A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 42. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 7. r.

350 A JOG. A munka tartalmát képezi a bevezetés után: I. A negatoria in rem actio. II. Az interdictum uti possidetis. III. Az operis novi nuntiatio és az interdictum quod vi aut clam. IV Az actio aquae pluviae arcendae. V. Az interdictum ne quid in loco publico vei itinere fiat. VI. A cautio damni infecti. VII. Az interdictum de glande legenda; az interdictum de arboribus caedendis; az actio arborum furtim caesarum. VIII. Az actio linium regundorum. IX. Az önhatalom. Vegyesek. A képviselőházi kormánypárti felirat igen markáns módon hangoztatja az ezen ülésszak alatt megindítandó igazságügyi reformokat, a midőn igy szól: »Az igazságszolgáltatás terén Felséged oly javaslatokat méltóztatott kilátásba helyezni, melyekkel már a múltban nem egy országgyűlésnek kellett volna foglalkozni. Az országgyűlésnek öt évi tartama mellett remélhetőleg lehetővé fog válni ezen oly fontos kérdéseknek megoldása is, nevezetesen a polgári törvénykönyv legalább némely fontosabb részeinek megalkotása és a büntetőjogi törvényhozásnak a bűnvádi eljárás szabályozása által való kiegészítése, melynek szükséges voltára épen a legújabb i d ő k e g ynémely eseményei által lettünk kellemetlenül figyelmeztetve. Reméljük, hogy e tekintetben Felséged kormányának sikerülni fog megtalálni a kellő középutat a kegyetlenszigor és azon félreértett humanizmus között, mely a bukott embertárs iránti jogosult részvétből megfeledkezik arról, hogy az államnak egyik legszentebb kötelessége, a társadalmat és annak minden egyes tagját hatályos oltalomban részesíteni azok ellenében, a kik az erkölcsi renddel ellentétbe helyezik magukat. Szintén a mult országgyűlésről kimaradt tárgyak közé tartozik a közigazgatási bíráskodás létesítése is és mi csak csatlakozhatunk ahoz, a mit a mult országgyűlés képviselőházának e tekintetben Felséged előtt kijelentenie szerencséje volt: hogy tudniillik az összes állampolgárok egyéni jogainak nem csekély biztositékát találandjuk az ily közigazgatási bíráskodásban, ha az, a nélkül, hogy működése által akár a közigazgatás sikeressége, akár pedig a közigazgatási közegek felelőssége csökkentetnék, ugy állíttatik össze, hogy tagjainak egyfelől alapos szakismerete, másfelől részrehajlatlansága és függetlensége által a közbizalmat kivívni és igazolni képes lecnd.« — Meglátjuk mennyiben fogja beváltani az országgyűlés ezen a trón előtt tett Ígéreteit. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény életbeléptetési tervezete feletti tanácskozások f. hó 8-án kezdődtek T e 1 e s z k y István igazságügyminiszteri államtitkár elnöklete alatt. Az enquete tagjai: R á t h tanácselnök, K r i s z t törvényszéki elnök, Fejér miniszteri tanácsos, 1 ml ing kir. táblai biró, Arany, a »Magyar földhitelintézet« igazgatója, Czvek tvszéki biró, M a t u s k a és Köves ügyvédek és Máltás telekkönyvvezető. A tanácskozás alapjául a Süteő curiai biró által készített és 127 §-n terjedő tervezet vétetett, melynek első része — az előkészítő határozatokról — nem tárgyaltatott, mert elnök nyilatkozata szerint ezen törvény végrehajtása csak lépésről-lépésre lesz foganatba véve. — Az ezen napon, valamint a f. hó 10-én folytatott tanácskozmányok elvi enuntiatiói következők : Hogy ezen tervezet a majdan kiküldendő egyes bizottságoknak alapul szolgálatid és annak határain túl hatáskörrel nem bírnak ; hogy a még fennálló, több községre terjedő uradalmi telekkönyvek megszüntetendők és azon községek telekkönyvébe iktatandók, melyeknek territóriumában fekszenek; viszont egy tulajdonos több parcellái, melyek eddig különböző telekkönyvi testet képeztek, ha egyébként akadály fenn nem forog, egy telekkönyvi testbe cgyesitendők; hogy az úrbér rendezésénél beosztott közös erdő és legelő fekvöségek elkülönített betétekbe helyezenelők. A tervezet 21. §-áig jutottak eddig. I)r. Vavrik Béla, az egri kir. törvényszék kitűnő elnöke, a marosvásárhelyi kir. tábla tanácselnökévé lett kinevezve. Meglepő és valóban dicsérendő jelét adta a minister ezen kinevezése által annak, hogy a valódi érdem, ha reá figyelme felhivatik, nála mindig kész elismerésre talál. Alig hogy lapunk néhány hét előtt vidéki jogéletünk ama kipróbált bajnokának nagyobb hatáskört reclamált, hazai igazságszolgáltatásunk érdekében, a magunk és mindazok örömére, kik a kellő erőt a kellő helyen szeretik látni, bekövetkezett Vavrik kinevezése. Reméljük, hogy a minister úrnak ezen elhatározása a marosvásárhelyi kir. táblán megtermi várt gyümölcseit. Mi