A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 43. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 7. r.
JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 43. számához. Budapest, 1887. október 23-án. Köztörvényi ügyekben. Ha végrehajtást szenvedett a lefoglalt ingóságokat más járásbíróság területére viszi, hogy a kitűzött árverést ineghinsitsa, 8z árverés megtartása és a tárgyak előállítása, esetleg a fenyítő eljárás megindítására, csakis a végrehajtást foganatosító járásbíróság illetékes. (Illetőségi összeütközés.) A in. kir. Curia (1887. évi október 6-án, 7,358. sz. a.): L. Jakabnak K. Sándor és társai elleni végrehajtási ügyében, az illetőségi összeütközés elintézése végett értesíttetik a kir. járásbíróság, hogy a m. kir. Curia a további eljárásra, nevezetesen a bíróilag lefoglalt, de a végrehajtást szenvedő által más helyre elszállított gőzmozdony és cséplőgép előállítása s elárvereztetése iránti intézkedésre nézve a dettai kir. járásbíróságot mondja ki illetékesnek. Mert midőn a végrehajtást szenvedő a végrehajtást foganatosító hiróság területén lefoglalt tárgyakat más bíróság területére szállítja és így a kitűzött árverést meghiusítja: ez által a végrehajtást foganatosító bíróság nincs felmentve attól, hogy a törvényes lépéseket maga tegye meg és az elszállított tárgyak előállítása s elárverezése iránt megfelelő módon intézkedvén, saját végzésének ő maga szerezzen foganatot, vagy esetleg a bűnvádi eljárás megindítását eszközölje. Külömbség az illetékesség hiánya és a megkeresés teljesíthetlensége között. A m. kir. Curia (1887. évi október 6-án, 7,403. sz. a.): Néhai M; Mihályné, M. Márthának hagyatéki ügyében az illetőségi összeütközés elintézése végett értesíttetik a kir. járásbíróság, hogy a m. kir. Curia szemben a nagykállói kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság folyó évi június hó 20-án 780. sz. a. kelt végzésével, il'ctőségi összeütközés esetét fennforogni nem látja. Mert a nevezett telekkönyvi hatóság emiitett végzésében sem a maga, sem a járásbíróságnak, mint hagyatéki bíróságnak illetékességét nem tagadta meg, hanem teljesithetlennek nyilvánította a járásbíróság megkeresését, az örökség átadási végzés hiánya miatt. Az ily végzés ellen élhetnek maguk az érdekelt felek felebbviteli jogorvoslattal, de illetőségi összeütközést az semmiképen nem képez. Az olyan nösztehetetlenség, mely csak művi gyógykezelés által szüntethető meg, a törvényben kifejezett értelmet tekintve: nem időleges s ezért a házasság érvénytelenítését illetőleg, elfogadható törvényes alapul szolgálhat. A rimaszombati kir. törvényszék: A Cs. I. és K. M. ág. hitv. evang. házasfelek közt s... . i ág. hitv. evang. egyház lelkésze előtt 1882. évi január 10 én létrejött házasság K. M. alperesnek nősztehetetlensége indokából érvénytelennek nyilvánittatik, ennek egyházi anyakönyvi feljegyzése elrendeltetik s e végből a jelen ítélet jogerőre emelkedése után a s . .. . i ág. hitv. evang. egyház lelkészével közöltetni határoztatik azzal, hogy a jelen perre vonatkozó iratok a felebbviteli határidő lejárta után a budapesti kir. itélő táblához esetleg hivatalból lesznek felterjesztendök, stb. Indokok: A peres feleknek azon egyértelmű előadása, hogy a házasság leglényegesebb kötelezését, a testi közösülést, alperesnönek erre való tehetetlensége miatt nem teljesíthették s nem teljesíthetik : a kihallgatott szakértő orvosok lelete és véleménye által igazoltatván ; tekintve, hogy a szakértői vélemény szerint alperesnél a nösztehetetlenség oly mértékben forog fenn, hogy ez őt a nemi közösülésre teljesen és absolute képtelenné teszi, hogy továbbá a nemző szerveken észlelt rendellenességekből eredő ezeu tehetetlenség alperesnél már a házasság megkötése alkalmával is fenállott s hogy végül a közösülést akadályozó baj nem