A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 44. szám - Nemesi jogok kifejezés alatt a regalejog értendő-e?

368 A JOG. eljárása folytán az illetékes körök feltétlen tiszteletét és elismerését magának csakhamar kiérdemlő és különösen az elhevert, elhányt és eltűnt periratok zűrzavarának eligazítása, rendezése és véglegesítése körül eddig végzett sysifusi munka által nem csak képzettsége, de kiváltképen kitartó törekvésének félreismerhetlen jelét adta. A telekkönyvi osztályban a dologtalan foglalatoskodás helyett a becsületes törekvés és az önzetlen munkateljesítés foglalt tért. Ámde a helyzet állandó javulása első sorban a járásbirói állomás, egy alkalmas, hivatásának magaslatán álló egyén általi betöltésétől tételeztetvén fel, ezen állomásra is a pályázat meg lett nyitva. A járásbirói állomásra versenyzők mindegyikének lévén a maga protektora, a ki »befolyását« érvényesíteni törekszik az általa protegált jelölt érdekében, tekintet nélkül arra, vájjon a közügynek is szolgálatot tesz azon esetre, ha törekvése sikeres leend, a legnagyobb gond lesz fordítandó a megürült állomás, a körülményeknek megfelelő betöltésére s illetőleg az a 1 k a 1 m a s egyén kiszemelésére nézve, miután, habár a helyzet pillanatnyilag javult is, a kinevezendő járásbiró feladata elég komoly, hivatva lévén különösen a járásbíróságnak szellemi niveauj át a közönségesnél és megszokottnál magasabbra emelni. Törvénykezésünk lassúsága és igazságszolgáltatásunk drága volta megszokott bajok, de joggal lehet követelni, hogy az, a kihez jogsegélyért folyamodunk, a kellő szakképzettséggel b i r j o n és magasztos hivatását kötelességérzettel és önzetlenül gyakorolja, menten minden más aspirat i () k t ó 1, a melyekkel a birói tisztség össze nem fér s melyek a jogérzületet csökkentik. A járásbirói állomás betöltésének különösen azon reménynyel nézünk elejébe, hogy az igazságügyminiszter ur ő nagyméltósága a nevezett állomásra csak azt fogja kinevezni, a ki arra legalkalmasabb és leg méltóbbnak már tettleg bebizonyult. r. Liptó-Szt.-Miklóson. Milyen a sommás eljárás a homonnai kir. járásbíróság elíítt'. Folyó évi április 20-án sommás kereset lett beadva a járásbíróságnál, egy homonnai lakos ellen. Erre a tárgyalás kitüzetett 1887. június 30-ára; a tárgyalást el kellé halasztani azzal, hogy a járásbíróság új határnapot tűzzön. Hónapok múlván el a nélkül, hogy a halasztási jegyzőkönyv elintézést nyert volna, felperes külön sürgető kérvénynyel kéri az új tárgyalás kitűzését, mire a járásbíróság a június 30-án elhalasztott tárgyalás folytatására határnapul 1887. december 1-ét tűzte. Ilyen a homonnai kir. járásbíróságnál a sommás eljárás. Ilyen eljárás miatt felelősségre vonni az illető járásbíróság vezetőjét, az igazságügyminiszter urnák, azt hisszük, még mindig módjában áll, az igazságügyi költségvetés minden terheltetése nélkül. Azért kérjük is ezt az igazságügyminister úrtól ! Irodalom. Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Jogtörténelmi tanulmány irta Ozorai József jogtudor, primási levéltárnok. Esztergom, 1887. Nagy 8" 19011. — Az esztergomi érseknek, a zágrábi érseknek mint topuszkai főapátnak, a szentmártoni főapátnak, a győri püspöknek és székes káptalannak 1848-ig az a kiváltságuk volt, hogy birtokaikból telkeket adományozhattak és ezáltal az adományosokat nemesekké avathatták. Ez a nemesség külömbözik a királyi nemességtől; az adományos adományozó ura irányában hűséggel és szolgálatokkal tartozott és ennélfogva az egyház szolgájának (serviens ecclesiae) is neveztetett. Az egyházak kiváltságos népére már 11. András aranybullájában akadunk; és a haladó századok törvényeiben is folytonosan helyet foglal Az 1848-iki törvényhozás új korszakot nyit meg; az absolut korszak fentartói és újabb törvényeink folytatják a megkezdett munkát: kiküszöbölik vagy átalakítják a régi elavult viszonyokat és korszerűeknek csinálnak helyet. A ledöntött intézmények közt ott van az egyházak nemessége is. Az ilyen kihaló intézmények megismerése nélkülözhetlen a magyar jogász és történész előtt. Honnan ered a magyar főpapok ezen kiváltsága és miért ruháztatnak fel ezek ? Honnan ered az egyházak nemessége és mi a rendeltetése? Hogyan keletkezik és hogyan enyészik el? Minő szerepet tölt be a magyar nemzet életében. A püspök karddal kezében küzd a csatában — miért ad kardot a kezébe a magyar alkotmány ? Minő a főpapok honvédelmi kötelessége ? Hogyan töltik be ezen kötelességüket? Milyen viszony van közöttük és nemeseik között? Hogyan keletkezik és milyen birtok az egyháznemesi birtok? Mi történt ezzel a birtokkal? S helyesen történt-e az, a mi történt? Ezek