladhatnák. Azok behajtása a kamarai ügyész megkeresésére az illetékes kir. bíróságok által közvetlen végrehajtás utján eszközlendő. Egyidejűleg a késedelmes tagok ellen a kizárási eljárás megindítandó. A fizetési módozatok megállapítása és a hiv. ügyvédi lapban kihirdetése, valamint a szegénység miatti felmentvény megadása a választmány hatáskörébe tartozik. A dijelengedés iránt folyamodó a visszautasító határozat ellen, annak kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a legközelebbi közgyűlésre felebbezhet A felebbezés Írásban adandó be a kamaránál. A felebbezés nem gátolja az időközbeni esetleges kizárást. Ií5. §. A kamata jogában áll ügyvédi nyugdijalapot létesíteni és e célból tagjaira ügyvédi kereseti adójuk 10%"á,> mult pótadót kivetni, melynek behajtására nézve az előző §. intézkedései alkalmazandók. Ily nyugdíjalap létesiiését elrendelő közgyűlési határozat érvényéhez a kamarai tagok legalább felének jelenléte és a jelenlevők két harmadának hozzájárulása szükséges. A létesítés elhatározása esetében a kiviteli és kezelési módozatokat az igazságügyminiszter külön rendeletben állapítja meg. 146. A kamarák kiküldöttjeik által országos értekezletre gyülekezhetnek, esetleg állandó egyesületet alkothatnak a kamarai célok előmozdítására. 147. §. A választmány igazgatja a kamarát, kezeli vagyonát, ellenőrzi tisztviselőit, előkészíti a közgyűléseket, végrehajtja azok határozatait és általában a közgyűlésnek fenn nem tartott esetekben gyakorolja a jelen törvényben a kamarákra ruházott összes jogokat, illetve teljesiti a vonatkozó kötelességeket. Ülésein a kamara tagjai és joggyakoinokai jelen lehetnek. A választmány határoz a segélyalap kamatainak szétosztása iránt is szegény ügyvédek, özvegyeik és árváik között. Segélyt megtrgadó határozat folyamodó által a 144. §-ban előirt módon a közgyűlésre felebbezhetö. 148. §. A választmány határozatait szótöbbséggel hozza. Azok érvényéhez az elnökön vagy helyettesén kivül legalább két tag részvétele szükséges. A határozat indokolandó és az érdekelt kamarai taggal Írásban közlendő, ki az ellen a közgyűléshez felebbezhet a 144. § ban előirt módon. 149. §. A választmány határoz a kamarai ügyész véleményének meghallgatása után azon esetben, midőn valamely kamarai tag ügyvédi jogsérelem megtorlását a kamara utján, illetve ennek csatlakozását kéri. Ezen határozat is felebbezhetö a közgyűléshez. 150 §. A választmányi tagok és tisztviselők megbízatásukban híven és pontosan eljárni kötelesek. Minden kötelességszegés vagy visszaélés e tisztségek gyakorlásával fegyelmi vétséget képez. 151. §. A kamarai elnök vezeti a választmányi üléseket és közgyűléseket és felosztja a munkát — lehetőleg egyenlően — a választmányi tagok és tisztviselők között. A kamarát kifelé képviseli. Annak leveleit, felterjesztéseit, átiratait és határozatait aláírja. A kamara érintkezését a hatóságokkal és bíróságokkal közvetíti. A titkár vagy ügyész akadályoztatása esetében helyettest nevez. A kamarai tagok és joggyakornokok közt felmerülő viszály esetében az érdekelteket megidézni, meghallgatni és közöttük a békés kiegyenlítést megkísérteni jogosult, mely célból a kamara oly tagjait is meghívhatja, kiknek közreműködésétől jó eredményt vár. Akadályoztatás esetében valamely alelnököt, vagy a választmánynak leghosszabb ügyvédi gyakorlattal bíró tagját helyettesítésével bízza meg 152. § A titkár a választmányi ülések és közgyűlések jegyzőkönyvét vezeti, a kamarai jelentéseket, felterjesztéseket stb. fogalmazza, a kamarai jegyzékeket vezeti és azokból kimutatásokat, bizonyítványokat stb. készit és kiad, illetve azok vezetését és készítését ellenőrzi. Ore a kamarai pecsétnek, mely a kamara minden hivatalos okmányán alkalmazandó. 153. §• Az ügyész a kamarát jogügyeiben képviseli és a fegyelmi perekben mint közvádló szerepel. 154-. §. A kamara jogában áll egyes tagja vagy választmánya indítványára közgyűlésén oly ügyvédet, ki már nem folytat gyakorlatot vagy más kamaránál van bejegyezve, az ügyvédkedés és jogfejlődés terén szerzett érdemeinek elismeréséül, élethossziglanos tiszteletbeli taggá megválasztani. E választás szótöbbséggel történik. A megválasztott minden kamarai közgyűlésre külön meghívandó s azon a szólás és indítványtétel jogát gyakorolja. Részt vehet továbbá azon tevékenységben, melyet a kamara a joggyakornokok kiképzésére fordít. XI. EEJEZET. Curiai ügyvédségi tanács. 