A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 46. szám - A végrehajtási jog köréből

184 A J O G. A székesfehérvári kir. törvényszék: V. A. vádlott a btk. 416. §. 1., 2. és 3. pontjai szerint minősülő vétkes bukásban vét­kesnek mondatik ki s ezért a btk. 92. §. alkalmazásával 100 frt a btkv. 27. §-ban megjelölt célokra fordítandó, behajthatlanság esetén 10 napi fogházzal helyettesítendő pénzbüntetésre ítéltetik. A btkv. 416. §-ban előirt mellékbüntetés a btkv. 54. §. alapján mellőztetik. Indokok: Vádlott a végtárgyalás során beismerte, hogy csődbe bőrzejátékbai elegyedés által jutott, mely börzejáték neki mint bérlőnek és gazdának rendes üzletköréhez nem tartozik, mert továbbá vádlott ellen a csőd mint bejegyzett kereskedő ellen rendeltetett el és szüntettetett meg, mégis rendes könyveket nem vezetett, mert végre vádlott mint bejegyzett kereskedő köny­vek vezetésére kötelezve lévén, saját beismerése szerint cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról évenkint rendes mérleget nem készített. Mindezen igazolt körülmények alapján vádlott a hivatkozott §. 1., 2. és .'!. pontjai szerint minősülő vétségben vétkesnek vala kimondandó s tekintettel azon körülményre, hogy a közvádlón kivül senki más által vád nem emeltetett, a vizsgálati iratok tanúsága szerint senki kárt nem szenvedett s hogy vádlott fed­hetlen jellemű s igy a fentebb jehett mulasztások inkább szabály­talanságnak, mint vétkességnek tűnnek ki, vádlott a fentebb jelzett módon volt büntetendő. Vádlott a btkv. 416. §. 4. pontjára alapított vád alul felmentendő volt, mert épen az által, hogy a csődöt önmaga ellen megkérte és a felszámolási tárgyalás meg­tartása előtt hitelezőit kielégítette, nemhogy alkalmat szolgáltatott volna valakinek arra, hogy vagyonára zálogjogot nyerjen, hanem összes hitelezőit egyenlő előnyben részesítette, sőt tekintve, hogy a csőd előtti foglaltató B. D. H. a vádlott által csődhitelezői részére kiállított adósleveleket mint adóstárs szintén aláirta, fel­tenni sem lehet, hogy ezen B. D. H.-t előnyben részesíteni szán­dékozott, a vádhatóság által felhozott ama állítás pedig, mintha dr. F. A. ügyvéd mint G. F. csődtömeg gondnoka kényszerülve lett volna 50%-al kiegyezni, semmivel sem lett beigazolva, de a mennyiben az egyezség a jelzett követelésre nézve is a felszámo­lási tárgyalás megtartása előtt jött létre, kényszerülésről szó sem lehet, mivel G. F. csődtömegének vádlott csődtömege elleni kö­vetelése még akkor liquidálva nem volt. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ügyész semmiségi pa­naszának okát nem adván, alaki sérelmek elkövetése az ügyira­tokból ki nem tűnvén, a kir. tábla a semmiségi panaszt elveti, az első biróság ítéletét pedig indokainál fogva helybenhagyja. A magy. kir. Curia : Az első biróság Ítélete egész terje­delmében, a másodbirósági ítéletnek pedig az első bírósági ítéle­tet helybenhagyó része megváltoztatik, vádlott az ellene emelt vád és ennek következményei alól felmentetik, a másodbiróság ítéletének, a kir. ügyész semmiségi panaszának elutasítására vo­natkozó része pedig helybenhagyatik. Indokok: A btkv. 4l6. §-a szerint minősülő vétségnek alapfeltétele, hogy a bukás által a bukott hitelezőinek kár okoz­tassék. E kár megállapítása kizárólag, nem a közadós által beval­lott cselekvő és szenvedő állapot közti különbözettől és a hitele­zők által tett leengedéstől, hanem főleg attól függ, hogy a csődbe jelentkezett hitelezők követelése a csődvagyonban talál-e és meny­nyiben fedezetet? Tekintve pedig, hogy vádlott csődvagyonának értéke 71,628 frt 53 kr. s ez az érték a tömeggondnoknak a csődiratok közt lévő jelentése szerint oly határozott és biztos, hogy elárusitás esetén emelkedésre lehetett számítani, ezzel szem­ben pedig a bejelentett követelések összege csak 64,116 frt 19krt tévén, vádlottnak csődbejelentése által a jelentkezett hitelezők károsításnak kitéve nem voltak, miért is őt az ellene emelt vád alól felmenteni kellett s annál inkább is, mert: 1. A bejelentett követelések olyanoknak tűnnek fel, mint a melyek a börzejáték által okozott fizetési képtelenség idejét előzőleg keletkeztek s különben is az állampénztár követelésének kivételével mind kielégíttettek; 2. be van ugyan jegyezve vádlottnak mint terménykeres­kedőnek a cége, de mindennek dacára károsítás mellett is a btkv. 416. §. 