a kérdések, melyekre szerző jelen monographiájában a primási levéltárban talált sok irat és számos oklevél alapján felelni óhajt. Nem követjük ezen kérdések fejtegetésében, de érdekesnek tartjuk azon érvelésének felemlitését, melylyel a fönnebb felsorolt főpapok nemességadományozási előjogát még fennállónak tekinti. Az egyháznemesi birtok sorsa ugyanis csak évekkel a függetlenségi harc lezajlása után került a törvényhozás elé ; az 1855 febr. 8-iki pátens az egyháznemesi birtokra vonatkozó »háramlási jogot« megszűntnek jelentette ki s ezáltal az egyházi nemes az általa birt egyházi birtoknak tulajdonosává lett; az egyháznak ezen birtokhoz való joga elvétetett Ez a nyilt parancs eddig az utolsó acta, melyben a törvényhozás az egyházak nemeseivel foglalkozott. Adomány nélküli nemesítés vagyis a címeres levelekhez hasonló nemessé avatási forma az egyházi nemességnél nem fejlődött ki; és ezért az 1855 febr. 3-iki pátens óta a főpapok ezen előjoga eddigi gyakorlási formájában többé nem gyakorolható. De az, hogy valamely jog bizonyos okoknál fogva nem gyakorolható: nem jelenti egyszersmind azt is, hogy az a jog elenyészett (?!) A főpapok ezen előjogát királyi oklevelek adták és erősítették meg; fönnállását századokon át egész napjainkig számos törvény hirdeti. Közjogunk szerint azt egy császári nyilt parancs nem szüntetheti meg, csak törvényesen megkoronázott magyar király vonhatja vissza. Nem vonta vissza, sem nem-gyakorlás által nem szűnt meg: ennélfogva az — szerző szerint — mai nap is ősi erejében fennáll és a főpapoknak csak új gyakorlási formát kell keresniök, hogy azt gyakorolhassák. A pátens nem is célozta magának a nemességadományozási előjognak megszüntetését; és a főpapok nem tekintették azt elenyészettnek. Scitovszky hercegprímás a 60-as években is tett adományozásokat »jure praediali« ősi adományozási jogánál fogva, a nélkül, hogy ezekhez a kormány megerősítését kikérte vagy ezeket a kormány megtámadta volna. Persze az mai nap birtokadományozással nem volna összeköthető és nem birna régi gyakorlati jelentőségével. De a királyi nemesség sem jár birtokadományozással, az sem bir gyakorlati jelentőséggel és mégis a kor democratikus iránya dacára, ambicio és tisztelet tárgya. Mint ködben lebeg az egyházi nemesség sorsa; agyon van hallgatva, el van feledve. És már a lét vagy nem lét kérdése elé jutott. A jognak rozsdája: az elévülés már megfogta és marja tovább, egyre tovább. És ma már itt az ideje fölvetni a kérdést: megmaradjon-e vagy a kriptába vele ? Hát bizony csak kriptába az ily ősi, elavult előjogokkal! Parlamentáris kormányforma és felelős minisztérium mellett nem képzelhető, hogy az országgyűlésen és a kifolyásakép szereplő minisztériumon valamint a koronán kivül még egy harmadik egyenrangú tényező is szerepelhessen, mely kizárólag a koronás főt illető jogokat, javadalmakat és kitüntetéseket oszthasson. Ez csak ott és addig lehetett helyén, a mig az egyház államot az államban képezett, ma azonban a hatalmi tényezők szoros elhatárolása mellett gyakorlatilag sem volna keresztülvihető. r. I. Iíekiildctett. A függetlenségi és 43 - a s párt szervezéséről Pártos Béla Budapest 1887. Grimm Gusztáv. Szerző nincs megelégedve a párt jelenlegi szervezetével és ez irányban igen kimeritü részletes indítványokat tesz Lelkes hivője lévén a függetlenségi eszmének, annak megvalósítását lehetőnek tartja ha azt komolyan akarni fogjuk. — Az öröklési jogról szóló törvényjavaslat és indokolása az 1837/18!)9. országgyűlésre beterjesztett módosított szövegben. I. füzet : A törvényjavaslat szövege II. füzet : Az indokolás szövege Budapest 18S7. Kapható P f e i f f e r Nándor könyvkereskedésében. Ára 1 frt. — Egyelőre csak az I. füzet jelent meg. Vegyesek. Zádor Gyula miniszteri tanácsos urnák, az igazságügyminiszteriumban az igazságügyi közigazgatás terén teljesített kivált) szolgálatai elismeréséül ( I felsége a király folyó hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. Zádor tudtunkkal a ministeriumnak megalkotása óta annak tagja és kiváló szakismerettel vezeti azon fontos osztályt, mely a nemzetközi érintkezés közvetítésére hivatott. Hazánkat több nemzetközi kongressuson méltóan képviselte és a legmagasabb elismerés ez esetben valóban elismerésre méltó munkálkodást ért. Lapunk is benne jóakaró támogatót tisztel és szivünkből szerencsét kívánunk a kiérdemelt kitüntetéshez. líoronkay Ignáez ur, az V-ik kerület érdemes járásbirája következő rendeletet bocsájtott ki (824/887. eln. sz.): 1880 évi december hó 31-én kelt b31. elnöki számú rendeletemben akképen intézkedtem, hogy a végrehajtási ügyeknek a oeres felpk rf-*-,Ár~