időleges és csakis hosszú, igen fájdalmas művi (operatív) gyógykezelés után hárítható el : a kir. törvényszék a peres felek között létrejött házassági köteléknél a házastársak közötti legbensőbb életközösség egyik I lényeges feltételének hiányát fenforogni látván, a törvényszerű módon megállapított házasságbontó akadálynál fogva a peres felek között megkötött házasságot az 1796. évi március 6-án kelt Józsefféle házassági rendelet 42., 43. és 44. §-ai értelmében érvénytelenitendőnek találta. A perköltségek kölcsönös megszüntetése a felek személyi viszonyai s a per körülményei által van indokolva s minthogy a házasságvédö kirendelése mindkét fél érdekében állott, a részére megállapított díj viselésére mindkét fél egyetemlegesen köteleztetett. A fenálló törvénykezési gyakorlat szerint a köteléki perekben hozott ítéletek is hivatalból lévén felülvizsgálandók, a periratoknak a felebbviteli határidő után a budapesti kir. itélő táblához, esetleg hivatalból leendő felterjesztése indokolva van. (1886. évi 2,880. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja oly értelemben, illetve kiegészítéssel, hogy a felek közt létrejött házassági kötést az 1786. évi március 6-án kiadott nyiltparancs 42. §-a értelmében megsemmisíti s hogy felperesnek az új házasságra való léphetést megengedi. (1887. március 29-én, 1886. évi 54,145. sz. a.) A in. kir. Curia : A budapesti kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú ítélete az abban felhozott és felhívott okokból helybenhagyatik. (1887. évi május 26-án, 2,543. sz. a.) Oly ajándékozási szerződés, mely közel rokonok között oly módon köttetett, hogy az ajándékozó az ajáudékozott tárgyak birtokában és használatában marad, az ajándékozó hitelezőjével szemben joghatálylyal nem bir. A pancsovai kir. járásbíróság:: Dr. Grigorievics Miklós pancsovai ügyvéd által képviselt B. Katica nevében özv. B. Magdolna pancsovai lakos felperesnek, dr. Veil Adolf pancsovai ügyvéd által képviselt dr. A. Izidor és dr. L. Milán pancsovai lakosok alperesek elleni igényperében ítélt: Az 1886. évi június 16-án kelt végrehajtási jkönyvben 1—13. tétel alatt körülirt ingó tárgyak a végrehajtási zár alól feloldassanak. Indokok: A kereset alakszerűsége f. évi 3,580. számú végzés által helyreállítva lévén, dr. Gr. Miklós mint a kiskorú B. Katica gondnoka a f. évi 3,328. szám alatti keresetet ennek nevében fentartván, ezen kereset alapján eljárandó is volt. Az igényelt tárgyak kihasitandók voltak, mert a mellékelt közjegyzői okirat szerint az igénylő kiskorú csakis a most 1—40 tétel alatt összevett és lefoglalt tárgyakat édes atyja után és édes anyja ajándékozása folytán tulajdonul megszerezte, mely tárgyak azonossága az okmányok összehasonlításából is kitűnik és mert a hit alatt kihallgatott tanú által ezen állítás is igazoltatott, hogy a 11—13. tétel alatti tárgyak szintén ajándékozás utján az említett kiskorú tulajdonába jöttek. A budapesti kir. itélő tábla (1887. június 1., 47,722/pol. szám alatt) : A kir. járásbíróságnak ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Eltekintve attól, hogy az ajándékozást a kiskorú felperes nevében senki el nem fogadta, oly ajándékozási szerződés, a mely közeli rokonok közt oly módon köttetett, hogy az ajándékozó az ajándékozott tárgynak birtokában és használatában marad, harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir, legkevésbé pedig oly hitelezők ellen, kiknek az ajándékozáskor az ajándékozó ellen követelésük volt. Hogy a végrehajtató alperesek követelései a B. alatti közjegyzői okirat keltekor már fennállottak, az kitűnik ama tényből, hogy azok a végrehajtást szenvedett férjének a C. alatti haláleset felvétel szerint a közjegvzői okirat kelte előtt elhalt B. Antalnak gyógykezeléséért járnak. És miután a felperesileg hivatkozott tanú még azt va'lja, hogy a