A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 43. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 7. r.

172 A J OG. magánvádlónak pedig a bűnösség kérdésében hozott birói határozat ellen csak akkor van joga felebbezni, ha mint káros fél jelentkezik ; minthogy pedig a följelentő lelkész maga se mondja, hogy a feljelentett cselekmény által bármi anyagi kárt szenvedett légyen: annálfogva felebbezése mint jogosulatlan vissza volt utasítandó. Az üzleti könyvek hiányát nem pótolják a faktúrák, levélmásolatok, szállitási és átvételi jegyzékek, minthogy azok csak az egyes tételek igazolására szolgálnak. Yétkes bnkás vétsége esetében a büntetés mérvére az okozóit kár nagysága irányadó. A budapesti kir. törvényszék (1886. május 22. 20,408/86. b. sz. a.) : Vétkes bukás vétségével vádolt Schl. M. Lipót elleni bűnügyben itélt: Schl. M. Lipót a btk. 416. §-a 2. és 3. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében vétkesnek mondatik ki. Ellenben a btkv. 414. §. 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétsége miatt emelt vád és jogkövetkezményeinek terhe alól lelmentetik. Indokok: Schl. M. Lipót 1867-ben Schl. Flóriánnal közös cég alatt zsiradéküzletet nyitott s, midőn Schl. Flórián 1869-ben az üzletből kilépett, Sch. A. Ádámmal lépett társas viszonyba és vele együtt folytatta üzletét l873-ig,mikor Sch. Adám is kilépvén az üzletből, azt vádlott egymaga vette át, mint egyéni céget cégjegyeztette és folytatta 1883. évig. Ezen évben május hó 26-án maga ellen csődöt kért, mely ellene el is rendeltetett. Csődleltár szerint 13,522 frt passzívával szemben 9,374 frt aktiv vagyon állott. A kinyomozott ténykörülményekkel egyezőleg vádlott maga is beismeri, hogy 1876. év óta, üzleti könyveket nem vezetett rendesen és az általa hiányosan vezetett feljegyzéseiből cselekvő és szenvedő vagyonállapota vagy üzletének folyama nem volt kideríthető és beismeri azt is, hogy cselekvő és szenvedő vagyonállapotáról 1876. óta évenkint rendes mérleget nem készített. Vádlottnak ezen mulasztása a btkv 416. §. 2. és 3. pontjába ütköző vétkes bukás tényálladékát állapítván meg, ebben vétkesnek kellett kimondani. A büntetés kimérésénél súlyosító körülmények fenn nem forogván, enyhítő körülményül vétetett vádlott büntetlen előélete, hogy maguk a károsult hitelezők megbüntetését nem kérték, nyomasztó anyagi helyzete és számos tagból álló családja. Az eljárási és tartási költségekbeni marasztalás az ítélet jogfolyománya. A btk. 416- §. 4. pontjába ütköző vétkes bukás miatt emelt vád alul azért volt felmentendő vádlott, mert igazoltnak vétetett az, hogy jóllehet még akkor is tett árúmegrendeléseket, midőn fizetésképtelenségét tudta, de ez által nem növelte adósságait, hanem ezt csak arra használta fel, hogy meglevő árúkészletét készpénzzé tevén, adósságait törleszthesse és tényleg törlesztette is. A budapesti kir. itélö tábla (1887. évi január 25-én, 38,483 b. sz. a.): A kir. törvényszék ítéletét részben megváltoztatta akkép, hogy Sch. M. Lipót vádlottat a btk. 416. §. 2-ik pontjába ütköző vétkes bukás vétségének terhe alól felmenti s e helyett vádlottat a már elsőbiróságilag megállapított, a btk. 416. §-ának 3-ik pontjába ütköző eseten felül a btk. 416. §-ának 4-ik pontjába ütköző vétkes bukás vétségében mondja ki vétkesnek. Indokok: Habár vádlott a tárgyalás során maga beismerte azt, hogy ő üzletében a könyveket rendesen nem vezette, habár a szakértői vélemény szerint is vagyonbukott könyveiből üzletének menete ki nem tűnt, mégis miután vádlott nemcsak a levélmásoló könyveket, hanem a faktúrákat s a szállító, illetve átvételi jegyzékeket az eladott árúkról megőrizte, mely adatok felhasználásával ugyancsak a szakértők véleménye szerint, az üzlet menete és a vagyona állása kideríthető ; ily körülmények között vádlott azon mulasztása, hogy a kezei közt lévő adatok felhasználását mellőzve, könyveibe az illető tételeket be nem vezette, a btk. 416. §. 2-ik pontjában körülirt törvényszegést még meg nem állapítván; vádlottat a btk. 416. §-ának 2-ik pontja alapján ellene emelt vád alól felmenteni kellett. Ellenben miután vádlott a tárgyalás során tett vallomása szerint, pár hóval a csődöt megelőzőleg, vizsgálati vallomása szerint pedig már körülbelül egy évvel a csőd előtt tudta fizetésképtelenségét és ennek dacára, vádlott saját beismerése szerint a mint ez különben a meglevő faktúrákból is kitűnik, árúmegrendeléseket, illetve új adósságokat csinált, vádlottat a btk. 416. § ának 4-ik pontjában foglalt rendelkezés értelmében, ezeu pontba ütközőleg is a vétkes bukás vétségében vétkesnek kimondani kellett. Nem lehetett a kir. ügyésznek azt a nyilatkozatát, mely szerint a btk. 416-ik §-ának 4-ik pontja alá eső vétkes bukás miatt emelt vádját elejtette, figyelembe venni azon körülménynyel szemben, hogy a kir. ügyész vétkes bukás miatt vádat emelt, de az ítélet ellen vádlott terhére felebbezéssel is élt s ebből folyólag vádlottat, miután cselekményében a btk. 416. íjának 4-ik pontjában foglalt ismérvek is fennforognak, e pont alapján is vétkesnek kimondani kellett. A kir. ítélő tábla elsőbiróságilag felhozott és ilyeno'-nek e helyütt is talált enyhítőkörülmények dacára a büntetést ,'Jemelte, mert a helyesbített mérleg szerint a tartozások 16,072 frt 97 krra rúgnak, melyek fedezésére a költségek levonása után csak 700 frt állott rendelkezésre és így a hitelezők követelésükre úgyszólván semmiféle kielégítést nem nyertek, mely tetemes vagyonhiány annak tulajdonitható, hogy vádlott kinn lévő követelés-.^ melyek a leltár szerint 6,209 frt 98 krban vétettek fel, legnagyobbrészt behajthatlanoknak bizonyultak és csak mintegy 400 frt tényleges értékben vétettek fel, melynek oka részben onnan is leli magyarázatát, hog/ a vádlott iratai közt talált 1876. évi augusztus 31-én készített mérleg szerint kétséges követelésekül feljegyzett tételek közt 1,500 frtnyi összeggel több oly adós van kitüntetve, kinek tartozását vádlott cselekvő állapotában teljes értékben vette számításba. A in. kir. Curia (1887. szeptember 29-én, 3,973. b. sz.): Tekintve, hogy vádlott az üzlet menetét feltüntető könyveket hosszabb időn át nem vezetett, a faktúrák, levélmásolatok, szállító és átvételi jegyzékek pedig azoknak hiányát annál kevésbé pótolhatják, minthogy azok csak az üzleti könyvek egyes tételeinek igazoló okmányait képezik: ennek következtében a budapesti kir. itélő tábla Ítéletének a btk. 416. ij. 2-ik pontjának alkalmazására vonatkozó rész megváltoztatik, e tekintetben a budapesti kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben; de figyelemmel az okozott kár nagyságára, megváltoztatik az érintett másodbirósági Ítélet a büntetés mértékére nézve is s vádlott kilenc havi fogházra, továbbá három évi hivatalvesztésre Ítéltetik, egyebekben azonban indokolásánál fogva helybenhagyatik. Közjegyzői rendtartási ügyekben. A közjegyzői jelölt által teendő fogadalom saját főnöke által is kivehető. A m. kir. Curia (1887. évi október 7-én, 7,213. sz. a.): Cs. Dávid közjegyzőjelölt fogadalmának kivételére vonatkozó ügyben határozott: Tekintve, hogy a szombathelyi közjegyzői kamarának 1S87. évi augusztus 20-án 149. sz. alatti végzése az 1886. VII. t.-c. 3. §-ába nem ütközik, mivel ezen szakaszban az illető közjegyzőjelölt főnöke a fogadalom kivételétől eltiltva nincsen, a kir. közjegyzői kamara választmányának végzése ezen és az abban felhozottak alapján helybenhagyatik. Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : Csics Antal e , m.-szigeti tszék, bej. okt. £0, félsz. nov. 14. csb. Korányi Frigyes, tmg. dr. Grünvald Zsigmond. — Heimann és tiraner e , bpesti keresk. és váltótszék, bej. nov. 26, félsz. dec. 10, csb. Wattay Dezső, tmg. Grézló Ernő. — Ualog testvérek e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. nov. 2b, félsz. dec. 10, csb. Sárváry Gusztáv, tmg. Gál Jenő. — YVeintraub Adolf e., szolnoki tszék, bej. nov. 12, félsz. nov. 2ö, csb. Stróbl Károly, tmg. Prusovszky István. — Lailger Rezső c., pozsonyi tszék bej. nov. 24. félsz. decz. 7, csb. dr. Gráf Vilmos, tmg. dr. Olgyay Gyula. — Tomory Antal c, beregszászi tszék, bej. nov. 15, félsz, dec. 12, csb. Dessewffy Marcel, tmg. Csatlós Elek. — Deutsch Salamon e, komáromi tszék, bej. nov. 24, félsz. dec. 5, csb. Hegymeghy László, tmg. dr. Burián János. Pályázatok : A vámosmikolai jrbságnál dijjas joggyakornoki áll. okt. 27-ig. — A kézdi-vásárhely jrbságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 28-ig. — A temesvári tvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 28-ig. — A kecskeméti tvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 23-ig. — A medgyesi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 28-ig. — A szolnoki tvszéknél aljegyzői áll. okt. 28-ig.— A debreceni tszéknél díjasjoggyakornoki áll. okt. 29-ig. — A Kolozsvár városi jrbságnál albirói áll. okt. 29-ig. — A nagyilondai jrbságnál albirói áll. okt. 28-ig. — A deési tszéknél Il-od oszt. jegyzői áll. okt. 2S-ig. — A kalocsai tszéknél és kalocsai jrbságnál egy-egy dijas joggyakornoki áll. nov. 13-ig. — Az ipolysági jrbságnál albirói áll. okt. 30-ig. — A liptó-szt.-miklósi jrbságnál járásbirói áll okt. 30-ig. — A girálti jrbságnál albirói áll. okt. 30 ig. — A nagyváradi tszéknél díjzs joggyakornoki áll. okt. 30-ig — A munkácsi jrbságnál albirói áll. okt. 30-ig. — A csíkszeredai tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 30-ig. — A trencséni tszéknél a 1jegyzői áll. nov. l-ig. — A zombori jrbiróságnál járásbirói áll. okt. 29-ig. — A b.-gyulai tszéknél díjas joggyakornoki áll. nov. 2-ig. — Az igazságügyministerium számvevőségénél harmadosztályú s z á m ti s i t í áll. nov. 6-ig. — A fehértemplomi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 3()-ig. — A rimaszombati tszknél dijas joggyakornoki áll. nov. 3-ig. — A zilahi tszéknél dijas joggyakornoki áll. nov. 3-ig. — A maros-vásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. nov. 4-ig Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)