A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 42. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 7. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 42. számához. Budapest. 1887. október 16-án. Köztörvényi ügyekben. A pervesztes felperes ellen önállóing a perköltségre biztosítási végrehajtást elrendelni nem lehet. A budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság;: A kért biz tositási kérelemnek hely nern adatik, mert az 1884. évi LX. t.-c. 224. §-a szerint csakis az esetre van annak helye, ha alperes ad be halasztó hatálylyal biró felebbezést. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy jelen esetben a biztosítási végrehajtás azon alapon kérclmeztetik, mivel a 444/87. sz.^ ítélet ellen felperes élt felebbezéssel, a kir. ítélő tábla az első bíróság végzését indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyja : mert az 1881 : LX. t.-c. nemcsak a 224., de a 226. §-ából is kétségtelen, hogy csak a pervesztes alperes ellen lehet biztosítási végrehajtásnak helye, mig ellenben a hivatkozott torvénynek a biztosítási intézkedéseket tartalmazó egész fejezetéből is kitetszőleg a pervesztes felperes ellen önállólag a perköltségre biztosítási végrehajtást elrendelni nem lehet. (1887. szept. 16-án, 14,865.) Felperes keresetét a követeléséből esedékessé vált 500 frton aluli részlet megfizetésére irányozván, ezen kereset sommás eljárásra tartozik, habár az esedékessé vált vagy ezután válandó s ugyanazon okiraton alapuló évi részletfizetések összege együttvéve az 500 frtot meghaladja. Az aranyos-mardthi kir. járásbíróság (1886. évi november JJ-én, 5,557. sz.) Morvay György ügyvéd által képviselt Sz. Kálmán felperesnek Ilruska József ügyvéd, mint ügygondnok által képviselt B. Géza és Konkoly Sándor ügyvéd által képviselt H. Boldizsár alperesek elleni 320 frt s járulékai iránti perében végzett: Tekintve, hogy felperes keresetét a D. alatt csatolt s a megejtett pénztári vizsgálatról kiállított kimutatásra alapítja, a melynek végeredménye szerint 3,214 frt 59.3ö/ioo krban jelentkező pénztári hiányt I. rendű alperes, azonban a kötelezettség és következményének közelebbi megjelölése nélkül, egyszerűen elismeri. Tekintve, hogy ezen D. a. alapított követelés elitélése az összegre való tekintetből a D. alattit aláirt 1. rendíí alperes mint volt uradalmi állítólagos pénztáros és a kereset szerint egyenes adósul megjelölt fél irányában — az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §. I. pontja rendelkezéséhez képest a sommás eljárás alá nem tartozik — és ezen szabálytól való eltérésre indokul nem szolgálhat, hogy felperes a D. alattinak csak egy részét vonta a jelen kereset alá. Tekintve, hogy a dologi adósul megjelölt II. rendíí alperes is csak azon korlátok között vonható perbe, a melyek az egyenes adós irányában fennállanak s igy a mennyiben 11-od rendíí alperes a C. alatti nyilatkozat szerint az I. rendű alperes által 320 frt évi részletekbeni törlesztendő fenti pénztári hiány erejéig biztositékkép saját ingatlanaira a zálogjog bekebelezését meg is engedte, ezen körülmény egy magában véve, az állítólag főkötelezett irányában a jelen esetben fennálló birói illetőségtől való eltérésre alapul nem szolgálhat. Es eltekintve a többi az ügy érdemére tartozó felhozott körülményektől, az alperesek részéről ellenvetett kifogásnak hely adatik s ezen kir. járásbíróság illetősége meg nem állapittatik stb. A budaposü kir. itélő tábla: (1887- évi március 18-án ő 1,075. sz.) Az elsöbiróság neheztelt végzését megváltoztatja, a kir. járásbíróság illetőségét megállapítja s azt további szabályszerű eljárásra utasítja. Mert felperes keresetét a követelésből esedékessé vált 320 frt évi részlet megfizetésére irányozta, ezen kereset pedig, habár az esedékessé vált, vagy ezután válandó s ugyanazon okiraton alapuló évi részletfizetések összege együttvéve az 500 frtot meghaladja is, sommás eljárásra tartozik. A felfolyamodás költségében alperesek ezúttal elmarasztalhatok nem voltak, mert a perköltségnek kölcsönös megszüntetése, vagy melyik peres fél általi viselése a per érdemében hozandó határozatnak tárgyát képezi. A m. kir. Curia: (1887. évi szeptember 23., 3,446- sz.) A másodbiróság végzése ellen közbevetett felfolyamodás visszautasittatik : mert ezen végzés nem tartozik az 1881. évi LIX t.