A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 10. szám - Az állított rágalmazó tény valódiságának bebizonyítása - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Befejező közlemény

JL JOG. végzés kézbesítésétől S nap alatt megidézendő tanúit bejelenteni. A vizsgáló biztos és fegyelmi bíróság a panaszlott által bejelentett tanukat csak annyiban köteles megidézni és kihallgatni, a mennyiben vallomásuk ügydöntő lehet. Mellőzheti a fegyelmi biróság azon ügydöntő tanuk megidézését is, kik már az előzetes eljárásban hit alatt kihallgatva lettek. A kamara székhelyétől távol lakó tanuk közvetlen kihallgatása rendszerint mellőzendő és a mennyiben ilyenek kihallgatásának szüksége a tárgyaláson merül fel, a bíróság ennek elnapolásával megkeresés útján vagy vizsgálat (esetleg pótvizsgálat) elrendelése mellett ennek útján eszközölteti vallomásaik kivételét. 117. íj. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A nyilvánosság csak a közerkölcsiség szempontjából zárható ki a fegyelmi biróság határozata folytán. A tárgyalás vezetése és a rend fentartása az elnököt illeti meg, ki utóbbi szempontból a hallgatóságot meginteni, esetleg kiutasítani jogosult. A panaszlott ugyanoly elhelyezésben és bánásmódban részesítendő, mint a többi felek, annak kitüntetéséül, hogy jogérvényes elitéltetéseig becsülete érintetlen. A panaszlott személyesen köteles megjelenni. Védőül ügyvédet vallhat, ki már az előzetes eljárás folyamán képviselheti. A panaszos ügyvéd által képviseltetheti magát. Az ügyész vagy panaszlott indokolt indítványára a biróság közvetlen megjelenését és kihallgatását azonban elrendelheti. US. A beidézett felek vagy tanuk (szakértők) meg nem jelenése esetében a kitűzött időre a fegyelmi biróság a megjelent felek indítványának meghallgatása után határoz a tárgyalás megtartása vagy elhalasztása, az igazolatlanul meg nem jelent felek és a tanuk ujabb megidézése iránt, esetleg a pptts. 206. §-a alkalmazása mellett. A tárgyalás elhalasztása valamely fél indokolt kérelmére, p. o. akadályoztatása vagy ügydöntő új bizonyítékok előterjesztése, illetve beszerzése végett is elrendelhető. Az elnapolás által netán okozott eljárási költségben annak vétkes okozója marasztalandó a véghatározatban. 119. Ha az elnök a felek, esetleg tanuk megjelenését konstatálta, illetve esetleges halasztási indítványok mellőztettek, az érdemleges tárgyalás a kamarai ügyész felszólalásával veszi kezdetét, ki röviden ismerteti a tényállást. Ezután elnök felovastatja a szükséges iratokat, mi iránt mindegyik fél indítványt tehet. Erre következik a panaszlott, esetleg panaszos és tanúk (szakértők) kihallgatása. Mindegyik fél (illetve képviselője) közvetlen kérdé- ! seket intézhet a jelenlevő ellenfélhez és a tanukhoz. A kérdezés jogát első sorban a kamarai ügyész, azután a panaszos, végre a panaszlott gyakorolja. \ Szükség esetében kihallgatandó a vizsgáló biztos is. A felek által nyomban előterjesztett új bizonyítékok (magukkal hozott okiratok, tanuk) nem mellőzhetők. Az elnök és a bírák a felekhez és tanukhoz szintén kérdéseket intézhetnek. Szükség esetében szembesítés és ha meg nem történt, a tanuk (és panaszos) megesketése rendelhető el, mely nyomban a pptts. szerint foganatosítandó. 120. § A fegyelmi biróság vagy kiküldöttje előtt letett eskü esetleges büntetőjogi következményeire nézve ugy tekintendő, mint vétségre vonatkozó bűnügyben kir. biróság előtt tett eskü. 121. §. A tárgyalás mikénti megtartása vagy elnapolása iránt s annak folyamán a bizonyítási eljárásra vonatkozólag hozott határozatok (116—119. §.) és intézkedések külön jogorvoslattal nem támadhatók meg. 122. §. A bizonyítási eljárás befejezése után a kamarai ügyész (és esetleg panaszos) előterjeszti indokolt indítványát, mire a panaszlott (és esetleg védője) felel. Az ügyész vagy panaszos viszonválasza esetében a panaszlottat, illetve védőt illeti a végszó Erre a biróság tanácskozás végett visszavonul és a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján szótöbbséggel meghozza az ítéletet, mely elitélést vagy felmentést tartalmaz. Az ítélet nyomban kihirdetendő s később indokaival írásban is közlendő a felekkel, kik az ellen a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbezéssel élhetnek a kir. Curia ügyvédség! tanácsához, mely végleg dönt. Minden fegyelmi ítélet lényege az ügyvédi jegyzékben kitüntetendő s a hiv. ügyvédi lapban köízéteendö. 