A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 46. szám - A végrehajtási jog köréből
184 A J O G. A székesfehérvári kir. törvényszék: V. A. vádlott a btk. 416. §. 1., 2. és 3. pontjai szerint minősülő vétkes bukásban vétkesnek mondatik ki s ezért a btk. 92. §. alkalmazásával 100 frt a btkv. 27. §-ban megjelölt célokra fordítandó, behajthatlanság esetén 10 napi fogházzal helyettesítendő pénzbüntetésre ítéltetik. A btkv. 416. §-ban előirt mellékbüntetés a btkv. 54. §. alapján mellőztetik. Indokok: Vádlott a végtárgyalás során beismerte, hogy csődbe bőrzejátékbai elegyedés által jutott, mely börzejáték neki mint bérlőnek és gazdának rendes üzletköréhez nem tartozik, mert továbbá vádlott ellen a csőd mint bejegyzett kereskedő ellen rendeltetett el és szüntettetett meg, mégis rendes könyveket nem vezetett, mert végre vádlott mint bejegyzett kereskedő könyvek vezetésére kötelezve lévén, saját beismerése szerint cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról évenkint rendes mérleget nem készített. Mindezen igazolt körülmények alapján vádlott a hivatkozott §. 1., 2. és .'!. pontjai szerint minősülő vétségben vétkesnek vala kimondandó s tekintettel azon körülményre, hogy a közvádlón kivül senki más által vád nem emeltetett, a vizsgálati iratok tanúsága szerint senki kárt nem szenvedett s hogy vádlott fedhetlen jellemű s igy a fentebb jehett mulasztások inkább szabálytalanságnak, mint vétkességnek tűnnek ki, vádlott a fentebb jelzett módon volt büntetendő. Vádlott a btkv. 416. §. 4. pontjára alapított vád alul felmentendő volt, mert épen az által, hogy a csődöt önmaga ellen megkérte és a felszámolási tárgyalás megtartása előtt hitelezőit kielégítette, nemhogy alkalmat szolgáltatott volna valakinek arra, hogy vagyonára zálogjogot nyerjen, hanem összes hitelezőit egyenlő előnyben részesítette, sőt tekintve, hogy a csőd előtti foglaltató B. D. H. a vádlott által csődhitelezői részére kiállított adósleveleket mint adóstárs szintén aláirta, feltenni sem lehet, hogy ezen B. D. H.-t előnyben részesíteni szándékozott, a vádhatóság által felhozott ama állítás pedig, mintha dr. F. A. ügyvéd mint G. F. csődtömeg gondnoka kényszerülve lett volna 50%-al kiegyezni, semmivel sem lett beigazolva, de a mennyiben az egyezség a jelzett követelésre nézve is a felszámolási tárgyalás megtartása előtt jött létre, kényszerülésről szó sem lehet, mivel G. F. csődtömegének vádlott csődtömege elleni követelése még akkor liquidálva nem volt. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ügyész semmiségi panaszának okát nem adván, alaki sérelmek elkövetése az ügyiratokból ki nem tűnvén, a kir. tábla a semmiségi panaszt elveti, az első biróság ítéletét pedig indokainál fogva helybenhagyja. A magy. kir. Curia : Az első biróság Ítélete egész terjedelmében, a másodbirósági ítéletnek pedig az első bírósági ítéletet helybenhagyó része megváltoztatik, vádlott az ellene emelt vád és ennek következményei alól felmentetik, a másodbiróság ítéletének, a kir. ügyész semmiségi panaszának elutasítására vonatkozó része pedig helybenhagyatik. Indokok: A btkv. 4l6. §-a szerint minősülő vétségnek alapfeltétele, hogy a bukás által a bukott hitelezőinek kár okoztassék. E kár megállapítása kizárólag, nem a közadós által bevallott cselekvő és szenvedő állapot közti különbözettől és a hitelezők által tett leengedéstől, hanem főleg attól függ, hogy a csődbe jelentkezett hitelezők követelése a csődvagyonban talál-e és menynyiben fedezetet? Tekintve pedig, hogy vádlott csődvagyonának értéke 71,628 frt 53 kr. s ez az érték a tömeggondnoknak a csődiratok közt lévő jelentése szerint oly határozott és biztos, hogy elárusitás esetén emelkedésre lehetett számítani, ezzel szemben pedig a bejelentett követelések összege csak 64,116 frt 19krt tévén, vádlottnak csődbejelentése által a jelentkezett hitelezők károsításnak kitéve nem voltak, miért is őt az ellene emelt vád alól felmenteni kellett s annál inkább is, mert: 1. A bejelentett követelések olyanoknak tűnnek fel, mint a melyek a börzejáték által okozott fizetési képtelenség idejét előzőleg keletkeztek s különben is az állampénztár követelésének kivételével mind kielégíttettek; 2. be van ugyan jegyezve vádlottnak mint terménykereskedőnek a cége, de mindennek dacára károsítás mellett is a btkv. 416. §. 