2. és 3. pontja ellene alkalmazásra nem találhatna, mert a könyvvezetés és leltár készítés nem az üzlet nélküli cég­bejegyzéshez, hanem kereskedelmi üzlete folytatásához van kötve, vádlott pedig a községi elöljáróság bizonyítványával kellően kimu­tatta, hogy a bejegyzett cégnek megfelelő kereskedelmi ügyle­tekkel nem foglalkozott. A mi pedig a kir. itélö tábla ítéletének a kin ügyész által bejelentett semmiségi panasz elutasítására vonatkozó részét illeti, az indokoláson felül még azért hagyatott helyben, mert az egyik ítélő bíró ellen a csődbiztosi minőség kizáró érdekeltségi okot annál kevésbé képez, minthogy a tárgyalás s Ítélethozatal idején már nem is volt csődbiztos. (1887. okt. 7., 4,420. sz.) Vád alá helyezés az országos közegészségügyi tanács fölül­véleméuye és az orsz. tébolyda-igazgatóság véleménye ellenére. A magy. kir. Curia (1887. évi október 19-én 7,924/B. sz. alatt): okirathamisitások és hivatali sikkasztások miatt vádolt Ny. Aladár elleni bűnügyet, melyben a székesfehérvári kir. törvény­szék, 1886. szeptember 13-án 2,928. sz. a. a további eljárást meg­szüntető végzést a kir. itélö tábla pedig a kir. ügyészség és Fehér­vármegye árvaszékének felebbezésére 1887. április 18-án 41,480. sz. a. vádhatározatot hozott, vádlott és a kir. ügyészség felebbe­zése folytán 1887. évi október 19-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Habár az országos közegészségi tanács 1884. évi május ' 29-én 85. sz. a. felülvéleménye, valamint a m. kir. tébolyda-igaz­gatóság is 1884. szeptember 10-én kelt szakértői vélemény szerint vádlott Ny. Aladár súlyos agybántalomban szenvedőnek s az utóbbi vélemény szerint már 1870. év óta beszámithatlan elme­betegnek nyilváníttatott ; mindazonáltal tekintettel arra: hogy a szakértői nyilatkozatok csak a biróság tájékozásául szolgáló véle­mények, melyeknek elfogadása a biróság elbírálása alá esik, tekintve, hogy a fenforgó esetben, a vizsgálati adatok szerint vád­lottnak éppen 1870. év óta részben a biróságnál, részben kir.. közjegyzői minőségben tanúsított szellemi működésének épsége kifogás alá alig vehető, de vádlottnál a vizsgálat folyama alatt is a terhére rótt s általa beismert bűnös eljárásnál a beszámítási i képesség korlátozását tanúsító körülmények nem észleltettek, sőt ellenkezőleg vádlottnak jó emlékező tehetségéről a kihallgatási jegyzőkönyvben foglalt vallomása is tanúskodik ; tekintve, hogy ezen a szakértők véleményétől eltérő tényállás tisztázása és az ahhoz kívántató bizonyítékok előállitása — épen a közvetlen tárgyaló biróság feladata: a másodfokú bíróságnak a vád alá helyezést elrendelő végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Adatok a közhivatalnok elleni rágalmazás iránti eljáráshoz. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. törvényszék ítéletét és és az annak alapjául szolgáló eljárást hivatalból megsemmisíti. Indokok: Mert, S. Izaias. mint község birója az iránt panaszkodik, hogy felöle a vádlott többek előtt azt beszélte, mi­[ szerint ő magát 700 frttal megvesztegettette és azért a község földjét díj nélkül engedte át a vasúti társulatnak, és igy a községet mint annak birája megkárosította ; minthogy tehát az állítás pa­naszló félnek hivatali kötelességére vonatkozik s igy a B. T. K. 270. §-a 2. pontjának esete forog fenn, ily esetben pedig a kir. Curiának 22. számú döntvénye szerint az eljárást egyedül a kir. ügyész, de csak meghatalmazás folytán indítványozhatja, ily meg­hatalmazványt azonban az ügyiratok szerint sem maga a sér­tett, sem felettes hatósága a kir. ügyésznek nem adott, e nélkül pedig az eljárás és Ítélethozatal szabályellenesen eszközöltetett. (1886. május 4-én, 9682. szám.) A mag}r. kir. Curia: A kir. ítélő táblának fentidézett kelet és szám alatt hozott Ítélete, helyesebben végzése az abban kifejtett indokokból helybenhagyatik. (1887. május 24-én, 134. sz.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök: Dick Simon e., miskolci tvszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 25, csb. Póts Endre, tmg. Bartányi Gyula. Pályázatok : A kecskeméti kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. 15-ig. — A kassai tvszéknél aljegyzői áll. nov. 19-ig. A kalocsai tszéknél nov. 19-ig. — A n.-kanizsai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. nov. 19-ig. — A nagy-becskereki kir. ügyészségnél alügyészi áll. nov. 17-ig. — Az ar-maróthi tszéknél aljegyzői áll. nov. 19-ig. — A pécsi tszéknél II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll nov. 20-ig. — A zala-egerszegi kir. ügyészségnél alügyészi áll. nov. 18-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom