A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 45. szám - A végrehajtási jog köréből

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 45. számahoz. Budapest, 1887. november 6-án. Köztörvényi ügyekben. Pactnm reservati dominii. A tulajdonjog fcntartásánab Kikötése harmadik személy elleuében hatályos. A battonyai klr. járásbíróság: Felperes G. H. tulajdoni igénye a keresetéhez A) alatt csatolt végrehajtási jegyzőkönyv 1., 2., 3., 4. tételei alatt összeirt gőzmozdony, cséplőgép, fecskendő és hévérre vonatkozólag megállapíttatik és ezen tárgyak a birói zár alól föloldatnak ; felperes T. G. igénykeresetével elutasittatik ; a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: A felperes G. H. által igényelt és a keresetéhez A) alatt csatolt végrehajtási jegyzőkönyv 1., 2., 3., 4. tételei alatt összeirt gőzmozdony, cséplőgép, fecskendő és hévér a birói zár alól fölmentendő volt, mert habár ezen tárgyak a biróság előtt eredetiben felmutatott és a keresethez B) alatt másolatban csatolt adásvételi szerződés szerint megvétettek és tényleg átvétettek is végrehajtást szenvedettek által, mindazáltal, mivel a B) alatti szerződés 6. pontjában foglalt világos kikötés szerint igénylő felperes, mint eladó, a végrehajtást szenvedettek által vett gépekhez és ezek tartozékaihoz azok vételárának teljes kifizetéséig tulajdoni jogát fentartotta és a szerződő felek közt az adásvétel ezen feltétel mellett jött létre: ezért azok igénylő felperes tulajdonát képezik és annak tulajdonául tartandók annyival inkább, mert végrehajtatok nem igazolták, hogy végrehajtást szenvedettek a B) szerint vett tárgyakhoz a tulajdonjogot a vételár kifizetésével megszerezték volna, de azt a ü) alatt becsatolt váltó sem igazolja és pedig annál kevésbé, mivel eme váltó a B) alatti szerződés 3. pontja alapján kiállitottnak és csakis biztosítékul adottnak tekinthető ; tekintve, hogy a B) alatti szerződés 6. pontja szerinti feltétel kikötését a törvény nem tiltja és ily feltétel mellett, mig a vételár ki nem fizettetik, végrehajtást szenvedettek a vett tárgyak tulajdonosaiul nem, csakis azok birlalójául lévén tekinthetők : ezért felperes tulajdoni igényét az elől leirt tárgyakhoz megállapítani és miután végrehajtatok, azoknak az igényeltekkeli ugyanazonosságára vonatkozólag a 3,444/';>8(:). sz. jegyzőkönyv szerint tett kifogásoktól 3,929/886. sz. jegyzőkönyv szerint elállottak, illetve azt visszavonták, de különben is az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyv 1. és 2. tételei alatti gépeknek az igényeltekkeli ugyanazonosságát az ezen végrehajtási jegyzőkönyvben és a B) alatti szerződésben kitett gyári számok kitüntetik, azokat a birói zár alól feloldani kellett. Felperes T. Gy.-t igénykeresetével elutasítani kellett azért, mivel az általa igényelt tárgyakhozi tulajdonjogát végrehajtató alperesek tagadása ellenében sem hivatolt tanúi vallomásával, sem az L) alatti adás-vevési szerződéssel nem igazolta. Az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyv 12. tétele alatti sátor továbbra is birói zár alatt hagyandó volt, mert azt mindkét felperes tulajdonául igényli és ahozi kizárólagos tulajdoni jogát egyik sem igazolta. A perköltségek az 1881. évi LX. t.-c. 98. §. alapján lettek kölcsönösen megszüntetve, az ügyvédi munkadíjak és költségek a prdts. 252. §. alapján állapíttattak meg. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla az eljáró bíróság ítéletét I. rendű felperesre nézve megváltoztatja, I. rendű felperest keresetével elutasítja és kötelezi I. rendű alperes részére 25 frtot, II ocl és Ill-ad rendű alperesek részére 30 frt perköltségnek 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére. Egyébként az eljáró biróság ítéletét II. rendű felperesre nézve helyben, a végrehajtási jegyzőkönyv 12. tétel sz. alatt irt tárgyra nézve pedig I. rendű felperesre nézve érintetlenül hagyja. Indokok: 1. rendű felperes keresetét arra alapítja, hogy a B) alatt csatolt szerződés tanúsága szerint a végrehajtási jegyzőkönyv 1., 2., 3., 4. tétel számai alatt irt tárgyakat a végrehajtást szenvedőknek azon világos kikötéssel eladta és átadta, hogy ezen ingók tulajdonjogát csak akkor és az esetben fogják megszerezni, ha a kikötött vételárt felperesnek kifizetik. A perbeli adatok alapján bebizonvitottnak veendő, hogy a kérdéses tárgyak azon szerződés következtében jutottak végrehajtást szenvedettek birtokába, a melynél fogva ők azokat I. rendű felperestől 5,500 frtért megvették, tehát ezen utóbbi nekik eladta, mely szerződés foganatosítása következtében felperes ezen általa eladott, a végrehajtást szenvedettek, mint vevők által pedig megvett ingó tárgyakat ez utóbbiaknak tettleg átadta, vagyis részükre szállította. A lenforgó szerződés ennek folytán a jogviszony minőségének, természetének valódi elemei szerinti megítélése esetében kétségtelenül adás-vevési szerződést képez, melynek benn rejlő lényeges sajátsága abban áll, hogy egyrészről a megvett ingó dolog tulajdonának átengedésére való igény, másrészről pedig a vételár fizetésének kötelezettsége nélkül jogilag nem képzelhető és hogy e szerint a mint az eladott ingó tárgy az eladó által a vevőnek átadatik : az ezen jogi ténynyel együtt azonnal megszűnt az eladó tulajdona lenni és ezen átadás tényével a vevőnek tulajdonába ment át. E nélkül létezhet letéti, bizományi vagy haszonkölcsön szerződés, de olyan szerződés, melynél fogva az egyik fél a másiknak valamely 'ngó tárgyat elad, a másik pedig azon ingó tárgyat megveszi és ennek dacára és e mellett is minden újabb jogügylet újabb jogi cselekmény nélkül eladott és átadott ingó dolog tulajdona az eladónál marad: ilyen szerződés, mint jogi ellenmondást és össze nem egyeztethető jogi lehetetlenséget képező alakulat, az érvényben lévő jogszabályaink mellett nem képzelhető. Nem gyöngítheti meg ezen, az adás-vevési szerződés lényegét képező tételt azon állítás, hogy a vételár lévén az eladott dolog aequivalense, annak lefizetése nélkül a szerződés nem ment teljesedésbe, mert az eladónak jogában lévén a vételárt a vevőnek hitelezni, ez által az adás-vevés mellett és ezenkívül egy másik mellékjogügylet, hitelezési ügylet jő létre. Ha tehát az eladó tulajdonos az általa eladott tárgyat a vételár lefizetése előtt a vevőnek tettleg átadja, ezzel jogot nyer a vételárnak a kikötött időben való követelésére, de a vevőnek az eladás és vétel, valamint az ennek megfelelő átadás által szerzett, a hitelezéstől különvált tulajdonjogát a vételár hitelezése nem akadályozza és a nem teljesített fizetés azt meg nem szünteti. De nem számithat érvényre azon a B) alatti szerződésből levonható következtetés sem, hogy a kérdéses ingó tárgyak a vételár lefizetéséig a végrehajtást szenvedőknek csak használatra voltak birtokában. Mert a fenálló jog értelmében a szerződések azon jogi szabályok szerint itélendők meg, a melyeknek azok lényegük és valódiságuk szerint megfelelnek. Már pedig, hogy a kérdéses szerződés lényege és valódi természete szerint adásvevési szerződést képez, ezt maga a szerződés szövege annak világos és határozott szavai minden kétségen kívül kifejezik; következőleg azon folyomány, hogy az ezen szerződés által létrejött jogviszony s az ebből származott jogi cselekmények az adásvevési szerződés iránt hatályban lévő szabályoknak vannak alávetve, ez az imént kiemelt jogi elvnek és jogszabálynak meg nem másítható következménye ; a miből azután az imént kiemelt jogi elv erejével következik, hogy az adás-vevési szerződés lényeges sajátságaival ellentétben lévő következtetés nem létezőnek tekintendő még az esetben is, ha ily megállapodás, hogy a kérdéses tárgyak a végrehajtást szenvedetteknek csak használatra adattak át, a szerződésről felvett okiratban minden kétséget kizáró határozottsággal ki is lenne fejezve. Minthogy pedig az adás-vevési szerződés nem kölcsön, avagy bérszerződés és minthogy az adás-vevéssel a tulajdon ruháztatik át, ennélfogva a szerződésből levonható oly következtetést, mely szerint a vevő az általa megvett és az eladó által neki átadott dolgoknak csupán használója legyen, mint létrejött és valódisága szerint adás-vevést képező szerződés természetével ellenkezőt, elfogadni nem lehet. Ha ez nem állana, ugy azt kellene elfogadni, hogy ugyanekkor és ugyanezen szerződéssel és ugyanazon dologra vonatkozólag egyúttal kölcsön-, vagy haszonkölcsön szerződés is keletkezett s az ügylet minőségének megítélésénél az adás-vevési szerződésről fenálló szabályok, valamint ugyanakkor