A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 49. szám - Adalékok igazságügyünk reformjához 2. r.
Hatodik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1887. deczember 4. Szerkesztőség: V. sas - aten 14. szám. Kiadóhivatal: Y. sas• utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.'* HZ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvedek. Felelős szerkesztő: Ilr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre . 6 frt — kr. fél » . . 8 > — • negyed » . . 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Adalékok igazságügyünk reformjához. Irta: Polgár József miavai kir. aljái ásbiró. — Kell-e a hitelezőnek tudomást szerezni a javára lekötött ingatlanok köriili tulajdonjog-változásokról ? Irta : Ká|>lány (léza, erzsébetvárosi tszéki bíró. — Törvénykezési sérelem, melynek nincs jogorvoslata. Irta: Balogh S. zilahi ügyvéd. — Ausztria és külföld. (A francia 1885. évi bűnügyi statisztika. Irta: dr. S t i 11 e r Mór.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Nyilt kérdések.) — Irodalom. (A budapesti és maros-vásárhelyi kir. főügyészeknek jelentése a főfelügyeletük alá tartozó fogházak állapotáról. Dr. Révai Lajostól.) — A polgári törvénykezési rendtartás. Irta: dr. Schreyer Jakab.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) ^/Adalékok igazságügyünk reformjához.* Irta : POLGÁR JÓZSEF miavai kir. aljárásbiró. II. A bagatell eljárás reformja. A községi bíráskodásnak az előadottak szerinti szervezése, már önmagában indokolja s kívánatosnak jelzi a bagatell eljárás alá tartozó ügyekre a hatáskör kiterjesztését és pedig oly módon, hogy az 1877. évi XXII. t.-c. 11. £-ának 1., 2., 3. és 6. pontjában felsorolt ügyek oly esetben is a kisebb polgári peres eljárás alá tartoznának, ha a per tárgya, vagy annak értéke 100 frtot meg nem halad, illetve ha felperes a követelés tárgya helyett 100 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. (Lásd a 2. és 3. pontot.) Minthogy azonban különben is általános a panasz hogy az igazságszolgáltatás érdekével semmikép össze nem egyezhető az egyes bírónak, még a bagatell ügyekben sem, adott ama impériuma a per tárgya felett s a bíráskodás körül, hogy ítélete, legyen az még oly törvénytelen, vagy helytelen, érdemben nem felebbezhető, holott a tévedéseknek emberi gyarlóságánál fogva ép ugy ki van téve az ítélő bíró ezen, mint akármily más pereknél is. Sőt miután magára az igazságos és lelkiismeretes bíróra is jóval megnyugtatóbb az a tudat, ha netalán helytelen nézetből, felfogásból kiindulva, vagy a törvény téves interpellációja folytán hozta meg ítéletét, az még perorvoslat által helyrehozható, a bagatell eljárás alá tartozó ügyekben és pedig ugy az alakiság, mint az érdemben egyszeri felcbbvitelének okvetlenül helyt kellene adni. A bagatell biró hatáskörének némi kiterjesztése az Ítéletnek érdembeni felebbezhetése által ellensúlyoztatnék és bizonyos tekintetben a garancia biztosítva lenne. Igen természetes, hogy ezen reform azt is maga után vonná, hogy az 1877. évi XXII. t.-c. 36. §-a hatáiyon kívül helyeztetnék és mérsékelt perköltség megítélhető. Kgyebckben a bagatell eljárás összes rendelkezései érvényben hagyatnának. * Előző közlemény a >-Jog« 48. számában. III. A sommás eljárás reformja. A sommás eljárásnak célja a gyors igazságszolgáltatás és ha mindennek dacára nem ritka eset, hogy egyszerű sommás perek, hagyatéki ügyek évekig húzódnak, sokszor már az elsőbiróságnál, mig az ítélet meghozatik s az ügy befejeztetik, ennek nézetem szerint következők az okai: a) a bírósági személyzet számának aránytalansága — tekintettel a mai peres eljárásra — egyes bíróságoknál; /') hogy a bírák sok időt rabló és valóságos bírói funkciónak nem nevezhető munkával vannak elhalmozva; c) hogy a sommás peres eljárásnál is a halasztások a felek kölcsönös beleegyezésével ad infinitum vétethetnek igénybe, melynek azután nemcsak az a következménye, hogy egyes peres ügyek befejezése évekig huzódhatik, hanem az előadó birót is kimeríti az az eljárás, hogy az ily halasztások mellett az ügyet 10 —15-ször is kénytelen kitűzni, mig végleg letárgyaltatik ; d) hogy a perrendtartás 115. ij-ának ama rendelkezése: »bizonyitékaikkal jelenjenek meg« teljes szigorral nem alkalmaztatik, olyannyira, hogy a peres felek újabb tanúikat még a bizonyítási eljárás folyamán is bejelentik és egyes bíróságok által azok kihallgatása elrendeltetik, holott újabb tanuk csakis a perrendtartás 20ő. íj-ában jelzett körülmények és esetek beálltával lennének elfogadandók a sommás eljárásban is, a hol a »per folytában- alatt szintén csakis a tárgyalás értetnék. Ezek által a sommás peres eljárás nagyon is meggyorsittatnék egyrészt, másrészt pedig ott van a perújitás az új tanuk alkalmazására. (Ez esetben > medicina pejor morbo* volna! A szerkesztőség.) Eltekintve ismét a személyszaporitás rcmediumától, minden előadott okok figyelembe vétele és orvoslása mellett a jelenlegi sommás eljárás is újjá szervezendő és alkotandó ; nevezetesen: 1 -ször. A sommás biróság hatásköre kiterjesztendő lenne minden oly peres ügyekre, a melyeknél a per tárgya csekélyebb értékű és kiválólag gyors, illetve olcsó ellátást igényelnek. Ilyenek: a) bűnvádi ügyekben a) ingó vagyon rongálás (esetleg pl. ha a kár 100 frt); f}) hatósági közegek, jelesen a btk. 165. §. utolsó bekezdése és a 106. §-ban jelzett személyek, úgyszintén a végrehajtó ellen elkövetett hasonnemű delictumok; y) a btk. 352. §-a szerint minősülő sikkasztás vétsége ; h) a btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás delictuma kivétel nélkül stb. a kir. járásbíróságok illetősége alá rendelendők természetesen (a netaláni büntetési nem átváltoztatása mellett) azon megszorítással a mennyiben hat hónapi időtartamot meghaladó fogházbüntetés kiszabása nem jelentkezik indokoltnak. (Lásd 1880. évi XXXVII. t.-c. 40. §-ának utolsó bekezdését.)