A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 6. szám - Van-e folytatólagos biztositási végrehajtásnak helye? Nyilt kérdések. - Adat a jogtalan elsajátitás vétségéhez

A JOG. , * Polgári felsőbb bíróság van hivatva, bűnvádi vizsgálat a apjául arina[ kevésbbé szolgálhat, mert feljelentő maga sem j állítja, hogy S Antalné ravasz fondorlattal pénzösszeget ! ielvett avagy annak felvételét megkisérlette volna. (1886- már- : cms 3-án, 3,760. sz.) A kir. t'uria: A másodbiróság végzése az abban felhozott ós elfogadott indokoknál fogva helybenhagvatik. (188(1. novem- ', ber 16-án 3,453. sz.) Kártyavetés és szellemidézés ürügye alatt eszközöli jogtalan vagyoni haszon szerzése nem képez csalást, hanem a K B. T. K. 79. S ába fttköző kihágást. (1881). dec. 3-án. 4,559. sz.) Ha oly földbirtok haszonbérlője, mely árverés ut ján eladatott, a föld füsriíö termését beszedte, ez még akkor sem képez büntethető cselekvényt, ha neki az árverésről tndomása volt. A karol,yfalvi kir. járásbíróság: (1885. évi december 24. 3,128. sz. a.) N. Isza (34 éves földész, lopásért büntetve volt) a btk. 359. §-ában minősített és ezen szakasz szerint büntetendő sikkasztás vétségében vétkesnek mondatik és ezért 8 napi fogházra ítéltetik stb. Indokok: Maga a vádlott is beismeri, mikép ö a bíróság által zár alá vett földről a kukorica termést learatta és azt saját céljaira forditotta és miután azon mentegetődzése, hogy ő ezen földet haszonbérbe vette, birói figyelembe nem vehető, mert jogait polgári uton védelmeznie kellett, öt a kukoricának 100 frton alóli becsértékére tekintettel, a btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás vétségében vétkesnek kimondani kellett slb. A budapesti kir. ítélőtábla: (1886. ápril 14. 7,561. sz. a.) a kir. járásbíróság ítélete indokainál fogva azzal a meghatározással hagyatik helyben, hogy vádlott cselekménye a btk. 359., 355. §-aiba ütközik és a jogtalanul eltulajdonított dolog értékére j való tekintettel a btk. i5r>. §. szerint képez vétséget. A in. kir. Curia: (1887. január 14. 6,829. sz.) mindkét alsóbb bírósági Ítéletnek megváltoztatásával vádlott a vád alól felmentetik. Indokok : Vádlottnak azon cselekménye, mely szerint a földnek, melynek haszonbérlője volt, termését leszedte, annak dacára, hogy azon föld árverés utján eladatott, tekintve, hogy az 1881. évi 60. t.-c. 181. §. értelmében vádlott méltán azon nézetben lehetett, miszerint az általa haszonbérelt földnek függő termése akkor is az ő tulajdona marad, ha a haszonbérelt föld elárverez- j tetik, nem képez büntethető cselekményt, hanem esetleg magánjogi kártérítési kötelezettséget vonhat maga után. A kifejtettekhez képest büntetendő cselekmény esete fenn ; nem forogván, az 1883. évi VI. t.-c. 7. §. 1. pontja értelmében ! voltak az alsó bíróságok ítéletei felüTvizsgálandók. A gynjtosratás célzása nélkül is elkövethető szándékosan gyújtás. Ez esetben nem gondatlansághói származott tűzvész-okozás vétsége forog fenn, hanem gyújtogatás büntette. Ha azonban az ügyész vétséir miatt emelt panaszt, vádlott csak a gyújtogatás vétségében maraszt a Iható. (B. T. K. 422., 425. §-ai.) A nagyváradi kir. törvényszék: Tűzvész-okozás vétsége miatt vádlott L. Ferenc és társa elleni bűnügyben következőleg itélt: Szabadlábon levő vádlott L. Ferenc a btk. 425. §-a szerint minősülő tűzvész okozás vétségében vétkesnek mondatik ki — s •ezért ugyanazon §. alapján három (3) havi fogházra s a btk. 27. §-ban megjelölt célra fordítandó húsz (20) forint pénzbüntetésre s ennek be nem hajthatása esetében még további két napi fogházra ítéltetik, — ezen felül Cs. István részére 123 frt 50 kr. kár j stb. megfizetésében elmarasztaltatik. Fllenben O. István vádlott iramában a tűzvész-okozás vétségére felbujtás vádját illetőleg a további eljárás beszüntettetik. Indokok: Káros Cs. István előadása szerint a múlt évi okt. 18-án 290 frtra becsült istállójának a teteje leégett, mely alkalommal a padláson volt 40 frt értékű ingósága is elégett, — ezen kárából a biztosító társulattól 200 frtot 1 megkapott, tehát még 123 frt 53 kr. kára maradt fenn, — ezen kárát megítéltetni kéri; a tüz pedig ugy ütött ki, hogy az istállójánál dolgozott L. Ferenc az ugyanott dolgozott kömivestársa, U. Istvántól egy gyufát kért, hogy a szivarát meggyújtsa s O. István a "\ufa átadásakor tréfából azt mondotta L.-nak, hogy az istálló ereszéről lelógó kendert szó nélkül meggyújtotta s az rögtön i lángot vetett, L. igyekezett is azonnal a lelógó kendert a tetőről lehúzni, de mivel az meg volt kötve s az istálló teteje szalmával is volt fedve, a tüz hirtelen elterjedt s igy az istállójának a teteje leégett. Káros azt maga sem állítja, hogy a gyújtás gonosz szándékból történt volna, az csak meggondolatlan tréfa eredménye volt. Káros ezen előadása — s kárára a hitet is letette. Vádlott L. Ferenc beismeri, hogy ittas fővel, tréfából a lelógó kendert az O. Istvántól kapott gyufával, ugy mint káros előadta, ő gyújtotta meg, vádlott a káros és O. István előadása szerint azonnal kapkodott is a tüz után, de az ereszhez kötött kendert lerántani nem tudta, a kezeit is megégette. Vádlott előadása szerint azt nem tudta, hogy a lelógó kender az eresz tetején meg volt kötve — ezen beismerése alapján nevezett vádlott a btk. 425. §-a >zerint minősülő, gondatlanság által elköveteti tűzvész-okozás vétségében vétkesnek volt kimondandó, a miért is figyelembe véve büntetlen előéletét s a tény elkövetése alkalmávali ittas állapotát, az Ítéletben kimért büntetéssel találtatott fenyitendőnek — s bűnösségénél fogva az ítéletben megállapított kár és költségek megtérítésében elmarasztalandónak. — (1885. dec. 21. — 2,762. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla következőleg itélt: Vádlott L. Ferencet azon cselekménye miatt, hogy a szalmafedelü istá'Ió ereszéből lecsüngő gyúlékony anyagú kendert O. István tréfás biztatására gyufával meggyújtotta, nagyobb mérvű gondatlanság terhelvén : a kir. ítélt' tábla nevezett vádlott fogházbüntetését 6 havi időtartamra felemeli. — 188 5. febr. 15-én. 2,530. sz. a. A ni. kir. Curia következő Ítéletet hozott: Az alsóbb bírósági Ítéletek részben való megváltoztatásával vádlott a B. T. K. 422. §. 2. pontja szerint minősülő gyújtogatás vétségében mondatik ki vétkesnek s ezért egy évi fogházra ítéltetik. Indokok: A bizonyított ténykörülményekből, sőt káros állításából is kitűnik ugyan, hogy vádlottnak nem állott célzatában a gyújtás folytán bekövetkezett tetemes károsítás, azonban a célzás és szándék büntetőjogilag nem azonos fogalmak; a tett lehet szándékos, a nélkül, hogy annak végeredménye céloztatott volna. Xem célzott eredmény az, a mely az elkövetett cselekményből rendszerint bekövetkezik ugyan, de el is maradhat s a szándék még ez esetben is megállapítható. Ue a fenforgó esetben, midőn vádlott az égő gyufával nem véletlenül, hanem elhatározott akarattal és öntudatosan gyújtotta ineg az istálló fedeléről lelógott kendert, beláthatva mámoros állapotában is ezen tettének következményeit: vádlott nem gondatlan, hanem szándékos gyújtást követett el s az, hogy az eredmény nem volt célzatában, csak enyhítő, de nem minősítő körülményt képez. Az sem változtat a cselekmény jellegén, hogy az helytelen tréfának volt következménye, az az elkövetett cselekmény csak enyhébben elbírálandó motívumát képezi; mert a gyújtogatás bűntette el van követve, mihelyt valamely, a törvény által védett tárgy bármi okból meggyujtatik és lobbot vet. Ezekhez képest vádlott cselekménye a BTK. 422. §-a szerint minősülő bűntett ismérvét magában foglalja, tekintve azonban, hogy a kir. ügyész csakis vétség miatt emelt vádat s a kir. Curia elfogadott gyakorlatához képest a vádinditványon rendszerint túl nem terjeszkedik, a büntetés megállapításánál — vádlott büntetésénél a BTK. 425. szakaszának büntetési tétele alkalmaztatott; a mellékbüntetésre nézve tekintetbe vétetvén vádlott anvagi helvzete. (1886. évi dec. 28-án. 3,951. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ha ügyvéd ügyvédtársa ellen fenyitö feljelentést tesz3 habár ez alaptalannak bizonyul is, a feljelentő ügyvéd ellen ebből kifolyólag a fegyelmi eljárás esak akkor indítható niear, ha az alaptalan fenyitö feljelentés folytán a bíróság a hamis vádaskodás és rágalmazás tényét is már megállapította. A székesfehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1886. deczember 5-éu 207. sz. a.) K. Gyula győrszentaiártoni ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik stb. Indokok : A veszprémi kir. törvényszék, mint fenyitö biróság által 2,583/B.1886. sz. alatt áttett bűnügyi iratokból kitűnik az, hogy K. Gyula- ügyvéd B. István ügyvédtársa ellen lopás és idegen dolog megrongálása miatt fenyitö feljelentést adván be, a befejezett vizsgálat után a további eljárás utóbbi ellen be lett szüntetve azért, mert a kárositási panasz indokolatlannak mutatkozott, a lopási vád pedig teljesen alaptalannak bizonyult be. K. Gyula ezzel nem elégedve meg, ugy az első fokú határozat, mint az ezt helyben hagyó másodfokú határozat ellen felebbezést