A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 50. szám - Magyarország börtönügyi viszonyai

448 OG. siker még- eddig nem koronázta, ugy ennek oka egyfelől kivüle fekvő körülményekben : a nem mindig teljesen intentióihoz képest eljáró ügyészségi és bírósági közegekben, másfelől a büntető perrendtartás, vagy egy a felső bíróságok által is cynosurául elfogadott ideiglenes büntető eljárás teljes hiányában rejlett. Nagyban mégis annyi el lett érve, hogy — a kivételektől eltekintve — a vizsgálati fogság csak a súlyosabb bűnesetekre szorítkozott. Az elitéltek száma emelkedőben van; a jelentés azt a vizsgálati foglyok számának apadásával hozza kapcsolatba. Mi ellenkezőleg azt hiszszük, hogy ezen emelkedés a büntető codex életbeléptetésének folyománya, mely számos oly, szabadságvesztéssel sújtandó, jogellenes, cselekményt konstruált — p. o. a rágalmazás és becsületsértés eseteit stb. — melyek annak előtte a büntető biró elé soha sem kerültek. Az 1880. évi szeptember hó elsején életbe lépett büntető törvénykönyv hatása természetesen csak 1882. évben észlelhető. A büntető igazságszolgáltatás lassúsága, valamint azon körülmény, hogy az időközben birói Ítélet alapjául szolgált bűnesetek nagyobbára még a régi gyakorlat alapján elbíráltattak, megadja ezen állitásunk kulcsát. Es csakugyan látjuk, hogy — míg 1880—1881-ben a jogérvényes ítélettel letartóztatottak száma jelentékenyen apad, — addig az 1882-től kezdve rohamosan emelkedik. Egészséges fejlődést, - - melyet a jelentés már most is látni vél — mi csak akkor fogunk konstatálhatni, ha az elitéltek számának stationarius volta vagy éppen lejjebb szállítása mellett a vizsgálati ioglyok száma újbóli tetemes apadást fog kitüntetni. A letartóztatottak nemét tekintve, a nők átlagos számaránya az ügyészségi fogházakban letartóztatott vizsgálati foglyoknál 14-32%, mely minimum és maximumként 13-26 és l5-87% közt váltakozott. Ügyanily állandó a számarány a jogérvényesen elitélteknél, csakhogy itt a férfiak számaránya állandóan valamivel erősebb; a nőkre átlag csak 1340% esik — 12 23 és 1115% közti végletek szerint váltakozva. Külön kimutatás tünteti ki a vizsgálati foglyok és jogérvényes Ítélettel letartóztatottak által a fogházban töltött napok számát és az átlagos időt, melyet egy-egy köztük a fogházban töltött. E szerint az összes letartóztatottak 15 évi átlag szerint az ügyészségi fogházakban 3.181,482 napot töltöttek, miből 35-49% esik a vizsgálati foglyokra. A vizsgálati fogságban töltött napok száma csakis az utolsó három évben kezd tetemesebben alábbszállni, — tehát csak most kezd az illetők előtt derengeni, hogy a túlhosszú vizsgálati fogság szükségtelen, és erélyes, gyors vizsgálat mellett elkerülhető. Átlag mégis folyton emelkedik az egy személyre eső, a fogházban töltött napok száma; mig az 1872-ben 47, 1875-ben 4ő volt, addig 1879-ben már 56-ra, 1881-ben 62-re, 1883-ban 66-ra emelkedik és 1886-ban 64-re rug. Okát a főügyész abban véli találhatni, hogy csak a súlyosabb bűntettel terheltek kerülnek vizsgálati fogságba; hogy továbbá a letartóztatottak, Ítéletük jogerőre emelkedéséig, vizsgálati foglyoknak tekintetnek. Szivesen konstatáljuk, hogy az arány — melynek átlagát fentebb 35-49%-kal kitüntettük — 1872-ben még 42 82%, ellenben 1886-ban már csak 27-22%-ot tett ki. A felügyelő- és őrszemélyzet a 15 év alatt 1,584ről 1,741-re emelkedett, a mi 9'94% szaporodásnak felel meg; csekély emelkedés, ha figyelembe veszszük, hogy ez idő alatt a rablétszám átlag 27-75%-al szaporodott, a fogházak kibövittettek és azokban több iparág honosíttatott meg. A fogházak száma csaknem egészen összeesik az ügyészségek és járásbíróságok számával; a lefolyt 15 év alatt az ügyészi fogházak száma, a kir. törvényszékek számának apadása folytán is 107-ről 67-re szállt; a járásbirósági fogházaké pedig 274-röl 317-re szaporodott. Az évi bérösszeg az előbbenieknél 20,851 frt 33 krra, az utóbbiaknál 27,354 frt 33 krra rug. Rendkívül fontos a fogházak helyiségeinek és berendezésének kérdése is. »Törvényhozásunk — úgymond a jelentés — szakított ama középkori felfogással, mely a fogházakat a borzalom helyeinek, az elevenek sirjának tekintette. A szabadságvesztés büntetés legyen az, minek a törvény kimondja és ne legyen a testi egészség, a lelki épség aláásója, sokszor az élet elrontója.« Fájdalom, itt is az állam pénzügyei állják útját a gyökeres és gyors orvoslásnak; többnyire csak az égetően szükséges javítások, pótlások és kiegészítésekre kellett szorítkozni és csak ritkán telt új építkezésre. 