155. §. A kir. Curián egy, vagy szükség esetében több ügyvédség' tanács alakítandó, mely a jelen törvényben meghatározott esetekben, mint felebbviteli biróság működik. Ezen tanács, illetve tanácsok következőleg alakulnak meg • A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése a 37. §-ban körülírt minősítéssel biró tagjai közül 36 tagot választ az ugyanott részletezett módon ; ezek közül az igazságügyminiszter 12 tagot három évre nevez ki a kir. Curia ügyvédségi tanácsának tagjaivá. E kinevezések a hivatalos lapban közéteendők. Ezen választást, illetve kinevezést az illetők elfogadni nem kötelesek, de elfogadása esetében a későbbi lemondás hatálya az igazságügyminiszter jóváhagyásától függ. Ezen esetben pótválasztás, illetőleg kinevezésnek van helye. A kir. Curia ügyvédségi tanácsának elnökét és curiai birói tagjait a kir. Curia elnöke minden év elején jelöli ki. A kijelöltek névjegyzéke a hivatalos lapban közlendő. A szükséges számú ügyvédtagokat a tanácselnök hivja be és ugyan ö osztja fel egyenlően a munkát az összes tanácstagok között. A behívás ugy eszközlendő, hogy minden kinevezett ügyvédtag lehetőleg egyenlően részesüljön e tisztség viselésében. A kir. Curia minden ügyvédségi tanácsa öt tagból áll, kik közül az elnök és két tag I curiai biró, két tag pedig ügyvéd. 150. §. A kir. Curia ügyvédségi tanácsa határozatait szótöbbséggel hozza meg Az ügyvédtagok érdekeltség miatti mellőzése és fegyelmi fele| lössége tekintetében ugyanazon szabályok irányadók, mint a kamarai választi mányi tagok elsőfokú bíráskodásánál. A kir. Curia ügyvédségi tanácsának ügyvédtagjai m'nden ülés után tiszteletdijat húznak az állam pénztárából, | melynek összegét a budapesti ügyvédi kamara meghallgatása után az igazI ságügym'niszter a pénzügyminiszterrel egyetértve, állapítja meg. XII. FEJEZET. Átmeneti és végrehajtási intézkedések. 157. §. Jelen törvény életbeléptetésével az 1874 : XXXIV. t.-c. és minden a jelen törvényben foglaltakkal ellenkező, illetve azoktól eltérő | korábbi törvény és jogszabály hatályát veszti. 1: 8. §. Jelen törvénynek a joggyakorlat megkezdésének feltételeire, 1 illetve annak tartamára vonatkozó határozatai a törvény életbeléptekor már bejegyzett ügyvédjelöltekre nem alkalmazhatók. 159. §. Az 1874 : XXXIV. t.-c. t.6. §-a alapján folyamatba telt és még jogérvényesen el nem intézett ügyek átteendök az illetékes ügyvédi kamarához további eljárás végett a jelen törvény értelmében. 160. §• Jelen törvény életbeléptekor már folyamatba tett fegyelmi ügyekben a további eljárásra nézve jelen törvény alkalmazandó. A jelen törvényben részletezett fegyelmi vétségek, a mennyiben az 1874 : XXXIV. t.-c. elvi határozmányainak folyományai, akkor is büntetendők jelen törvény szerint, ha ennek életbelépte előtt követíettek el. Hasonlókép alkalmazandó a kizárás, habár annak oka jelen törvény életbelépte előtt merült fel. 161. §. Az igazságügyminiszter valamely szaklapot rendeleti uton hiva'alos ügyvédi lap jellegével ruház fel E lap minden kamarának ingyen megküldendő Összes hivatalos hirdetményei illetékmentesek. A kamarák évi jelentéseit közölni tartozik. 162. §. Jelen törvény V. fejezete a helyi szokás szerint külön kihirdetés végeit minden község elöljáróságának megküldendő. 163. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik a szükséges kiegészítő rendeletek kibocsátására. Nyilt kérdések és feleletek. (Feleletek.) Az utolsó hófiivások és perrendtartásunk. I. Az 1881: LX. t.-c. 97. §-a, midőn az igényperekben az elmulasztott határnapokra nézve, sem igazolási, sem perujitási jogorvoslattal való élhetést meg nem enged, — hézagosan intézkedik ; — és habár a feltett kérdésben jelzett hófúvások, köztudomásúlag a közlekedést gyakran és több napokig megakadályozták is, — mindazonáltal a hivatolt törvény, az igénykeresetekben tűzött határnapok mulasztásai esetében, mereven intézkedvén, a felek érdekeinek megóvására, nézetem szerint, biztos út nem létezik. Az 1881 : L1X. t.-c. 32., 39., 51., 61., 69. §-ai felsorolják a ' jogorvoslat nemeit és eseteit, azonban azokból a jelen kérdésre egyet sem lehet alkalmazni. Szerény nézetem szerint ezen eclatans tárgy esetében a beadott igazolási keresetet visszautasító végzés ellen alkalmas lett volna felfolyamodással élni, bár bizonyossággal nem merem állítani, de elő álhatott volna az 1881: L1X. t.-c. 58. §-a utolsó pontja alapján azon eset, hogy az elsöbiró felek j meghallgatására, új határozat hozására utasíttatván, ezáltal alkalom szolgáltathatott volna a hézagos törvény kipótlására hozandó legfelsőbb birói döntvényre s ez alapon a kérdéses ügy kedvező ellntézi hetesére.