-cikk 59. jj-ának 4-ik pontja alatt felsorolt azon illetékességi végzések sorába, melyek ellen táblai felebbezésnek van helye. Az, hogy az újitott pert az alsóbiróságnál ugyanaz a biró adta elő, a ki az alappernek is előadója volt, semmi>éiri okot, mely az 1881. évi LIX. törvénycikk 39. §-a pontjainak valamelyike, nevezetesen annak e) pontja alá vonható volna, nem képez. A in. kir. Curia: (Hász Sándor ügyvéd által képviselt R. B. László felperesnek, Füredi Ferenc, utóbb dr. Vécsey István ügyvéd által képviselt N. István alperes ellen, kártérítés iránt a budapesti kir. törvényszék előtt folyamatba tett rendes újitott perében.) Az, hogy a jelen újitott pert az alsóbiróságnál ugyanaz a biró adta elő, a ki az alappernek is előadója volt, semmiségi okot, mely az 1881. évi LIX. törvénycikk 30. § a pontjainak valamelyike, nevezetesen annak e) pontja alá vonható volna, nem képez. A biró érdekeltségének eseteit a törvény, nevezetesen az 1S'38. évi LIV. t.-c. 56. §-a sorolja elő és azok az esetek rendeleti utón, ügyviteli szabályokban nem toldhatok meg. De az igazságügyi miniszternek a törvényszékek elnökeihez 1884. október 20-áu 46,221. sz. alatt intézett körrendelete nem is kötelező ügyviteli szabályt, hanem csak figyelmeztetést tartalmaz, bizonyos, az ügyek kiosztásánál méltatandó célszerűségi tekintetekre, stb. (1887. évi szeptember 29., 163. sz.) Az a körülmény, hogy újitó fél az alapperben odaitélt póteskü letételére kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolással nem élt, a per íijitbatásának útjában nem áll. A pécsi kir. járásbíróság (1886. ápril 18-án 3976/p. 86. sz.) : Asztalos János ügyvéd által képviselt A. Gerő perújitó alperesnek Maletter Rudolf ügyvéd által védett A. Károly perújitott felperesnek 130 frt tőke és járulékai iránt indított sommás perújítási keresetében ilélt: A perújításnak hely adatik és a kir. járásbíróság 3,935,'p. 85. sz. a. hozott ítélete joghatályon kívül helyeztetik. Újított felperes keresetével elutasíttatik Indokok: A perújításnak hely adatott, mert újító alperes oly bizonyítékokat hozott fel, melyeket az alapperben nem használt, a perújításnak tehát az 1881 : LIX. t.-c. 69. §-nak 2. pontja értelmében volt hely adandó. A 3,935/p, 85. sz. alatt hozott Ítélet hatályon kívül helyezendő és újitott felperes keresetével feltétlenül elutasítandó volt, mert újitó alperes kereseti állításainak beigazolására mi bizonyítékot sem hozott fel, sőt az ügy újra tárgyalása folytán kihallgatott K. Elemér és a már korábban kihallgatott és itt figyelembe vett E. Béla tanuk vallomása felperesi kereset összes állításait megcáfolják. E tanuk határozottan azt vallották, hogy újitó alperes egyáltalán nem kötelezte magát a felperes által vezetett énekes-társaságnak háromszor egymásután leendő felléptetésére ; minthogy pedig alperes épen ezen közte és újitó alperes közt állítólag létrejött egyességre alapítja keresetét, de más részről ezen egyezség létrejöttét beigazolni nem tudta, ugyan azért keresetével feltétlenül elutasítani és mint pervesztest újitó alperes javára perköltségekben marasztalni kellett. A még a perben érvényesíteni szándékolt viszonkeresetre az Ítélet ki nem terjesztetett, mert az újitó alperes keresetében fel nem emiitette. A budapesti kir. iiélö tábla (1886. december 2:j-án, 33,491/pol. sz. a.): A kir. itélő tábla az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, a perújításnak helyt nem ad és az alapperben az 1885. évi 3,955. sz. a. hozott első bírósági ítéletet hatályában fentartja. Indokok: Az 1881 : évi LIX. t.-c. 61. §-a szerint az eskületételi határnapnak elmulasztása esetében igazolásnak van helve és pedig a 63. §. szerint az elmulasztástól számítva fél évig.