pedig az új tanácselnöknek őszintén szerencsét kívánunk új pályáján. A VIII. osztrák ügyvédgyülés. A szeptember 20-án G rácban megtartott közgyűlésben a kari érdekek megóvására alakult bizottság nevében dr. F e i s t m a n t e 1 V. indítványozta, alapittassék egy segély-egylet ügyvédek és ügyvédjelöltek részére és e célra az ügyvédi közgyűlés szavazzon meg vagyonából 2,0U0 frtot. Közölte továbbá, hogy a szükségelt 5,000 frtnyi alaptőke létesítéséhez néhány bécsi kartárs 4,7l(J frtot már aláirt. Indítványát a közgyűlés elfogadta. Szeptember 20-án zárünnepélyként fényes bankettet rendeztek, melyen a közgyűlés összes tagjain kivül még számos tiszteletbeli előkelő vendég is részt vett. Az elmondott felköszöntők sorából kiemeljük a következőket: D r. Archer Miksa poharát emelte a birói karra, különösen pedig a stájerországira, melynek élén oly férfi (Waser) áll, ki mint karának disze, az egész dús tapasztalataival az ifjúkor erélyességét és ruganyosságát magában szerencsésen egyesíti. Erre a főtörvényszék elnöke : W a s e r, következőképen felelt : Előttem szólott — úgymond — fényes szavakkal ecsetelte a magistratura feladatát és annak állását az államban ; szives volt továbbá a gráci főtörvényszék körén belül működő bíróságok és ügyvédek egyetértő, céltudatos együtt működésére ráutalni és kiemelni azon hathatós védelmet, melyet ezen bíróságok ugy a köz-, mint a magánérdekeknek mindenkor nyújtanak. Áthatva a birói hivatal fontosságától és nehézségétől, nagy súlyt fektetek ezen részrehajlatlan és illetékes bizonyítványra és köszönettel fogadom el ugy a magam, mint birótársaim nevében azon jutalmat, mely működésünk e dicső elismerésében rejlik. Az állami bírónak be kell érnie azon tisztelettel, melylyel neki a competens közvélemény adózik. Sem a nagy tömeg kegyét hajhászni, sem tiszti működésünket eszélyességből vagy önző előzékenységből az uralkodó időáramnak szolgálatába adni nem szabad. (Helyeslés.) Mi nem tekinthetünk sem jobbra, sem balra, hanem csak egyenesen föl a törvényre és le az eldöntendő concret jogesetre. (Elénk helyeslés ) Birnunk kell azon akarati erővel, hogy azt, mit meggyőződésünk szerint valónak, igaznak felismerünk, jogként ki is mondjuk és tekintet nélkül politikai, nemzeti, társadalmi, vagy felekezeti pártáramlatokra, az igazság mérlegének billentyűjét biztos egyensúlyban tartsuk. (Élénk helyeslés.) ]ustitia regnorum fundamentum! Ezen elv vezérli működésünket. Hivatásomban szerzett tapasztalataim, kivált pedig a jelenkornak józan megítélése azon meggyőződést keltették bennem, hogy az uralkodó nézetek, a culturalis haladás, az egyénnek és a családnak megszaporodott szükségletei, főkép pedig az államnak folyton növekedő igényei, az embert általánosságban, ismeretekben gazdagítják és intensiv munkára és kutatásokra kényszeritik, hogy a természet ősereje is a productiv munka szolgálatának alárendeltessék. Fölötte kérdéses azonban, vájjon egyúttal az emberik jellemei is nemesbülnek, vájjon az egyén szabadsága és önálló-1 sága által az állami rend elve nem veszélyeztetik-e, gazdasági válságok által egyúttal társadalmi válságok nem idéztetnek-e elő és vájjon az egyenlőség és egyenjogositás félreértett és gyakran ámításul használt elvei által nem ébresztetnek-e oly szenvedélyek, melyek mint aljas haszonlesés, irigység, önzés és élvhajhászat jelentkezvén, soknak megnehezítik a létérti küzdelmet és oly helyzeteket teremtenek, melyekben a becsületérzés és az erkölcsi erő nem ritkán elbukik. Nem fejtegetem tovább e kérdéseket; mindenesetre azonban általuk a jogviszonyok bonyolultabbá, a polgári és bűnvádi perek számosabbakká és a suum cuique-féle elv következetes alkalmazása mind nehezebbé válnak. A birói kaiegymaga képtelen volna feladatának, mely a jogrendnek a jogélet minden ágaiban való fentartásában áll, teljesen eleget tenni, ha nélkülözné az ügyvédek segélyét és veleműködését, kiknek feladata a joganyagot elrendezni, a törvényt fejtegetni és magyarázni és a jogeset minden oldalróli megvilágítása által a birói eldöntést megkönnyíteni és esetleges hibás Ítéleteket corrigálni. Az ügyvédek és bírák összhangzó együtt működése biztositéka az igazságszolgáltatás felvirágzásának, mely nemcsak a | törvényektől, hanem még inkább azoktól függ, kik a törvények végrehajtásában közreműködnek. Végzem beszédemet azon szavakkal: A birói és ügyvédi kar üdvös együtt működése az igazságos, helyes és gyors igazságszolgáltatás érdekében, bárha minden országban létesülne. Ezen óhajjal poharamat emelem társainkra Themis szolgálatában, az ügyvédekre. (Tartós helyeslés és taps.)