A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 47. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 9. r.

394 A JOG. haszonvételi jognak csorbittatlan megóvása érdekében az egyházi javaknak eredeti rendeltetését és egyházi minőségét fentartani s ebből folyólag a reá visszaszállott egyházi birtokokat ismét az egyház szolgálatában álló személyeknek adományozni köteles. Ezen eset tehát a törvényes elidegenítési tilalom fogalmának ismérveit teljesen kimeríti.07 2. A hitbizományi javak. A családi hitbizomány alapítása megfelelő magán-intézkedés nélkül nem képzelhető ugyan, de a hitbizományi vagyon elidegenithetlensége a hitbizományi birtokos és a várományosok között fennálló, törvényileg szabályozott viszonynak s igy a törvény rendelkezésének közvetlen folyományát képezi. Ezen viszony jogi természete rendesen a tulajdonjog megosztásának elve alapján szokott meghatároztatni s ehhez képest a várományosok a főtulaj d o n o s (Ober- oder Proprietátseigenthümer), a hitbizományi birtokos pedig a haszon vevő tulajdonos (Nutzungseigenth ümer) minőségével ruháztatnak fel.ím Az újabbi jogfelfogás azonban, mely a tulajdonjog tartalmát képező jogosítványoknak a tulajdoni és használati jogosítványokra való szétbontását többé el nem ismeri,a jelzett viszony megfejtéséhez más megoldási módot keresett s a/.t azon szabály felállításában tényleg fel is találta, hogy a dologravonatkozólagtöbbek javára fennálló jogosítványok közül az tekintendő a tulajdonjog közvetlen kifolyásának, mely a d<ilog felett gyakorolt s másidegen jogra való minden vonatkozás nélkül képzelhető jogi uralom teljes megvalósulásának lehetőségét magában foglalja; — e nélkül bármely ínás jogosítvány csupán csak a tulajdonjog korlátozásának (jus in re aliena) tekintetik.100 A teljes jogi uralom magva a kérdés tárgyát képező esetben csakis a hitbizományi birtokosnál található fel, a kik a várományosok esetleges öröklési jogának megszűntével, vagyis a jogi korlátozás elestével, az általa birtokolt vagyon teljes tulajdonosává válhatik ; 101 ellenben a várományosok joga nem oly természetű, hogy az csupán a hitbizományi birtokos jogának megszűnte által teljes tulajdonjoggá fejlődhetnék.10- E szerint tehát a hitbizomány tulajdonosául a hitbizományi birtokost kell tartanunk,103 a kinek tulajdonjoga azonban a jogutódlásra hivatott várományosok eset67 Az egyházi javakra nézve az elidegenítési tilalmat Randa is (i, m. 189. 1. c.) látja fenforogni és pedig azért, mert osztrák jogi szempontból azok elidegenítéséhez, vagy jelentékenyebb terheléséhez bi/onyos egyházi vagy világi hatóságok (a fejedelem) jóváhagyása szükséges. Azt a nézetét azonban, hogy ez nem csupán személyes rendelkezési jogosultság korlátozása, hanem (a mennyiben itt az elidegenítés helyt foghatósága oly tényező beleegyezésétol függ, a mely sem tulajdonosnak, sem a tulajdonos képviselőjének nem tekinthető) valóságos tulajdonjogi korlátozás, — nem oszthatjuk, mert a midőn Ausztriában az egyházi tulajdont képező javaknak az állami hatóság engedélye melletti elidegenítése megengedtetett, ez által az ezen javak tulajdonávali rendelkezés jogosultsága az egyházi közegek és az államhatalom között osztatott meg ; ez esetben tehát az utóbbinak jóváhagyása csak az illető egyházi közegek korlátolt személyes rendelkezési jogosultságát pótolja. Ugyanezen felfogásnak megfelelően nem sorozzuk az tlidegenitési tilalommal illetett ingatlanok kategóriájába a magyarországi korona jószágokat sem, mert ezekre nézve a törvény (II. Ulászló VII. Decr. 1514 : 2.) csak azt rendeli : hogy azokat a király sineconsensuet deliberatione sui consilii ordínati (a mi alatt a későbbi törvények, jelesül az 1608 : XXII. és 1791 : VII. szerint az ország rendéi értendők) el ne idegenitse ; azonban annak, hogy ezen jószágok az azok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlására hivatott mindkét tényező (király és országgyűlés) hozzájárulásával elidegenittessenek, a fennálló törvényben gyökerező akadálya nincsen. — V. ö. Frank i. m. (I. 208 1.) Wenzel: Magánjog I. 155. §. b. 98 O. P. Trvkv 629. §. — Zlinszky i. m. 201. 1. — Wenzel Magánjog 273 §. — II u s z t h y Lib. II. t. 46. 3. 99 V. ö. ezen dolgozat I-ső részének 3. §-át s ugyanott a 41-ik jegyzetet. 109 Randa i. m. 16. és köv. 1. — Zlinszky, Telekkönyvi rendtartásának dr. Imling által átdolgozott III. kiadása 103. 1. 1. jegyzet. 101 O. P. Trvkv 645. §. — 1867. évi április 7-én kelt igazságügyminiszteri rendelet 24. §-a. 102 Das Recht der Anwarter enthált nichts von dem wesentlicheu Inhalte des Eigenthums, ist vielmehr einfach ein eventuelles Erbrecht. — Randa i. m. 19. 1. ma pjer Fideicoinmissbesitzer ist Sachenbesitzer, nicht bloss Rechtsl>esitzer, da er Eigenthum, wenn auch durch das Veráusserungs- und Belastungs -Verbot beschranktes Eigenthum hat, welches jedoch durch Wegfall der succesionsberechtigten Anwarter zum nnbeschriinkten Eigenthum neranw achsen kann. Randa: Eigenthum srecht i. h. — V. ö. Randa: Besitz lu. 1. — Schiffner i. m 26. §. I leges örökjogának megóvását célzó törvényes elidegenítési, illetve I terhelési tilalom által van korlátozva.101 3. A magánvállalat utján létesített s magánosok tulajdonát képező vaspályák. A m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter által 1868 évi július 8-án 4,973. sz. a. kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályzat 8. §-a, valamint a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t.-c. 2. §-a értelmében a vasutengedély legfeljebb csak kilencven évi időtartamra adható, mely idő lejárta után a vasutak és azok tartozékai a magánosok tulajdonából az állam tulajdonába mennek át. Az állam részére a kikötött idő lejártától feltételezetten biztosított tulajdoni jog megóvását célozza a fent idézett törvény azon rendelkezése, mely szerint a vasút tulajdonának másra való átruházása csak a kormány beleegyezése l mellett eszközölhető. A kormány beleegyezése nélkül ezen vasutakra nézve az elidegenítés törvényes tilalma áll fenn.1"-' 4. A záloglevelek biztosítására alkotandó külön alap alkatrészét képező ingatlanok. Az 1876. évi XXXVI. t.-c. 8-ik §-a rendeli, hogy a záloglevelek kibocsátására jogosított intézetek által a záloglevelek fedezéséül szolgáló külön alapból vásárolt ingatlanoknak ebbeli , minősége telekkönyvileg feljegyeztessék. Ez által ezen ingatlanok a záloglevelek biztosítása végett alkotott külön alap alkatrészévé válnak, miért is azok az idézett törvény 5-ik §-a szerint, a záloglevél-birtokosok külön kielégítési jogának megóvása szempontjából végrehajtás alá nem vonhatók, következésképen végrehajtásilag nem terhelhetők s el nem idegeníthetők. Ez azonban csak részleges elidegenítési tilalom, mert a törvény 10. § ából melyben ki van mondva, hogy azon esetekben, midőn a feljegyzéssel terhelt ingatlanra másnak tulajdoni joga kebeleztetik be, az említett telekkönyvi feljegyzés hivatalból kítörlendő, — az következik, hogy a kérdéses ingatlanoknak önkénytes elidegenítése kizárva nincsen.lor' Ausztria és külföld. A francia 1885. évi bűnügyi statisztika. Előző cikksorozatunkban" ismertettük a francia polgári igazságszolgáltatás statisztikáját. Ez alkalommal közölni kivánjuk olvasóinkkal az 1885. évi bűnügyi statisztikai adatokat, melyek ugyancsak a francia igazságügyminister által kimerítő tájékoztató jelentés kapcsán a köztársaság elnökének előterjesztettek/" A francia minister át van hatva az igazságügyi statistika szükségességétől, mert jelentését azzal indokolja, hogy »valóban az évi statisztikai jelentés nélkülözhetlen a felsőbb közigazgatásnak, hogy a megtorló igazságszolgáltatást lépésről lépésre követhesse; e fölött az összehasonlító statisztikai jelentés azon előnyt nyújtja, hogy midőn megállapítja azon csekély hullámzásokat, mik egyik évről a másikra mutatkoznak, és a midőn kiküszöböli a merően esetleges okok befolyásét, egyúttal azon á 11 a gszámokat nyújthatja, melyek leginkább megközelítik az igazságot.* Bárha már nálunk is gyökeret verne ezen tudat ép az j intéző körökben, hogy mi is dicsekedhetnénk végre egy a valódi igazságszolgáltatási érdeknek szolgáló bűnügyi statisztikával. A jelentés 8 részből áll: I. A z esküdtszékek (Cours i d'assises). II. A rendőri vétségi bíróságok (tribunaux ] correctionels). 111. A visszaesők (recidivistes). IV. A tiszta rendőri bíróságok (tribunaux de simple police). V. A b ü nvizsgálat (de l'instruction criminelle). VI. Semmi töszék í (Cour de Cassation). VII. Különfélék (renseignements divers). VIII. Algéria. Ez utóbbi kevésbé érdekelvén, nem foglalkozunk vele. 104 Az, hogy bizonyos esetekben a hitbizomány lényeges változtatása s a leltári becsérték egy harmadáig való terhelése a hitbizományi biróság jóváhagyásának feltétele alatt meg van engedve, célszerűségi és gazdászati tekintetek által indokolt kivételt képez. V. ő. Randa i m. 188. 1. 17. | jegyzet. 196 A terheléshez nem kívántatik minden esetben a kormány beleegyezése, kétséget nem szenved azonban, hogy a harmadik személyek által szerzett zálogjogok, az engedély időtartamának lejártával hatályukat vesztik. 196 A felsoroltakon kívül lehetnek a positiv törvénynek a fentiekhez hasonló több más intézkedései, melyekből a törvényes elidegenítési tilalom egyébb esetei konstruálhatok. * Lásd a »Jog« 45. és 46. számát. ** Compte generál del'administration de la justice criminelle en Francé et en Algerie pendant l'année 1885. Présenté au président de la republique par le garde des sceaux ministre de la justice I Paris. Imprimerie nationale. 1S87. nagy 81' 241 oldal.