123. §. A tárgyalásról pontos jegyzőkönyv vezetendő, mely a jelenvolt birák és felek neveit és a tárgyalás lefolyását leírja és az elnök és jegyző által aláírandó. 124. §. Beszüntető határozat, illetve felmentő ítélet esetében az alaptalan panaszt emelő fél az eljárási költségben marasztalandó és azonkívül 50—500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. Elitélés esetében az eljárási költségekben az elitélt marasztalandó. A behajtás minden esetben a kamara megkeresésére az illetékes kir. biróság útján eszközlendő. Minden pénzbüntetés a kamara segélyalapját illeti. 125. §. A felebbviteli fegyelmi biróság feloldó, megsemmisítő vagy érdemleges határozatot hozhat. Határozatát rendszerint a felterjesztett ügyiratokból meriti, jogában áll azonban szükség esetében a feleket vagy tanukat közvetlenül kihallgatni és e célból tárgyalást kitűzni, mely a fenti eljárási szabályok szerint tartandó meg. Az idézés ez esetben az illető kamara, mint elsőfokú fegyelmi biróság útján eszközlendő. Mindenesetre megengedendő a felebbviteli biróság nyilvános ülésén idézés nélkül megjelent panaszos vagy panaszlott fél, illetve képviselőjüknek az ügy előadása utáni egyszeri felszólalás. A határozat a biróság által is a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján hozandó, az esetleg jelenlevő felek előtt nyomban kihirdetendő és indokaival Írásba foglalva, velük a kamara útján közlendő. 126. §. Az elitélt a jogerejű határozat közlésétől három éven belül új bizonyítékok alapján perújítással élhet az eljárt kamara előtt. A perujitási kérelmet megtagadó határozat a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbezhetö a kir. Curia ügyvédségi tanácsához, mely végleg dönt. 127. S Minden visszaélés a fegyelmi biróság gyakorlásával, eltekintve esetleges büntetőjogi következményektől, az illető ügyvédek részéről fegyelmi vétséget képez. X. FEJEZET. Ügyvédi önkormányzat. 128. §. Az ügyvédi önkormányzatot az ügyvédi kamarák gyakorolják. Minden ügyvédi kamara bejegyzett ügyvédtagjaiból áll. A kamarák számai és székhelyét az igazságiigyminiszter állapítja meg. Minden kamarának legalább 100 taggal kell birnia. 129. § A kamara hatáskörébe tartozik az ügyvédek jogainak megóvása és kötelességeik telje-itésének ellenőrzése, az egyes ügyvéden vagy ügyvédi karon ejtett sérelmeknek a törvény értelmében való megtorlása és orvosoltatása, az ügyvédi és joggyakornoki jegyzék vezetése és fegyelem fentartása és általában az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének és jogos érdekeinek oltalma és a jogfejlődésnek előmozdítása. Az ügyvédi kamara e hatáskörében az ügyvédi hivatásra vonatkozó, tagjait kötelező rendeleteket alkotni, az illetékes hatóságokhoz és a többi kamarákhoz előterjesztéseket és javaslatokat tenni, a törvényhozási tervezetek és alkotások és a jogszolgáltatás tekintetében véleményét nyilvánítani és a szükséges reformokat sürgetni jogosult, illetve köteles. A kamarák ügykezelési nyelve az állam hivatalos nyelve. Levelezése postadíjmentes. 130. S. Az ügyvédi kamarák az igazságiigyminiszter felügyelete alatt állanak, kihez minden év végén jelentést tenni tartoznak, mely az ügyvédi és joggyakornoki jegyzéket az év alatti változásokkal, a kamarára ruházott fegyelmi s a 16., 65., 89., 96—98. §-aiban érintett eljárásának (perek és panaszok számának, minőségének, az eljárás tartamának, a hozott határozatoknak) pontos és részletes kimutatását, a megállapított költségvetést és jóváhagyott számadást és a kamara területén észlelt igazságszolgáltatási és általános igazságügyi hiányokat és orvoslásukra célzó javaslatokat tartalmazza. Az igazságiigyminiszter jogában áll a kamarák bírósági ügymenetét bármikor megvizsgáltatni. 