A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 46. szám - A végrehajtási jog köréből

304 A J OG. nak, mint: más javára bekeblezctt zálogjog törlése, a tulajdonos kiskorúságának törlése, az ingatlanon épült ház kitüntetése stb. iránti kérvények, melyek tulajdonképen az adós által lennének beadandók, de a hitelező is erre jogosítottnak tekintetik. Nézetein szerint tehát nem forog fenn alapos ok a hitelező által a lejegyzés iránt beadandó kérvény elutasítására. Ausztria és külföld. Franciaország polgári és kereskedelmi igazságszolgáltatásának statisztikája 1885. évre.* IV. Kereskedelmi bíróságok. A kereskedelmi ügyek ott, hol valamely kerületben tömegesek, külön kereskedelmi bíróságok által, másutt a rendes polgári bíróságok által láttatnak el, melyek mint keresk. bíróságok működnek. Létezik pedig 221 külön kereskedelmi bíróság és foglalkozik, mint keresk. bíróság 173 polg. törvényszék. A 221 keresk. bíróságnál működik 1,011 bíró, elnökkel együtt és 716 helyettes bíró. Volt pedig összesen 252,832 elintézendő ügy. Ezekből elintéztetett 234,876 és pedig contradictorius eljárás utáni Ítélettel 59,534 ügy; meg nem jelenés folytán hozott ítélettel 103,417 ügy; egyezség, elállás és más megszüntetés által 71,925 ügy. Elintézetlen maradt 17,956. A csődök nagyobb vagy kisebb száma mutatja voltaki']K II az üzleti viszonyok állapotát. Csőd volt folyamatban összesen li'),729. Ezek közül 1884. évről átment 8,705; megnyitva 1885-ben 8,024. Be lett fejezve 1885-ben ezek közül 8,087. A vagyonbukottak foglalkozásai után való részletes kimutatást e helyütt mellőzzük. De több érdekkel bir reánk nézve az, hogy mi módon lettek a befejezett csődök elintézve. A 8,087 befejezett csődügyböl véglegezve lett egyezség által 958 ; vagyonfelosztás által 2,816; vagyon hiány miatt 3,905, más módon 408. Összehasonlítva ezen adatokat az előző évekével a vagyonhiányos csődök számának növekvése szembeszökő. A be nem fejezett 8,642 csőd közül az eljárás tart a megnyitástól számitva 3 hónapon belül 1,600-nál; 3 hónapon túl, 6 hónapon belül 1,075 csődnél; 6 hónapon túl 1 éven belül 1,565 csődnél; 1 éven túl, de 2 éven belül 1,644 csődnél; 2 éven túl, de 3 éven belül 983 csődnél; 3 éven túl, de 4 éven belül 612 csődnél; 4 éven túl, de 5 éven belül 400 csődnél; 5 évnél több 763 csődnél. A befejezett csődökben kitett a valódinak elismert tartozás (jelzálogi 21.278,129 fr.; előnyös tételű 10.078,521 fr.; a közönséges 323.203,820 fr.) összesen 354.560,470 frank, mely ellenében állt v a g v o n (ingatlanban 20.999,668 fr. ; ingókban 65.855,118 fr.) 86.854,786 fr. A csődbeli osztalékot tekintve, az a túlnyomó tapasztalás, hogy a csődön belüli kiegyezéseknél aránytalanul nagyobb osztalék jutott a hitelezőkre, mint a csődbeli felosztásnál, mely tapasztalást nálunk is teljesen igazoltnak lehet venni. A kereskedelmi élet a kereskedelmi társaságok alakításában is nyer kifejezést. Ez iránt megemlíthetjük, hogy az 1885. évben alakíttatott közkereseti társaság 3,339, betét' (egyszerű és részvényekre) 757; részvénytársaság 325, szövetkezet 52, összesen 4,473. Eeloszlott 1,450 társaság. V. Békebiráskodás (justice de paix). A békebirák a birói hierarchiában az utolsó fokot képezik. Közvetlen érintkezés ben a néppel rendkívüli hasznos munkát végeznek. Polgári ügyekben szerepelnek: 1. mint költség nélküli békéltetők a felek közt, mielőtt a per megindittatott; 2. mint bírák 100 frank erejéig; 3. bizonyos bíróságon kivülj megbízatások végrehajtói. Minden járásnak van békebirája. O egyedül ítél, oldala mellett jegyző működik. A békebirák előtti ügyeket illetőleg az 1884. évről maradt 8,514 ügyet beszámítva, 1885. évben volt 319,306 ügy (önkénytes ni. -jelenés 3,619, idézés folytán 307,173). Ezek közül a békebirák eldöntötték Ítélettel contradictorius eljárás után 120,701, meg nem jelenés folytán 83,169, egyezség utján a tárgyalásnál 68,396, abban hagyatott 38,170, elintézetlen maradt 8,870. Az ítéletek ellen összesen csak 6,281 felebbvitel adatott be, mi arra vall, hogy a felek nagyon megnyugodni szoktak e judikaturában. Ezen felebbvitelek folytán 2,522 helybenhagyó, 1,626 megváltoztató határozat kelt. 835 ügy visszavonatott elintézés előtt, vagy másként megszűnt, 1,298 ügy elintézetlen maradt. A békebirák ezeken a peres eljárásokon kivül és azt megelőzőleg való békéltetés végett (affaires appelées en conciliation * Előző cikk a »Jog« 45. számában. ! en dehors de l'audience) 1.787,150 idézvényt küldtek a feleknek, i Ezek folytán nem jelent meg egyik fél sem, vagy csak egy 719,151 ! esetben, kiegyeztek a felek a békebirák előtt jegyzőkönyv 1 felvétele nélkül 648,026 ügyben ; jegyzőkönyv felvétele mellett 2,184, mi rendkívüli kedvező eredménynek mondható ; 387,57~S ügyben nem vezetett eredményre a békéltetés. Elég kiterjedt továbbá a békebirák tevékenysége, a különféle bíróságon kívüli megbízatások körül. így összehívtak 77,847 családi tanácskozást és elnököltek azokon; kiadtak 9,511 bizonylatot, 4,553 nagykorusitási bizonyítványt registráltak; 18,201 zár alá vételt eszközöltek; 9,346 nyilvános elállásokat eszközöltek ingókban, melyből vételár befolyt 8.686,295 frank, mi került 855,920 frank költségbe. VI. Ipari bíróságok (Conseils de prud'hoinmes.) Ipari bíróságok csak bizonyos nagyobb iparfejlettséggel biró városokban léteznek. Ezek mintegy az ipar b é k e b i r á i. Ezek hatásköre kiterjed azon peres kérdésekre, melyek gyárosok, műhelybirtokosok, munkások és segédek vagy tanoncok közt támadnak. Ezen bíróságok gazda és munkásból állanak. Mindenekelőtt békéltetők minőségében működnek (en bureau particulier), csak ha a békéltetés nem sikerül, működnek mint bírák (en bureau generál) 2()0 frankig végleg felebbvitel nélkül, 200 frkon felül a kereskedelmi bírósághoz való felebbvitellel. Az iparbirák bizonyos rendőri hatósággal is birnak a gyárakban és műhelyekben. Midőn mint békéltetők működnek, legalább k e 11 ö n c k kell együtt lenni (gazda és munkás), midőn mint birák működnek, legalább ötnek kell együtt lenni (elnök, két gazda, két munkás.) Az ipari birák száma 1885-ben volt egészben 134. Ezek előtt, mint békéltetők előtt volt 39,876 ügy. Kibékéltettek a felek 16,254 esetben, visszavontak a felek 8,037 ügyet, nem békéltek 15,470 esetben; ezek közül bíráskodás alá került 12,305 ügy, abbanhagyatott 3,165, hátralék 117. Legnagyobb részei e vitás kérdéseknek a fizetésekre jutnak (26,996), azután jönnek az elbocsátások (3,889) stb. VII. Különfélék. Szegény védelem (assistance judiciaire.) Ezt az 1851. jan. 22-iki törvény szabályozza. Határozuiányai szigorúabbak a szegénység igazolása tekintetében, mint nálunk. Kéretett az elsőfolyamodású bíróságoknál összesen 48,713 szegényjogon való gedély, megadatott az engedély csak I 2<»,489 esetben. Kéretett a felebbviteli bíróságoknál összesen 1,790, engedélyeztetett 811. Miudkét fórumon az előbbi évekhez képest tetemes növekvés mutatkozik, minek nagy része első sorban az új válási törvény folytán válási perekre esik. Ezzel befejeztük a polgári igazságszolgáltatásra vonatkozó adatokat ; megjegyezvén, hogy csak azokra szorítkoztunk, melyek a mi viszonyainkkal szemben összehasonlítási alapul szolgálhatnak. Az Algériára vonatkozó adatokat teljesen mellőztük. M a z e a u igazságügyminiszter azzal végzi ezen statisztikai adatok elé tett jelentését a köztársaság elnökéhez, melyben az 1885. évi adatokat párhuzamosítja az előző 4 évivel, »hogy a polgári és kereskedelmi igazságszolgáltatás rendes keretben mozgott, hogy dacára az időközben létesített személyreductiónak, a felebbviteli bíróságoknál mégis több ügy intéztetett el« Mikor fogja ezt a mi igazságügyminiszterünk mondhatni! Dr. Siillcr Mór. Nyilt kérdések és feleletek, (A végrehajtói dijakról.) I. A »Jog« 45. számában, a nyilt kérdések és feleletek rovatában, Bihari Benő dárdai kartársunk azon kérdést veti fel, »hogy mi illeti eljárási díj címén a végrehajtót azon esetben, ha a peres összeg substratuma 320 frt; de a lefoglalt vagyon becsértéke csak 85 frt — és viszont mi illeti ugyancsak eljárási díj címén a végrehajtót azon esetben, ha a peres összeg 85 frt; de a lefoglalt vagyon becsértéke 320 frt. Felelet: Mindkét esetben a végrehajtót csak (1—1) azaz egy-egy frt eljárási díj illeti. Mert: 1871: LI. t.-c. 24. §-ának c) pontja szerint a , peres ügyekben eszközölt végrehajtás esetében a végrehajtási összeg csak akkor mérvadó, ha ez a lefoglalt vagyon becsértékénél kevesebb, vagyis tehát rendszerint a becslési összeg az irányadó. a) Az első esetben tehát a lefoglalt vagyon becsértéke a i 85 frt kevesebb lévén, a peres összeg a 320 frtnál világos, hogy a