A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 46. szám - A végrehajtási jog köréből

182 A J irást a váltóra sem sajátkezüleg nem irta. sem nevének aláírásával mást meg nem bízott s így az aláírás hamis, le nem teszi, az 1886. jan. 16-án 10,391. sz. alatt kelt sommás végzés hatályában reá nézve fentartatik s ugyanő köteles felperesnek az Apátfalván 1885. évi augusztus 18-án 1,500 frtról kiállított váltó alapján mint kibocsátó és forgató 1,500 frt tőkét stb. megfizetni. Indokok: Az ügy érdemét illetőleg alperes azon kifogása, hogy a váltón előforduló kibocsátói aláírása törülve lévén, nem létezőnek tekintendő, figyelembe nem vétethetett, mert a törlés nem világos és szándékosnak annyival kevésbé tartható, hogy a kibocsátónak a váltón előforduló forgatói aláírása teljesen sértetlen. Nem vétethetett figyelembe alperesnek azon további kifogása sem, hogy a váltó-óvás szabálytalanul van fölvéve. Mert a váltó a pesti hazai első takarékpénztár-egyesületre lévén telepítve, a váltó fizetés végett az intézet vezérigazgatójának helyesen lett bemutatva. A váltóóvás közokmány lévén, teljes bizonyítékot képez, míg annak hamisságát az ellenfél be nem bizonyítja. Az óvás szerint St. Gyula vezérigazgatója a takarékpénztárnak s midőn ennek ellenkezőjét alperes be nem bizonyította a váltó helytelen bemutatására vonatkozó kifogása figyelembe nem vehető, Minthogy azonban alperes a váltón előforduló kibocsátói és forgatói névírást hamisnak nyitvánitotta s a szakértőknek az aláirás azonosságát tanúsító véleménye az aláírás valódiságának bizonyítására nézve feltétlen bizonyítéknak el nem fogadtatik, a sommás végzés hatályában való fentartását az alperesnek megítélt főeskü le nem tételétől függővé tenni, az eskü le nem tételének esetére pedig felperest keresetével elutasítani kellett. (1886. évi jun. 8. 3,699. sz. a.) A budapesti kir. itélo tábla: Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, az 1886. évi január 16-án 10,391. sz. a. kelt sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett, felperest keresetével elutasítja. Indokok : A kir. tszék biroi helyi illetékessége ellen tett kifogást az elsöbiróság helyesen mellőzte, vonatkozó indokolásánál fogva és még azért, mert alperes nem vonta kétségbe, hogy az A. alatti váltó elfogadója K. Arnold kereset inditáskori rendes lakhelye Apátfalva volt, az elfogadó elleni váltókereset tehát a trencséni kir. tszéknél, melyhez Apátfalva területileg tartozik, akkor is meg volt indítható, ha az elfogadó rendes lakhelyéről időközben eltávozott. Érdemben azonban megváltoztatandó volt az elsöbiróság ítélete és felperes keresetével elutasítandó volt, mert: a kereseti váltón a kibocsátói aláirás törölve lévén, tekintve, hogy felperes bizonyítani meg sem kísérletté, miszerint a törlés véletlenül történt, az szándékosnak vélelmezendő. Tekintve pedig, hogy ennek folytán az A. a. váltón kibocsát*') aláirás nem létezik (váltótörvény 3. §. 5. pont) oly okiratból pedig, melytől a váltótörv. 3. §-ában előirt lényeges kellékek valamelyike hiányzik, a hivatkozott törvény 6. §-a értelmében váltójogi kötelezettség nem származik, felperesnek az A. alatti okirat alapján váltói kereseti joga nincsen. (1887. évi jun. 14-én 5,367. szám alatt.) A in. kir. Curia: A másodbirósági ítélet megváltoztatásával az elsobirósági ítélet hagyatik helyben stb. Indokok: A váltó lényeges kellékei bármelyikének törlése a váltót a váltótörvény 6. §-a értelmében kellékhiányossá teszi ugyan, azonban az ily következményeket maga után vonó törlésnek szándékoltnak kell lennie; a kereseti váltón szemlélhető s szabad szemmel is olvasható kibocsátói aláirás nem töröltnek, hanem inkább csak eltöröltnek vagyis elmosódottnak mutatkozik, mely a többi kézen megfordult eme váltó nem kellő gondozásának tulajdonitható, szándékosnak az annyival inkább nem tekinthető, mivel a törlés, ha az szándékosan történt volna, csakis az alperes mint kibocsátó érdekében történtnek tekintethetnék; már pedig alperesnek, ki ugy a kibocsátói, mint a forgatói aláírások valódiságát megtagadta, ily érdeke fenn nem foroghatott s ilyet maga sem állított, a törlésre alapított alperesi kifogás tehát helyesen mellőztetett az elsőfokú bíróság által. A váltón lévő kibocsátói s forgatói aláírások e helyütt is összehasonlittatván, alperestől származott egyéb kétségtelen aláírásokkal: a kir. Curia nem fogadhatja el a kihallgatott szakértőknek véleményét a kétségbe vont váltóbeli aláírások valódiságára nézve teljes bizonyítékul, az aláírások valódiságának a megállapítása helyesen tétetett az alperes által elfogadott eskütől függővé. Alperesnek az óvás ellen emelt kifogása az elsöbiróság által szintén helyes indokolással mellőztetett. (1887. okt. 12-én, 845. sz.) OG. Ingatlanokra vezetett kielégité,i vagy biztosítási végrehajtás a csödbenlép ugy megtámadható, mint azt eddig az állandó bírói gyakorlat ingóságokra vezetett végrehajtásoknál már szentesitette. Nem lehet e tekintetben az ingók és ingatlanokra foganatosított végrehajtás között különbséget t snni, egyedül azon okból, mert iugóságoknU a kielégítés vagy biztosit is bizoiyos eljárassál, az ingatlanokra padig a végrehajtási végzés telekkönyvi bejegyzés e által történik, mert valamint az ingókra vezetett végrehajtásnál a végrehajtást szenvedett jogcselekvényét a foglalási eljárás, ugy az ingatlanokra vezetett végrehajtásnál azt a végrehajtási zálogjog jegyzését rendelő vógzés helyettesíti. (1831 : XVIII. t.-c. 27., 29. §§.) A békés-gyulai kir. törvényszék (1886. június 8-án, 2,482. p. sz. a.): Dr. Schlesinger Károly szentesi lakos ügyvéd, mint vagyonbukott L. Leopold csődtömege gondnoka felperesnek, dr. Haász Samu ügyvéd által képviselt V. Soma alperes elleni 1,180 frt 05 krról szóló váltókövetelés s ennek alapján hozott sommás végzés és foganatosított végrehajtás érvénytelenítése iránt támasztott megtámadási perében ítélt : Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperesnek az 1881. évi XVII. t.-c, 27. §. 2-ik bekezdése s a 29. §-ra alapított keresete arra irányul, hogy L. Leopold által elfogadott s alperes birtokában lévő 1884- évi február 15-ről kelt, 1884. augusztus l én lejárt 1,180 frt 05 krról szóló váltó, a 4,770/84. szám alatt hozott sommás végzés s ennek alapján 4,994/86. sz. alatt elrendelt s foganatosított kielégítési végrehajtás minden következményeivel érvénytelennek nyilvánittassék. Felperes keresetében maga beismeri, hogy a kérdéses l,l80 forint 05 krról kiállított s L. Leopold által elfogadott váltó 1884. február hava lő-röl kelt s hogy ebből folyólag L. Leopoldnak ezen váltó kötelezettsége 6 hónappal megelőzőleg keletkezett, mintsem ellenében a csőd megnyittatott. Minthogy tehát felperesnek ezen beismerése mellett, alperes valótlannak jelentette ki felperes azon állítását, hogy L. Leopold a nála eszközölt beismeréssel a hitelezők megkárosítását célozta, vagy hogy alperesnek ezen célzatról tudomása lett volna s minthogy felperes kereseti állításait mi bizonyítékkal sem támogatta, felperes keresetének azon részével, mely szerint az emiitett váltó és annak alapján hozott sommás végzés érvénytelennek céloztatik kimondatni, a főeskü általi bizonyítás mellőzésével feltétlenül volt elutasítandó azért is, mert a kérdéses váltókövetelés a L. Leopold ellen megnyitott csődöt 6 hónappal megelőzőleg keletkezvén, felperes alapos indokul nem haszuálhatja azon körülményt, hogy alperesnek L. Leopold fizetési megszüntetéséről tudomása lehetett s mert bizonyitatlanul hagyta azon körülményt is, hogy alperes L. Leopolddal rokonsági összeköttetésben áll. Elutasítandó volt felperes a foganatosított végrehajtás érvénytelenítése iránti keresetével is, mert alperes a kielégítési végrehajtást, a csödnyitás iránti kérvény beadása előtt foganatosította, arra nézve pedig, hogy alperesnek L. Leopold fizetési megszüntetéséről tudomása lett volna, felperes elfogadható bizonyítékot nemcsak nem állított elő, de ilyet az általa hivatkozott s kihallgatott V. Sándor tanúvallomása sem nyújt. A budapesti kir. itélö tábla (1887. március 30., 36,263/86. p. sz.): Az elsöbiróság Ítéletét a mennyiben felperes tömeggondnok munkadíja az ott kitett összegben lett megállapítva, helvbenhagyja, egyéb részében pedig megváltoztatja s alperes által' közadós L. Leopold ellen a békés-gyulai kir. törvényszék 1884. évi 4,994. számú végzés következtében 1884. szeptember 1-én foganatosított kielégítési végrehajtást a csödhitelezők irányában hatálytalannak feltétlenül kimondja s azon esetre, ha felperes leteszi a főesküt arra, hogy L. Leopold közadósnak 1884. évi február 15-én 1,180 frt 05 krt kölcsön adott s ezen napon lett kiállítva a békés-gyulai kir. törvényszék 4,770/84. sz. sommás végzésében említett váltó: felperest kereseti kérelmének egyéb részével elutasítja s a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Joga van tehát alperesnek jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt az esküre jelentkezni s azt letenni, mert ellenkező esetre a kir. itélő tábla közadós azon jogcselekményét, mely szerint 1884. február 15-iki kelettel s 1884. augusztus 1-én lévő lejárattal ellátott 1,180 frt 05 krról kiállított váltót szolgáltatott át alperesnek, valamint ennek következtében a békés-gyulai kir. törvényszéknek 4,770/84. sz. sommás és 4,994/84. sz. kielégítési végrehajtási véo-I zését s ezen végzés folytán a szentesi 10,659. telekjegyzökönyv-