A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 44. szám - Nemesi jogok kifejezés alatt a regalejog értendő-e?

A JOG. 367 végrehajtást kért, ez 1886. március 12-én foganatosíttatván, többek ! kőzött lefoglaltatott a már jogérvényesen eladott curiális telek után járó kir. kisebb haszonvételi jog. E helyen megjegyzem, hogy az eladott nemesi curiális telek után az eladás előtt végrehajtást szenvedettek élvezték a regalejogot, miglen a tagositási költség fedezésére zár alá tétetett az összes regalejog az árverés idejében és utána zárgondnoki kezelés alatt volt és máig is ott van. A foglalásról a nemesi curia új tulajdonosai értesülvén, igénykeresetet adtak be a foglalási és árverési jegyzökönyvek alapján. Ezekkel egyidejűleg igénykeresetet adott be a végrehajtást szenvedett férje is egy a foglalást 3 hónappal megelőzőleg kelt ajándékozási okmány alapján, azt állítván, hogy a kir. kisebb haszonvételi regalejog lefoglalva, eladva nem lévén, ez őtet illeti, stb. Az elsöbiróság a végrehajtást szenvedett férje által beadott igénykeresetet elutasította s indokul felhozta, hogy az igényelt regalejog az ajándékozási szerződés keltekor már a curiális telek mostani tulajdonosait illette s mert az ajáadékozási jogügylet a végrehajtás küszöbén férj és nő között jővén létre a jóhiszemű hitelezővel szemben joghatálylyal nem bírhat, stb. Ellenben a curiális telek mostani tulajdonosai által beadott igénykeresetnek a t. elsöbiróság helyet adott, indokul felhozta, hogy az 1868. évi LIV. t.-c. 423. §-a szerint a végrehajtás alá vett ingatlan birtokkal az ahhoz tartozó kir. kisebb haszonvételek is lefoglalandók és elárverezendők voltak, ily módon lett 1878. aug. 1-én lefoglalva és később minden tartozékaival eladva az emiitett curiális telek, melyet akkor senki sem igényelt és jogorvoslattal meg nem támadott, stb. Végrehajtást szenvedő férje mint igénylő felebbezést adván be, ennek folytán a tek. kir. tábla 8,636/887. számú ítéletével az elsöbirósági Ítéletet megváltoztatta s a lefoglalt regálét a végrehajtást szenvedő férjének Ítélte oda, indokul felhozta a következőket : A becsatolt végrehajtási jegyzőkönyvből kitűnik ugyan, hogy a kérdéses telek utáni nemesi jog lefoglaltatott és felbecsültetett, de hogy milyen jogok legyenek ezen nemesi jogok, közelebbről meghatározva nincs, a telekkönyvben regalejog mint az ingatlan kiegészítő része kitüntetve nem volt. Az árverés alkalmával csakis az ingatlanok adathattak el, a regalejog pedig a végrehajtást szenvedett tulajdona maradt; mert ezen kifejezés alatt »n e m e s i jogokká 1« a regalejog, miután a regalejog kir. kisebb haszonvétel, mint ilyen királyi jog — nem okvetlen kiegészítő része a nemesi b i r t ok n a k«, stb. Természetesen ezen táblai Ítélet ellen ugy a curiális telek tulajdonosai, mint a foglaltató további felebbezéssel élnek, az ügy jelenleg a Curián van, tekintve, hogy legrégibb törvényeink szerint »nemesi jogok« alatt kir. kisebb haszonvételi jog is értetett, tekintve, hogy a nemesi jogok jelen esetben lefoglalva, szabályszerűen külön felbecsülve és eladva lettek, kíváncsiak vagyunk a nm. Curia Ítéletére. Kérdés tehát jelen esetben, hogy ezen kifejezés alatt »nemesi jogok« a kir. kisebb haszonvételi regalejog értendö-e ? Nagyon leköteleznének kartársaim, ha ezen közérdekű kérdésben nézeteiket nyilvánítanák. Nyilt kérdések és feleletek. Az iránt való folytonos gondolkodásunk közepette, hogy olvasóinknak tudományos és gyakorlati kívánalmait minél több irányban elégítsük ki, azon észleletet tettük, hogy különösen a gyakorlatban számos jogi kérdés és kétely merül íel, melyeknek fölvetése és megbeszélése önálló cikkben, nagyobb irodalmi készülékkel, felette fontoskodónak tűnnék fe) és azért sokak által inkább fel sem említtetnek. Alkalmat akarván nyújtani arra, hogy kartársaink, az ilyen természetű, néha igen érdekes kérdéseket egész egyszerűen, minden hivalkodó alak mellőzésével is lapunkban fölvethessék és azokra ép oly módon megfelelhessenek, ezennel a fenti felírással új rovatot nyitunk és bocsátunk t. kartársaink rendelkezésére. Eddigi tapasztalatunk, mely szerint ily alakban felvetett kérdések a legérdekesebb eszmecseréknek egész raját szólították életre, azt mutatja, hogy a gy a k o r 1 a t egy kiváló érdekének fog ezen új rovat szolgálni, mit is szivböl kívánunk ! A szerkesztőség. (Felelet a »Jogc 43. sz. felvetett kérdésre.) I. Kérdés: Egyes ugyanazon keresettel tárgyalásra megidézett egyetemleges adóstársak közül csak az egyik jelenvén meg, az ezzel saját személyére vonatkozólag kötött birói egyezség esetén kérheti-e felperes a másik adóstárs 'újabbi megidéztetését és esetleg) marasztalását ? Felelet: Az újabban leendő megidéztetés fölösleges jog, mert a meg nem jelent felet is a prts 111. §-ának következményei terhe alatt idézték s az megnyugodott meg nem jelenése által abban, hogy a kereseti kérelem értelmében kötelezzék őt is fizetésre. Gyakorlati kérdés csak az lehet, hogy a konkrét esetben lehet-e akkor is a meg nem jelent félnek a kereseti kérelem értelmében leendő köteleztetését kérni, ha adóstársa és felperes között egyezség jött létre. Határozott i g e n-nel kell erre a kérdésre válaszolnunk, mert egyrészt annál az elvnél fogva, hogy csak kölcsönös megállapodás mellett jöhet egyezség létre s igy a meg nem jelent fél, ki egyezkedésre maga előnye mellett sem nyilatkozhatott, nem egyezkedő, sem irányában akarata ellenére s tőle függetlenül adóstársa által kötött egyezség reá ki nem terjeszthető, másrészt a meg nem jelentről az nem tehető fel, hogy a megjelent egyezkedő pertársnak a meg nem jelentre nézve is, bár kedvező egyezséghez csatlakozott volna, mert a prts 112. §-a szerint a meg nem jelentekről az tétetik fel, »hogy a megjelent pertársak közül annak védelméhez csatlakoznak, a mely részökre a legkedvezőbb" de az egyezség nem védelem s a meg nem jelent akarata nélkül, ennek az egyezséghez való csatlakozásáról semmiféle jog sem intézkedik. Csetényi Adolf, budapesti ügyvéd. II. Kató Ignác magyar-óvári ügyvéd ur által a »Jog« 43-ik számában felvetett kérdésre véleményem a következő: A meg nem jelent adóstárs ellenében makacssági ítélet volt kérendő. Ha ez nem történt, felperes sem tekinthető ezen alperesre nézve megjelentnek, minélfogva ezen kereset megszűntnek veendő; jogában áll azonban felperesnek a meg nem jelent adóstárs ellen újabbi keresetet indítani. Dr. Kunliarth József, budapesti ügyvéd. Sérelmek. * A liptó-szent-miklósi kir. járásbíróság. (Á m. kir. igazságügyminiszter ur kegyes figyelmébe.) A liptó-szt.-miklósi kir. járásbiróság siralmas állapota országszerte ismert dolog volt és a liptó-szt.-miklósi ügyvédi kar ezen állapotot némileg leirta az igazságügyi kormányhoz közel három év előtt intézett felterjesztésben, a mely azonban a várt orvoslást nem eredményezte, miután a panaszolt állapotok még jó sokáig tovább tartottak és a járásbiróság előbb mint utóbb lézengett, a hátralékok megdöbbentő módon felszaporodtak, mert a járásbiró kötelességét azontúl sem teljesít é, az egyik a 1 b i r ó működése pedig alig számbavehető volt, a telekkönyvi hatóság szünetelt, természetes, hogy oly körülmények alatt a bíróság jogszolgáltatásához való bizalom teljesen megrendült. A jelzett állapotok közepette találta a rózsahegyi kir. törvényszék imént kinevezett elnöke a liptó-szt.-miklósi kir. járásbíróságot. Porubszky Jenő ur elnökké való kinevezése óta azonban a helyzet jobbra fordult, a miért különösen az igazságügy miniszter urnák is őszinte elismerés és hálával tartozunk, miután ő az, a ki hanyatló igazságszolgáltatásunk meleg felkarolása és gyámolitása által magának halhatatlan érdemeket biztositott. A törvényszék új elnöke működését a fenforgó viszonyokhoz mért erélylyel és elszántsággal folytatván, a felbomlott rend és meglazult fegyelem helyreállításán ernyedetlenül fáradozik, úgy, hogy rövid félévi működésének sikerei teljesen igazolják a személyekhez kötött reményeket. A nyugdíjba helyezett albiró helyébe a járásbiróság más albirót nyert, a ki ügybuzgalma, szakavatottsága és tárgyilagos * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerieszt&ség.