A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 6. szám - Van-e folytatólagos biztositási végrehajtásnak helye? Nyilt kérdések. - Adat a jogtalan elsajátitás vétségéhez

A J O G. nem lett; ennek hiányában pedig, miután a váltón a budapesti magyai- országos bank mint telepes meg van jelölve, vagyis miután a váltó telepitett, felperes váltóbirtokos a V T. 43. §-a értelmében, alperes mint elfogadó ellen váltókereseti jogát is elvesztette. Tekintve azonban, hogy a kereseti váltó tartalmából kétségtelenül kitűnik, hogy az azon telepesként megnevezett magyar országos bank a váltónak egyszersmind birtokosa is volt, alperes felhozott kifogása csak akkor lenne figyelembe vehető, ha azt is bizonyítaná, hogy lejáratkor nem a telepes volt a váltó birtokosa ; miután a V, T. 44. §-a értelmében azon esetbeu, ha a telepes lejáratkor egyszersmind a váltó birtokosa, az elfogadó elleni váltókereset fentartására óvás felvétele nem szükséges. Minthogy pedig erre nézve alperes semminemű perrendszeríi bizonyítékot fel nem hozott s így felhozott kifogásának alaposságát nem bizonyította, különben pedig az általa elfogadottnak beismert és minden törvényes kellékkel ellátott váltó összegének megfizetéseért a Y T. 23. §-a értelmében felelős, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása és a sommás végzés hatályának fentartása mellett alperest a kereseti követelésben elmarasztalni kellett. (1886. ápril 7-én 504. sz.) A kir. Curia: A másodbiróságnak Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. deczember 3-án 680. váltósz.) Az árúnak a kialkudottnál magasabban számitolt ár mellett küldése nem jogosítja lel Tevőt a szerződéstől való elállásra és az áru visszaküldésére, hanem esak arra, hogy a kialkudott vételárnál többet ne fizessen. A kir. Curia : A másodbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett az elsőbirősági ítélet hagyatik helvben. Indokok: A másodbirósági Ítéletnek megváltoztatása mellett az elsöbirósági ítéletet kellett helybenhagyni az abban felhozott okoknál fogva és még azért is : mert felperes szerződési kötelezettségének megfelelt, a mennyiben a megrendelt árút kellő időben alperesnek elküldöttt, a K. T. 335. §-a tehát jelen esetben felperes ellenében alkalmazást nem nyerhet; továbbá mert a mennyiben felperes a küldött számlákban a kialkudott árleengedést a vételárból le nem számította, ez alperes vevőt csak arra jogosította fel, hogy a vételárt az alku szerint fizesse meg; ez okból azonban nem volt jogosítva a szerződéstől elállni és a küldött árút visszaküldeni. (1886. november 11-én, 674. váltószám.) A bizományos a bizományi árúval, mint sajátjával rendelkezhetik, igy a lefoglalt árúra saját nevében igénykeresettel felléphet. A bpesti V. ker. kir. jbiróság: A f. évi febr. 25-én felvett fogl. jkv. 1. tétele al. lefoglalt gőzgép a bírói zár alól feloldatik, a költségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: Igénylő az általa felhívott R. Ant, R. Ad., S. J. és 13. M. tanukkal beigazolta, hogy a lefoglalt gőzgép ugyanazonos a keresethez C) alatt csatolt közjegyzői okiratban emiitett s annak tartalma szerint ÍJ. J.-nak bérbe adott gőzgéppel, mely bizonyíték kétségen kívül helyezte azt, hogy a gőzgép I!. f-nak tulajdonát nem képezi s igy az ö tartozásainak kifizetésére alapul nem szolgálhat. Azon körülmény, hogy K. K. a keresetben a gőzgépet tulajdonának állította, a tárgyalás során pedig beismerte, hogy az W. tulajdunát képezi, igénylő azt csak bizományban bírja, a kereshetőségi jogot nem gyengíti, mert a bizományos bizományi árúval mint saját javával rendelkezik harmadik személyekkel szemben s igy a menuyiben ő azt bérbe adta, igényelheti is, ennélfogva a lefoglalt gőzgép a birói zár alól feloldandó volt. A bpesti kir. ítélö tábla : Az elsőbiróság Ítélete megváltoztatok, felperes keresetével elutasittatik és köteles alperesnek 25 frt perköltséget 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni, luclokok : Azon körülmény, hogy a lefoglalt gépre nézve felperes és végrehajtást szenvedett közt a 151 alatti bérszerződés létrejött, abban is a végrehajtást szenvedett elismeri, hogy a bérbevett gép felperes tulajdona, felperes tulajdonát harmadik személyek irányában meg nem állapítja, minthogy felperes keresetében a kérdéses gépet saját tulajdonának lenni állítja, a tárgyalás során pedig beismeri, hogy az egy harmadik tulajdona és nála csak bizományban van, minthogy ez utóbbi körülmény, még ha bebizonyítva lenne is, nem jogosítja fel arra felperest, hogy külön meghatalmazás nélkül a harmadik érdekében saját neve alatt I igénykeresetet indítson, ily meghatalmazást pedig felperes fel nem i mutat, ennélfogva az eljáró bíróság Ítéletét megváltoztatni, fel! perest keresetével elutasítani és mint pervesztest a perköltség | megfizetésére kötelezni kellett. A in. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatok és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, indokainál fogva és azért, mert azon ügylet által, melyet a bizományos harmadik szeraélylyel köt, a keresk. törv. 3J8. §-a szerint a bizományos lévén jogosítva, felperesnek a törvény ezen rendelkezésén nyugvó kereseti jogát alaposan kétségbe vonni nem lehet. (1886- okt. ^9. 5,433.) Bűn-ügyekben. Idegen ingé* dolognak használat és nem eltulajdonítás céljából történi elvétele csak akkor büntethető, ha ez által kár okoztatott. (11. T. K. 813. §. K. B. T. K. 127. §.) A kir. Curia: S. Pál vádlottal! Pálné 50 kr. értékű , vaslapátja ellopásának vácija és következményeinek terhe alól^ felmentetik. Egyebekben azonban a budapesti kir. ítélőtábla ítélete j az elsőfokú bíróság Ítéletéből átvett s elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. Indokok : Vádlott a B. Pálné vaslapátja ellopásának vádja alól felmentendő volt : mert vádlott csak annyit ismer í be, hogy a lapátot csakis használat céljából hozta le a padlásról j s vette magához, nem ismeri be ellenben azt, hogy a kérdéses dolgot eltulajdonítani ifi akarta volna ; de az útközben vele találkozott tulajdonosnő által is megkérdeztetvén az ez által felismert lapát iránt s ez előtt is a használat végetti magáhozvételt minden tartózkodás nélkül azonnal és egyenesen kijelentvén : a tulajdonosnő ezen kijelentést nemcsak minden megütközés nélkül fogadta, hanem a lapátuak vádlott általi használhatását, illetőleg vádlott azon cselekedetét, hogy az emiitett dolgot önhatalmúlag magához vette — kérdés tárgyává sem tette. Ily körülmények között az, hogy vádlott a kérdéses lapátot eltulajdonítani, vagyis hogy azt saját tulajdonává tenni akarta volna, egyáltalán bizonyítva nem lévén, a használat végetti elvételt pedig a B. T. K. fölötti tárgyalások tanúsítása szerint a törvényhozás a li. T. K. 333. §-a alá foglalni és mint lopást büntetni nem akarván : ezen cselekmény lopásnak nem volt minősíthető. De minthogy a kérdéses cselekményben a K. B. T. K. 127. §-ának feltételei sem forognak fenn, de ezenkívül a tulajdonosnő részéről vádlott elleni bűnvádi eljárásra vonatkozólag indítvány nem tétetett és igy az imént körülirt cselekmény, büntetendő cselekmény tényálladékát egyáltalán nem képezi : vádlott erre j vonatkozólag büntetendő cselekmény ténválladékának hiánya miatt volt felmentendő. (1886. november 9-én, 4,4l0- sz.) Már kiűzetett követelésnek polgári bíróság előtt történt érvényesítése büntetendő cselekményt nem képez. (B. T. K. 37 '. §,) A balassa gyarmati kir. törvényszék : Tekintve, hogy a feljelentéshez mellékelt kir. ítélőtáblai végzés a székesfehérvári kir. járásbíróság sorrendi végzését a 2,187 frt tekintetében jóváhagyta s jogerőre emelkedett, ennek felülvizsgálása pedig a kir. törvényszék hatásköréhez nem tartozik s még ha ezen 2,187 frt sorozása által sérelem követtetett volna is el, az nem fenyítő, hanem polgári úton orvoslandó : a kir. ügyészi indítvány mellőzésével L József feljelentése s fenyítő zárlat iránti kérvéi nye, mint fenyitő eljárásra alkalmatlan, elutasittatik. (1885. december 18-án, 4,670. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok : L. József bűnvádi feljel.;n tésében azt panaszolja, hogy S. Antalué a részére I,. Ferenc ellen a székesfehérvári kir. járásbíróság által 8,095/84. szám alatti ítélettel megállapított 3,600 frtnvi összegből 2,000 frtot haszonbér címén, mint előnyös tételt kért panaszos mint első foglaltató előtt a vételár felosztásakor soroztatni, holott a végrehajtást szenvedett által 1,600 frt már a sorrendi tárgyalás előtt, 500 frt pedi"- időközben lett neki kifizetve, a 3,600 frt tehát az ő követelése után | lett volna sorolandó; és miután S Antalné tudta, hogy az esetben, ha nem előnyös tételkint soroztatja követelését, arra mi sem jut, azért csalást követett el. L Józsefnek ezen panasza, miután a követeléseknek a vételárból mikénti sorozása a [ polgári bíróságok hatásköréhez tartozik és ennek orvoslására szin-