1886. végén az ügyészi fogházak ban volt 51 világos, 14 részben sötét és 2 sötét fogházi helyiség; ellenben 1872-ben 18 fogház összes fogházhelyisége, 9-nek pedig egy része volt sötét (csakis a budapesti kir. főügyészség területén.) Szellőztethető volt 51 fogházban, 14 ben csak részben, 2-ben (a szegszárdi és tordai) épen nem! 57-ben száraz, l-ben teljesen, 9-ben részben nedves volt a helyiség. Csekély vigasz ily adatok mellett, hogy a viszonyok 1872-ben még szomorúbbak valáuak, hogy akkor mindannyi helyiség nedves, vagy szellőztethető nem volt. Kút vagy vízvezeték 57 ügyészi fogházban van (hiányzik az eperjesi, lőcsei, nagy-becskereki, szegszárdi, szolnoki, veszprémi, besztercei, gyula-fehérvári, kolosvári, nagy szebeni és tordai fogházakban); 42-ben a viz jó, de már 13 fogházban rosz. Mig 1872-ben 3 ügyészségnél egyetlen fogházhelyiséget sem lehetett fűteni, most csak a fiumeiben nincs fűtés, a mit »az ottani enyhe égalj is indokol.« (?!) A többi fogházban 7 Meisznerfcle légfűtés, 1 forróvizfütés, 2 cserép-, 62 vaskályha van alkalmazva. Éjjeli világításra ll esetben légszesz, 62 esetben kőolaj és 13 esetben virágolaj használtatik. A fogházszobákban ürülésre 9 helyen vasból készült, légmentesen záródó üredényt, 3 fogházban cserépedényt, 22-nél bádogedényt, 35-nél pedig tölgyfacsöbröket (!!) használnak. Az árnyékszékek közül csak 49-nek van emésztögödre, 22-nek pedig vizvezetö csatornája is. Itt legsürgősebb az intézkedés. A légürtartalom legtöbb kívánni valót hagy hátra. Tudományos kísérletek azt az emberi organismus egészséges működésére 19 köbméterben állapították meg. Ha ez nincs meg, a megromlott levegőjű, zsúfolt helyiség aláássa az egészséget és kész melegágya mindenféle betegségnek és járványnak. Fogházaink e tekintetben ma sem felelnek meg a legszerényebb igényeknek sem. Ügyészségi fogházaink a fenti légürt véve fel egy személyre, 6,696 letartóztatottat képesek befogadni; minthogy azonban az átlagos rablétszám 9,370 volt, 2,674-e 1 több egyén volt fogházainkban elhelyezve, minta mennyit a befogadási képesség megenged; tehát egy személyre csak 11—12 köbméter légür jut. Pedig az átlagszámok a helyzetet részben még kedvezőbbnek tüntetik ki, mint az időnkint a valóságban volt, mert a téli időszakb a n, midőn a szellőztetés is sokkal bajosabb és kedvezőtlenebb, a letartóztatottak száma az egész évi átlagot messze túlhaladja; ily esetben tehát a fogházak zsúfoltsága még kiáltóbb, mint milyennek az évi átlagos rablétszám szerint látszik. A szellőzés pedig minden kritikán aluli. Közös fogházszoba csak a b.-gyarmati fogházban nincs, mely a magánrendszer szerint épült; munkaterem, raktár, rabkonyha, kápolna és imaterem a fogházak legnagyobb részében található, de fürdőszoba már alig több mint a fogházak felében, halottas kamara csak Y^-ban, orvosi rendelőszoba Vő ben, külön iskolaterem már csak Í6-42%-ban. Földalatti helyiséget 14 ügyészség kénytelen használni letartóztatás] helyiségül (!!!) Udvarral a fogházak legnagyobb része bir, kert alig van xlx részénél. Setét zárka van összesen 147, magánzárka 1,154, kórodahelyiség 688, közös fogházszoba 8,699. A rabok élelmezéséről már mult alkalommal megemlékeztünk ; az egészségesek kapnak reggel egésE napra 56 deka fekete kenyeret, délben 0-35 liter rántott levest és ugyanannyi főzeléket, vasárnap és csütörtökön 105 gr. főtt hússal, más napokon hús nélkül, este semmit. Vizsgálatok alapján bebizonyult, hogy rabjaink csak 18 — 20 grammal veszítenek kevesebb fehérn y é t ezen élelmezés mellett, mintha koplaltak volna. Ily fehérnye-veszteség mellett nem csoda, ha a foglyok a munkára megkívántató erős szervezettel és az egészség föntartásához szükséges ellenállási képességgel nem bimak és közöttük a táplálkozási zavarokra visszavezethető betegségek (25"50%) oly gyakoriak. Es az orvoslás ? A levegő javítása uj építkezések, különösen 2—3 fegyház épitése által eszközölhető, miáltal a fogházakban lévő ± 2.000 fegyházra itélt egyén elszállítható és a túltömöttség tetemesen csökkenthető volna. A táplálási hiányokon pedig új étrend segítene, a külföldi, kiváltkép a porosz fogházak étrendjének mintájára. Ezen étrend javítás a főügyész illetékes nézete szerint nem ütközik nálunk sem legyőzheti en pénzügyi akadályokba. Elhárittatnék első sorban számos, a légző és emésztő szervek által okozott betegség és avval járó többletkiadás »és nem kellene többé azon szemrehányást tenni magunknak, hogy a szabadságvesztésre itéltnek vagy épen ártatlan vizsgálati fogolynak életét is veszélyeztettük, sőt gyakran ki is oltottuk.« Ipsissima verba ! Szorítkozunk még csak a fe gy e 1 m i viszonyokra a börtönön belül. A fegyelmi büntetések évi átlaga megközelíti a másfélezret, az arányszám az utolsó években kedvezőtlenebb. Ebből esik 15