2. és 3. pontja ellene alkalmazásra nem találhatna, mert a könyvvezetés és leltár készítés nem az üzlet nélküli cégbejegyzéshez, hanem kereskedelmi üzlete folytatásához van kötve, vádlott pedig a községi elöljáróság bizonyítványával kellően kimutatta, hogy a bejegyzett cégnek megfelelő kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozott. A mi pedig a kir. itélö tábla ítéletének a kin ügyész által bejelentett semmiségi panasz elutasítására vonatkozó részét illeti, az indokoláson felül még azért hagyatott helyben, mert az egyik ítélő bíró ellen a csődbiztosi minőség kizáró érdekeltségi okot annál kevésbé képez, minthogy a tárgyalás s Ítélethozatal idején már nem is volt csődbiztos. (1887. okt. 7., 4,420. sz.) Vád alá helyezés az országos közegészségügyi tanács fölülvéleméuye és az orsz. tébolyda-igazgatóság véleménye ellenére. A magy. kir. Curia (1887. évi október 19-én 7,924/B. sz. alatt): okirathamisitások és hivatali sikkasztások miatt vádolt Ny. Aladár elleni bűnügyet, melyben a székesfehérvári kir. törvényszék, 1886. szeptember 13-án 2,928. sz. a. a további eljárást megszüntető végzést a kir. itélö tábla pedig a kir. ügyészség és Fehérvármegye árvaszékének felebbezésére 1887. április 18-án 41,480. sz. a. vádhatározatot hozott, vádlott és a kir. ügyészség felebbezése folytán 1887. évi október 19-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Habár az országos közegészségi tanács 1884. évi május ' 29-én 85. sz. a. felülvéleménye, valamint a m. kir. tébolyda-igazgatóság is 1884. szeptember 10-én kelt szakértői vélemény szerint vádlott Ny. Aladár súlyos agybántalomban szenvedőnek s az utóbbi vélemény szerint már 1870. év óta beszámithatlan elmebetegnek nyilváníttatott ; mindazonáltal tekintettel arra: hogy a szakértői nyilatkozatok csak a biróság tájékozásául szolgáló vélemények, melyeknek elfogadása a biróság elbírálása alá esik, tekintve, hogy a fenforgó esetben, a vizsgálati adatok szerint vádlottnak éppen 1870. év óta részben a biróságnál, részben kir.. közjegyzői minőségben tanúsított szellemi működésének épsége kifogás alá alig vehető, de vádlottnál a vizsgálat folyama alatt is a terhére rótt s általa beismert bűnös eljárásnál a beszámítási i képesség korlátozását tanúsító körülmények nem észleltettek, sőt ellenkezőleg vádlottnak jó emlékező tehetségéről a kihallgatási jegyzőkönyvben foglalt vallomása is tanúskodik ; tekintve, hogy ezen a szakértők véleményétől eltérő tényállás tisztázása és az ahhoz kívántató bizonyítékok előállitása — épen a közvetlen tárgyaló biróság feladata: a másodfokú bíróságnak a vád alá helyezést elrendelő végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Adatok a közhivatalnok elleni rágalmazás iránti eljáráshoz. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. törvényszék ítéletét és és az annak alapjául szolgáló eljárást hivatalból megsemmisíti. Indokok: Mert, S. Izaias. mint község birója az iránt panaszkodik, hogy felöle a vádlott többek előtt azt beszélte, mi[ szerint ő magát 700 frttal megvesztegettette és azért a község földjét díj nélkül engedte át a vasúti társulatnak, és igy a községet mint annak birája megkárosította ; minthogy tehát az állítás panaszló félnek hivatali kötelességére vonatkozik s igy a B. T. K. 270. §-a 2. pontjának esete forog fenn, ily esetben pedig a kir. Curiának 22. számú döntvénye szerint az eljárást egyedül a kir. ügyész, de csak meghatalmazás folytán indítványozhatja, ily meghatalmazványt azonban az ügyiratok szerint sem maga a sértett, sem felettes hatósága a kir. ügyésznek nem adott, e nélkül pedig az eljárás és Ítélethozatal szabályellenesen eszközöltetett. (1886. május 4-én, 9682. szám.) A mag}r. kir. Curia: A kir. ítélő táblának fentidézett kelet és szám alatt hozott Ítélete, helyesebben végzése az abban kifejtett indokokból helybenhagyatik. (1887. május 24-én, 134. sz.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök: Dick Simon e., miskolci tvszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 25, csb. Póts Endre, tmg. Bartányi Gyula. Pályázatok : A kecskeméti kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. 15-ig. — A kassai tvszéknél aljegyzői áll. nov. 19-ig. A kalocsai tszéknél nov. 19-ig. — A n.-kanizsai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. nov. 19-ig. — A nagy-becskereki kir. ügyészségnél alügyészi áll. nov. 17-ig. — Az ar-maróthi tszéknél aljegyzői áll. nov. 19-ig. — A pécsi tszéknél II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll nov. 20-ig. — A zala-egerszegi kir. ügyészségnél alügyészi áll. nov. 18-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)