A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 43. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 7. r.

358 A JOG. birságai és költségei, sőt ha szabadságvesztés-bünte­tésétegészben vagy részben ki'állott a, részére megfelelő kártalanítás is fizetendő az állampénz­tárból. A felmentő Ítélet a hivatalos lap utján lesz közzétéve. A megkegyelmezési jogot a kormánytanács, életfogytiglan tartó fegyházbüntetés esetében pedig a kanton-tanács gyakorolja ; az ebbeli kérvény csak az ítélet jogerejüségétől számított 8 hét múlva, élethossziglan tartó fegyházra elitélteknél azonban csak 15 év múlva terjeszthető elő. A halálbüntetés nem csak a zürichi kanton, de az egész szövetség területére nézve el lett törülve a svájci szövetség 1874. január 31-én kelt alkotmányának 65. cikke által. Ezen cikk az 1879. május 19-én tartott újabb népszavazás folytán oda módo­síttatott, hogy csak politikai bűntetteknél lesz kizárva a halálbün­tetés. De ezen módosítás nem irányadó a halálbüntetés újabb behozatalára nézve. Nem lesz talán érdektelen a bíróságok és vádhatóságok fizetését és illetékeit is röviden ismertetni. Az esküdtek, mint békebirósági ülnökök a békebiró Ítéleti dijainak felét, továbbá az esküdtszéki tárgyalásnál való közreműködésük esetére 8 frc. napi­díjat és oda- visszautazásukért minden órányi távolságért 50 ct. útiköltséget nyernek. A békebiró illetményei: minden idézésért 30 ct. (Rappen); az engesztelési eljárásnál 200 frcig 1—2 frc, nagyobb összegnél ugy váló, apasági és becsületsértési pernél 1 — 4 frc, Ítéletnél a békéltetési eljárással együtt 1—5 frc. és ha esküdtek is vettek részt az Ítélethozatalban egész 8 frcig; alap­talan felfolyamodás azonnali visszautasításáért 1 frc. ; helyi szemléért 1 —2 frc.; perre utaló végzés, egyezség vagy Ítélet és jegyzőkönyv kiadmányozásáért 30 ct. irásdij. Ha a község a béke­birónak fix fizetést ád, ezen illetékek a község pénztárát illetik. A járásbirósági elnökök fizetése azon helyhez képest, a hol a bíróság székhelye van 4,500—2,500 frc, az alelnököké 3,500—1,500, a biráké 3,000 — 500 frc. közt váltakozik, a vizsgáló és csődbiró még külön 200—100 frcnyi működési pótlékot húznak, de csakis a kisebb területű járásbiróságoknál. A bírósági póttagok 8 frcnyi díjban részesülnek hivatalos működésük esetére. A járásbirósági jegyzők fizetése 4,200 — 3,000 frc. A szükséges segédszemélyzet fizetése fedeztetik az irásdijakból: másolatok, jegyzőkönyvkivonatok és hitelesítések után, melyek oldalonkint 30 ctre rúgnak; letétek őrzési díjából, mely a letett összeg 1/20/o-át teszi ki, értékpapírok­nál azonban 1 —10 frc. közt váltakozik; végre a bevételezett állami illetékek és bírságok 5%'ából. A jegyző helyettesének fizetése 2,550—2,000 frc, a szolgáé 1.500—900 frc. A főbíróság tagjai 5,000 frc, az elnök 5,500 frc. fizetést húz ; a póttagok 8 frc. napi díjat és útiköltségüknek fenti módon való megtérítését nyerik ; ugyanezen díjban részesülnek az iratok tanulmányozásáért is. A fő tör vényszéki jegyzők fizetése 4,000 — 3000 frc, a registrátoré 2,500 frc. és az állam részére befolyt ille­tékek és bírságpénzek 5°/o-a. Az irodai segédszemélyzetnek fizetése összesen 10,000 frc.-ra rug, a két szolga egyenkint 2,000 frc évi fizetést húz. Esküdtszéki tárgyalás alkalmával a törvényszék tagjai és a jegyzők az esküdtekével egyenlő nagyságú napidíjat húznak. A kereskedelmi törvényszék kereskedelmi birái csak útiköltségeik megtérítését igényelhetik. A semmitőszék tagjainak napi díja, úti­költséggel együtt 20 frc.; de ha az ügy ülésen kivül határozatilag elintézhető, csak az előadó nyer 10 frcot. A helytartósegédek évi 3,r)00 —3000 frc. fizetést és az irodai személyzet fizetésére műkö­dési pótlékot nyernek. Az első államügyész fizetése 4,500, a má­sodiké 4,000 frc. ; külön lesznek ezen felül díjazva, ha működésük a kormánytanács által polgári ügyekben lesz igénybe véve. Az ügyészség Írnoka 2,500, a szolga 1,500 frc. évi fizetést húz. A járás bíróságok, a főtörvényszék és államügyészség tagjai hivatalos vizs­gálataik alkalmából csak felmerült kész kiadásaik megtérí­tését követelhetik, melyek a járásbiróságoknál naponkint 10 frcnál többre nem tehetők ; 8 frc. illeti a járásbíróság tagjait és 5 frc. a szolgát, ha a bíróság székhelyén kivül, de területén belül hivata­losan eljár. Az egyes perek alkalmából felmerült készkiadások a felek által téritendők meg és az állam terhére fel nem szá­míthatók. A tanuk díja naponta 50 ct.