131. §. Az ügyvédi kamara közegei : a közgyűlés, a választmány és a tisztviselők. 132. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik : 1. a kamarai ügyrend megállapítása; 2. az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó kötelező rendeletek alkotása ; 3. a tisztviselők és választmányi tagok megválasztása ; 4. az évi költségelőirányzat és fedezetének megállapítása ; 5. az évi számadások felülvizsgálása és a felmentvény megadása ; 6. a választmányi határozatok elleni felebbezések elintézése ; 7. a választmány vagy külön kiküldött bizottságok által kidolgozott, a törvényhozáshoz vagy minisztériumhoz intézett felterjesztések és javaslatok felülvizsgálata ; 8. egyes kamarai tagok által bejelentett vagy a választmány által előterjesztett indítványok tárgyalása s azok kapcsán a szükséges intézkedések megtétele. 133. § Minden évben rendes közgyűlés tartandó. Ezenkívül a szükséghez képest a választmány bármikor egybehívhat rendkivüli közgyűlést. A kamarai tagok legalább egyötöd részének kívánatára, mely írásban a kamarai elnöknél adandó be, a választmány köteles rendkivüli közgyűlést a kijelölt — törvény keretébe eső — célra azonnal egybehívni. A közgyűlés idejét különben a választmány állapítja meg, mely egyszermind előkészíti annak teendőit. A közgyűlés kitűzése és tárgysorozata 15 nappal a kitűzött nap előtt a hivatalos ügyvédi lapban közzéteendő. Minden kamarai tagnak jogában áll e közzétételtől számítandó 8 napon belül írásbeli indítványait beküldeni a kamarai elnökhöz, mely esetben azok a közgyűlés tárgysorozatába felveendők. Azon kérdés felett, vájjon a beadott indítvány tárgyalható-e jelen törvény értelmében, vagy hogy a választmány hotározata ellen bejelentett felebbezésnek e kérdéses esetben van-e helye, maga a közgyűlés dönt. 134. §. Közgyűlési határozatok szótöbbséggel hozatnak. Érvényűkhez — a választások és a rendeletalkotás kivételével — legalább a kamarai tagok egy tizedrészének jelenléte szükséges A 132. §. 2. pontjában emiitett rendeletek érvényéhez azok alkotásánál a kamarai tagok legalább egyötödének részvétele szükséges Ezenfelül ily rendeletek végrehajtás, illetve a hiv. ügyvédi lapban eszközlendő kihirdetés előtt jóváhagyás végett az igazságügyminiszterhez terjesztendők fel, ki határozatát 30 nap alatt a kamarával közölni tartozik, különben a jóváhagyás megadottnak tekintetik. 135. §. Ha a közgyűlés a tagok kellő szímának hiánya miatt határozatképtelen, újabb közgyűlés hivandó egybe, mely tekintet nélkül a megjelent tagok számára, határozatképes. 136. §. Minden közgyűlés nyilvános. Annak vezetése és a rend fentartása az ügyrend értelmében a kamarai elnököt illeti meg. 137. §. Közgyűlésen részt vehet minden kamarai tag, a mennyiben e joga jelen törvény értelmében korlátozva nincsen. A szólás és szavazás jogától megfosztottak indítványtétel jogával sem élhetnek. 138. §. A közgyűlés minden tagja kérdéseket intézhet a választmányhoz, illetve egyes tisztviselőhöz, mire az választ és felvilágosítást adni köteles. 139. §. A választmány, melynek tagjai a tisztviselők is, három évre választandó. A tisztviselők és választmányi tagok számát a közgyűlés, tekintettel a kamarai tagok számára és a viselendő hivatali teherre, állapítja meg Nem választható azonban a budapesti kamaránál 2t, más kamaránál 12 tagnál kevesebb * tisztviselőkön kívül. Tisztviselőkül elnök, alelnök, titkár, ügyész és pénztárnok mindenesetre választandók. Szükség esetében több alelnök, segédtitkár és segédpénztárnok vagy ellenőr választható. 140. §. A tisztviselőket és a többi választmányi tagoknak legalább kétharmadát a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából kell választani. Választmányi tag, illetve tisztviselő csak az lehet, ki az illető kamaránál legalább három év óta bejegyezve van és kinek joga a választatáshoz fel nincs függesztve. A választható tagok jegyzéke a választmány által a választási közgyűlés előtt a 37. §. értelmében készítendő és közéteendő. 111. §. A választás titkos szavazás utján történik. A szavazás csak