A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 43. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 7. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 43. számához. Budapest, 1887. október 23-án. Köztörvényi ügyekben. Ha végrehajtást szenvedett a lefoglalt ingóságokat más járásbíróság területére viszi, hogy a kitűzött árverést ineghinsitsa, 8z árverés megtartása és a tárgyak előállítása, esetleg a fenyítő eljárás megindítására, csakis a végrehajtást foganatosító járás­bíróság illetékes. (Illetőségi összeütközés.) A in. kir. Curia (1887. évi október 6-án, 7,358. sz. a.): L. Jakabnak K. Sándor és társai elleni végrehajtási ügyében, az illetőségi összeütközés elintézése végett értesíttetik a kir. járás­bíróság, hogy a m. kir. Curia a további eljárásra, nevezetesen a bíróilag lefoglalt, de a végrehajtást szenvedő által más helyre el­szállított gőzmozdony és cséplőgép előállítása s elárvereztetése iránti intézkedésre nézve a dettai kir. járásbíróságot mondja ki illetékesnek. Mert midőn a végrehajtást szenvedő a végrehajtást foganatosító hiróság területén lefoglalt tárgyakat más bíróság területére szállítja és így a kitűzött árverést meghiusítja: ez által a végrehajtást foganatosító bíróság nincs felmentve attól, hogy a törvényes lépéseket maga tegye meg és az elszállított tárgyak előállítása s elárverezése iránt megfelelő módon intézkedvén, saját végzésének ő maga szerezzen foganatot, vagy esetleg a bűn­vádi eljárás megindítását eszközölje. Külömbség az illetékesség hiánya és a megkeresés teljesít­hetlensége között. A m. kir. Curia (1887. évi október 6-án, 7,403. sz. a.): Néhai M; Mihályné, M. Márthának hagyatéki ügyében az illető­ségi összeütközés elintézése végett értesíttetik a kir. járásbíróság, hogy a m. kir. Curia szemben a nagykállói kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság folyó évi június hó 20-án 780. sz. a. kelt végzésével, il'ctőségi összeütközés esetét fennforogni nem látja. Mert a nevezett telekkönyvi hatóság emiitett végzésében sem a maga, sem a járásbíróságnak, mint hagyatéki bíróságnak illetékes­ségét nem tagadta meg, hanem teljesithetlennek nyilvánította a járásbíróság megkeresését, az örökség átadási végzés hiánya miatt. Az ily végzés ellen élhetnek maguk az érdekelt felek felebbviteli jogorvoslattal, de illetőségi összeütközést az semmi­képen nem képez. Az olyan nösztehetetlenség, mely csak művi gyógykezelés által szüntethető meg, a törvényben kifejezett értelmet tekintve: nem időleges s ezért a házasság érvénytelenítését illetőleg, el­fogadható törvényes alapul szolgálhat. A rimaszombati kir. törvényszék: A Cs. I. és K. M. ág. hitv. evang. házasfelek közt s... . i ág. hitv. evang. egyház lel­késze előtt 1882. évi január 10 én létrejött házasság K. M. al­peresnek nősztehetetlensége indokából érvénytelennek nyilvánittatik, ennek egyházi anyakönyvi feljegyzése elrendeltetik s e végből a jelen ítélet jogerőre emelkedése után a s . .. . i ág. hitv. evang. egyház lelkészével közöltetni határoztatik azzal, hogy a jelen perre vonatkozó iratok a felebbviteli határidő lejárta után a budapesti kir. itélő táblához esetleg hivatalból lesznek felterjesztendök, stb. Indokok: A peres feleknek azon egyértelmű előadása, hogy a házasság leglényegesebb kötelezését, a testi közösülést, alperesnönek erre való tehetetlensége miatt nem teljesíthették s nem teljesíthetik : a kihallgatott szakértő orvosok lelete és véle­ménye által igazoltatván ; tekintve, hogy a szakértői vélemény szerint alperesnél a nösztehetetlenség oly mértékben forog fenn, hogy ez őt a nemi közösülésre teljesen és absolute képtelenné teszi, hogy továbbá a nemző szerveken észlelt rendellenességekből eredő ezeu tehe­tetlenség alperesnél már a házasság megkötése alkalmával is fenállott s hogy végül a közösülést akadályozó baj nem időleges és csakis hosszú, igen fájdalmas művi (operatív) gyógykezelés után hárítható el : a kir. törvényszék a peres felek között létrejött házassági köteléknél a házastársak közötti legbensőbb életközösség egyik I lényeges feltételének hiányát fenforogni látván, a törvényszerű módon megállapított házasságbontó akadálynál fogva a peres felek között megkötött házasságot az 1796. évi március 6-án kelt József­féle házassági rendelet 42., 43. és 44. §-ai értelmében érvény­telenitendőnek találta. A perköltségek kölcsönös megszüntetése a felek személyi viszonyai s a per körülményei által van indokolva s minthogy a házasságvédö kirendelése mindkét fél érdekében állott, a részére megállapított díj viselésére mindkét fél egyetemlegesen köte­leztetett. A fenálló törvénykezési gyakorlat szerint a köteléki perek­ben hozott ítéletek is hivatalból lévén felülvizsgálandók, a per­iratoknak a felebbviteli határidő után a budapesti kir. itélő táblához, esetleg hivatalból leendő felterjesztése indokolva van. (1886. évi 2,880. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az első­biróság Ítéletét helybenhagyja oly értelemben, illetve kiegészítéssel, hogy a felek közt létrejött házassági kötést az 1786. évi március 6-án kiadott nyiltparancs 42. §-a értelmében megsemmisíti s hogy felperesnek az új házasságra való léphetést megengedi. (1887. március 29-én, 1886. évi 54,145. sz. a.) A in. kir. Curia : A budapesti kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú ítélete az abban felhozott és felhívott okokból helybenhagyatik. (1887. évi május 26-án, 2,543. sz. a.) Oly ajándékozási szerződés, mely közel rokonok között oly módon köttetett, hogy az ajándékozó az ajáudékozott tárgyak birtokában és használatában marad, az ajándékozó hitelezőjével szemben joghatálylyal nem bir. A pancsovai kir. járásbíróság:: Dr. Grigorievics Miklós pancsovai ügyvéd által képviselt B. Katica nevében özv. B. Mag­dolna pancsovai lakos felperesnek, dr. Veil Adolf pancsovai ügyvéd által képviselt dr. A. Izidor és dr. L. Milán pancsovai lakosok alperesek elleni igényperében ítélt: Az 1886. évi június 16-án kelt végrehajtási jkönyvben 1—13. tétel alatt körülirt ingó tárgyak a végrehajtási zár alól felol­dassanak. Indokok: A kereset alakszerűsége f. évi 3,580. számú végzés által helyreállítva lévén, dr. Gr. Miklós mint a kiskorú B. Katica gondnoka a f. évi 3,328. szám alatti keresetet ennek ne­vében fentartván, ezen kereset alapján eljárandó is volt. Az igényelt tárgyak kihasitandók voltak, mert a mellékelt közjegyzői okirat szerint az igénylő kiskorú csakis a most 1—40 tétel alatt összevett és lefoglalt tárgyakat édes atyja után és édes anyja ajándékozása folytán tulajdonul megszerezte, mely tárgyak azonos­sága az okmányok összehasonlításából is kitűnik és mert a hit alatt kihallgatott tanú által ezen állítás is igazoltatott, hogy a 11—13. tétel alatti tárgyak szintén ajándékozás utján az említett kiskorú tulajdonába jöttek. A budapesti kir. itélő tábla (1887. június 1., 47,722/pol. szám alatt) : A kir. járásbíróságnak ítéletét megváltoztatja, felpe­rest keresetével elutasítja. Indokok: Eltekintve attól, hogy az ajándékozást a kis­korú felperes nevében senki el nem fogadta, oly ajándékozási szerződés, a mely közeli rokonok közt oly módon köttetett, hogy az ajándékozó az ajándékozott tárgynak birtokában és használa­tában marad, harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir, legkevésbé pedig oly hitelezők ellen, kiknek az ajándékozás­kor az ajándékozó ellen követelésük volt. Hogy a végrehajtató alperesek követelései a B. alatti közjegyzői okirat keltekor már fennállottak, az kitűnik ama tényből, hogy azok a végrehajtást szenvedett férjének a C. alatti haláleset felvétel szerint a közjegv­zői okirat kelte előtt elhalt B. Antalnak gyógykezeléséért járnak. És miután a felperesileg hivatkozott tanú még azt va'lja, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom