A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 47. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 9. r.

3Ü6 A J OG. Lehet, hogy némelyike teszi a kellő szigorral, de nekem elég oly okirat jött a kezembe, melyből meggyőződtem, hogy legfeljebb lanyha kérdés intéztetett a felekhez s ezek tagadása után felvétetett az okirat. Pedig hát abban a nézetben vagyok, hogy a közjegyzőnek nemcsak a saját 2 — oOO §-át kell szem előtt tartani, hanem a többi törvényeket is, sőt figyelmeztetni a feleket a veszélyekre, mik őket hamis ügyletük esetén fenyegetik s ez által lehetőleg visszatartani csalási szándékuktól, habár az ügylet meghiúsulása által ő maga jövedelmétől elesik. Ilyennek képzelem én a kir. közjegyző nemes hivatását, ki hitem szerint mindig köteles volna a felek előtt az 1881. évi XVII. t.-c. 28. §. 3-ik pontját felolvasni. »A mennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek megtámadhatók : 3. A házastárs részére történt ajándékozások, nemkülönben a hozománynak s a férj kezelése alá került egyéb női javaknak biztosítása vagy kiadása, a mennyiben ez nem a törvény, vagy a fentebbi határidő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján történt.« Jelen felszólalásomra alkalmat egy közjegyzői okirat adott, melyben a férj házát és egész telkét átruházza nejére azon 1,000 frt fejében, melyet ez hozományként hozott s melyei fedezni a férj akkor megígérte. Készakarva nem hivatolom a szöveget szórói-szóra, mert nem akarok személyekhez érintkezni. De különösen megjegyezni kérem, hogy sem házassági szerződés nincs, sem a hozomány misége és értéke felöl elismervény, sem csak a hivatott ígéret felől tanú. Átadatott pedig az 1,000 frt fejében egy ház, mely melléképületével együtt belekerült ennyibe s melynek mint újonépültnek anyagaiért a férj most is adós, a fa- és vaskereskedők által pereltetik. Ezenkívül az egész telek, mely eltekintve az ugy sem irányadó adókulcsi számítást, a helyi forgalomban testvérek között megér 3,000 frtot. S lehetetlen, hogy ezen értékeket a szomszéd városban lakó, e vidéki születésű közjegyző nem ismerné, de ha nem ismeri s ismerni meg sem kísérletté, csakis a saját hibája, majdhogy azt nem mondtam: kötelességmulasztása. Nem maradt nekem most egyéb hátra, mint a férjre csődöt kérni s majdan a házat és telket a csődtörvény idézett pontja nyomán visszaperelni, mikor is valószínű, hogy a nő is tönkre mfgy, ha csakugyan volt hozománya, mivel a telket a csődköltségek és a férj tartozásai felemésztik, de sőt hátra marad azon lehetőség, hogy férj és nő csalási összejátszás miatt bünvád alá kerülnek. Botrányos lármát pedig ily esetben okvetlen fognak csapni a közjegyző ellen, mert mint aféle értetlen parasztok, ennek tulajdonítják, hogy roszul csinálta az okmányt. Roszul igen, de nem a szövegezés rosz, hanem az előző felületesség, melyet bár minden közjegyző igyekeznék elkerülni. Irodalom. A magyar esődjog rendszere. Irta : Dr. A p á t h y István, egyetemi tanár, akad. r. tag. Első rész : Anyagi csödjog. Budapest, 1887. Kiadja az E g g e n b e r g e r-féle könyvkereskedés. Nagy 8° VIII. és 232 11. Ára 2 frt 60 kr. A munka részletesebb ismertetését és bírálatát annak teljes megjelenésének időpontjára fentartva, ma csupán annak hirdetésére szorítkozunk. A tudós szerző jelen munkájában nemcsak az elmélet legújabb álláspontjára helyezkedik, hanem a gyakorlat eddigi vívmányait és eredményeit is dolgozza fel. A gyakorlati élet több vitás kérdést tüntetett fel ugyan, de egészben véve a törvény hatása nem cáfolta meg azok véleményét, a kik az új törvénytől hitelviszonyaink nevezetes javulását remélték. A törvény egyszerű commentálása helyett a csödjogot rendszeresen tárgyalja ; ezért többet kellett anyagként felvennie, mint a mennyit a commentárok rendszerint tartalmaznak és bővebben is kellett az egyes intézmények jogi természetével és jelentőségével foglalkoznia. Az első rész tartalma: Bevezetés (csőd, csődeljárás és csődper, csődnyitás, a csőd alanyai és tárgyai, csődjog és története, a magyar csődjog története, a csődtv. rendszerének és több intézkedéseinek áttekintése). Anyagi csődjog: I. cím: a csőd joghatálya, tekintve a jogviszonyokat (általános joghatály, a csőd különös joghatálya közadós által külön szerződések teljesítését illetőleg; actio Pauliana, beszámítás). II. cím: 1 a hitelezők igényei (visszakövetelési jog, külön kielégítési I jog, a tömeg hitelezői, csődhitelezök)- — A boríték bellapján egy kiadói értesítés is foglaltatik, mely nálunk némileg — eddig legalább — szokatlan módon szerző érdemeit kiemelve, azon reménynek ad kifejezést, hogy a jogászvilág a jelen munkát is a megszokott pártolásban részesitendi. Az öröklési jogról szóló törvényjavaslatnak indokolás á t is szétküldötte az igazságügy minisztérium. Ezen indokolás sűrűn nyomtatott nagy nyolcadrétü 219 lapra terjed és részletes, j nem csupán chablonszerü ismétlését foglalja magában a törvényjavaslat szövegének, hanem belehatol a törvényes intézkedések genetikus fejtegetéseibe és alaposan indokolja megalkotásuk szükségességét és majdani működésüknek hatásait. Tömör irály, erős jogi érvelés jellemzi e nagyjelentőségű törvényjavaslat indokolását, melynek érdemleges intézkedéseihez lapunk nem egyszer hozzászólott és melyhez még alkalmunk lesz hozzászólani. Teleszk y államtitkárunk szellemi erejének és mély jogászi főifogásának e törvényalkotási eredménye mindenesetre maradandó I becsű munkálat marad. Beküldetett: A Palias irod. és nyomdai részvény-társaság kiadásában megjelent: l. Ügyvédi naptár 1888. szökő évre. Szerkeszti Szántó József köz- és váltó-ügyvéd, 12-ik évfolyam. 2. Közigazgatási nemzeti kalendáriom, hivatali és irodai használatra, 1888. szökő évre, hivatalos adatok nyomán. VIII. évfolyam. Ára 80 kr. Kötve 1 frt. Ugy ezen, lapunkban már ismételve méltatott szaknaptárak, mint a Deutsch M.-féle művészeti intézetben megjelent irodai napló ügyvédek, közjegyzők, hitelintézetek és kereskedők száraára az 1888. évre iára 1 frt 50 kr.) J céljuknak teljesen megfelelnek és külső dísz által is kiválnak. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kör f. évi nov. hó 13-án vasárnap tartotta meg évi közgyűlését. Burián János elnök megnyitó beszéde után az évi jelentés olvastatott fel, mely jelentést a közI gyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Ezek után megejtettek a ! választások, melyek eredménye a következő : Elnök: Burián János, alelnök: Unger Alajos, gazda: Baintner Imre, titkár : Bernáth Béla, pénztárnok : Nóvák Sándor, ügyész : Németh József, könyvtáros : Huszár Kálmán. Választmányi tagok: Altmann Ignác, Bossányi Iván, br. Braunecker Lamoral, Burián Béla, Crausz Gyula, Erőss Zsigmond, Eötvös Károly, Fried Samu, Frivalszky Sándor, Foltin Pongrác, Fábry István, Grézló Ernő, Győry Elek, Kelemen Gyula, Kiss Albert, Konkolyi Th. József, Kossaczky Árnold, Krajcsik Ferenc, Lövészy György, Mezei Mór, Mattá Árpád, Matuska István, Melczer Lajos, Milassin Mihály, Parall Ferenc, Preyer Hugó, Rajner Gyula, Sámuel Lázár, Schreyer Jakab, Schmidl Ignác, Sik Sándor, Somogyi Miksa, Szedenits János, Teleszky István, Siegmund Vilmos, Wolf Vilmos. Számvizsgálók: Farnady József, id. Neumann Sándor és Nagy Dezső. Dr. Sismanov St. Milán hazánkfia, a ruscsuki főtörvényszék bírája, kinek tollából nem egy kitűnő cikket hozott lapunk a bolgár igazságügyi viszonyokról, I. Ferdinánd bolgár fejedelemnek okt. 30./nov. 11. kelt legmagasabb ukázával a szófiai főtörvényszék alelnökévé neveztetett ki. Fogadja kitűnő munka1 társunk ezen előléptetéséhez őszinte szerencsekivánatainkat. Kérelem. Van szerencsém tisztelettel felkérni a fővárosi kartárs urakat, hogy azon vidéki kartársak neveit, a kiket akár személyes ismeretségük, akár huzamosb connexio folytán vidéki ügyvédi teendők végzésére ajánlani hajlandók, — lehetőleg a helységek szerinti a, b, c-s rendben jegyzékbe foglalva, e napokban vagy az ügyvédi kör titkára Bernáth Béla urnái (IV. ker. váci-uteza 25. sz.), vagy pedig velem közölni sziveskedjenek, hogy az ügyvédi kör részére készített átalános jegy1 zékbe már ez úttal felvétessenek, és a lajstrom 8 napon belül j elkészíthető és a kör helyiségében szabad rendelkezésre bocsátható legyen. Dr. Vécsei Ignác (IV., Deák-utca 17.) Egy sertésnek hivatalból történt kivégeztetéséről létezik egy nevezetes okmány, mely a tényállás teljes komoly volta iránti kételyt kizárja. Ezen okmány szövege fordításban következőkép szól: »Bizonylevele a Mantes és Moulanti birói kiküldöttnek azon j költségek és kiadásokról, melyek azon sertés kivégeztetésénél felmerültének, mely egy gyermeket felfala vala. Mindazoknak, a kik jelen bizonylevelet betekintik, de Baudemont Simon moulanti helytartó , (Lieutenant) nemes Maintenant urnák lovagja, a király kamarása I és Mantes, valamint nevezett Moulant helység bírája, üdvözletét