—6 frc, ezenfelül 50 ct. minden utazási óráért és 3 frc. éjjelezésért. Szakértők szóbeli véleményezés esetén ép úgy lesznek díjazva, mint a tanúk, írásbeli véleményezésnél igényüket felszámít­hatják és ez birói megállapítás, illetve mérséklés tárgyát képezi. Azon hivatalnok is nyer szakértői díjat, a ki állásánál fogva szak­értői vélemény adására nincs kötelezve. A járásbirósági elnökök kezéhez fizettetik az állampénztar javára 50 ct. (Rappen) letiltási végzés, visszatartási engedély, letéti és letétkiadási intézkedésekért, stb. Jogérvényes intézkedé­sért a sommás eljárásban 50 ct —2 frc ; elsőbirósági határozatért 1 — 10 frc, külföldiek házassági engedélyeért 2 frc. ; közjegyzői okiratok hitelesítése és önkéntes zálogadás engedélye vagy meg­újításáért 50 ct.; adós idézésének engedélyezése 1 frc. Rendes perben jogerejü Ítéletért 5—20 frc. és ennek fele, ha a per az első tárgyalásnál sommás úton be lesz fejezve vagy felülvizsgálva. A csődbiró bevétele államilletékekben: 5 —100 frc csőd perekben hozott Ítéletek után; a felosztási terv elleni alaptalan panasz elintézéséért 1 — 5 frc. stb. A járásbíróságok díjai: békebirói hatá­rozatok elleni felfolyamodás után 2 — 5 frc, elsőbirósági polgári perekben hozott Ítéletek után 15 — 300 frc.; rendőri kihágás iránti Ítéletért 10—20 frc; első folyamodásé fenyítő Ítéletért 10—100 frc; házassági és apasági perek után 2—20 frc; szer­ződések jóváhagyásáért 5—20 frc. ; csődmegszüntetésért 5—20 frc.; a közadós visszahelyezéseért elvont magánjogaiba 5 frc. A főtör­vényszék felebbviteli kamarája bevételei az állam részére az összeg nagyságához mért illetékek; esküdszéki Ítélet után 10 — 20 frc; felfolyamodás után 2 —50 frc; a kereskedelmi és esküdtszék Ítéletei elleni semmiségi panaszért 30 — 100 frc, stb.; perújításért 10—50 frc Az esküdtszék bevételei Ítéletért 30-300 frc ; a kereskedelmi törvényszék bevétele Ítéletért vagy felülvizsgálatért 50 — 500 frc; a semmitőszéknél végül semmiségi panaszok után 20—100 francra rúg. A mint látható, a perlekedés a boldog Svájcban sem tar­tozik a kellemes és olcsó mulatságok közé. Hogy e mellett még valami különös gyorsaság sem észlelhető, azt tanúsítja a berni felebbviteli törvényszéknek 1879. évi május 10-én kelt körlevele, mely a polgári peres ügyek lassú menetéről panaszkodva, kiemeli, hogy a törvényhozás a törvény hozatala alkalmával jóval gyorsabb eljá­rás behozatalát tartotta szeme előtt.»Jogos igénye van a közönségnek nemcsak a peranyag alapos és sokoldalú megvitatására, hanem a per gyors elintézésére is, főleg a jelen korban, mely a közleke­dés könnyítése folytán az ügyletek gyors lebonyolításához van szokva.<•< A baj főkútforrása a sok halasztás és hosszú határidők mellett a perbeszédek túlterjedelmes volta ; az Ítéletek kiadványo­zásának kelletén túl való késleltetése, stb. Csak igy képzelhető, hogy az efféle, gyakran a követelés veszélyeztetésével kapcsolatos perek évekig húzódnak, holott kevés hét alatt befejezhetők vol­nának. A főtörvényszék orvoslást keres abban, hogy a késedelem okai a felsőbíróságoknál hivatalból fürkésztessenek és fegyelmi büntetés, valamint birságban a késedelmes ügyvédek és bírák ellen. — Nem hiszem, hogy ezen orvosság használjon — úgy látszik a perbeli huza vona ki nem irtható baj lesz mindaddig, a mig az Írásbeliség teljesen ki nem lesz küszöbölve a peres eljárásból ; a felebbvitel pedig oly módon leszállítva, hogy a legjelesebb és természetesen jól is fizetett bírák az ügyek első fokú elintézé­sére lesznek kirendelve. A berni és a szövetségi jogintézmények ismertetését más alkalomra tartom fenn. Dr. Révai Lajos. Nyilt kérdések és feleletek. I. Rátorkodom következő, itt vitássá vált kérdést becses véle­ményadás végett felvetni. Egy és ugyanazon keresettel tárgyalásra megidézett egye­temleges adóstársak (hitvesek) közül csak az egyik jelenvén meg, az ezzel saját személyére vonatkozólag kötött birói egyesség ese­tén kérheti-e felperes a másik adóstárs újabbi megidéztetését és esetleg marasztalását ? .. , ° Kato lgiuic, magyar- óvári ügyvéd, II. Gazdag János elhalálozván, ennek özvegye hirdetményi el­járás utján a hagyatéki ingatlanokat saját nevére telekkönyvezteti. Három éven belül néhai Gazdag János fivére az illetékes törvény­szék mint birtokbiróság előtt pert'indít az összeg ellen a hagya­téki javak talajdoni jogának részére leendő megítélése iránt és a keresetnek felzete bemutatása mellett az illetékes járásbíróságnál mint tkvi hatóságnál a per folyamatba tételét nyilvánkönyvileg fel­jegyeztette. A perben hozott végérvényes ítéletben a Curia ki­mondotta, hogy : szabadságában álland felperesnek, hogy a tjkvben foglalt ingatlanok V10-ed részére tulajdonjoga — az alperes által kifizetett és nevezett felperes örökös által meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom