A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 41. szám - Közjegyzői okirat vagy tárgyalási jegyzőkönyv

162 A JOG. hogy azok tárgyalására határnapot tűzvén, arra peres feleket idézze meg és a kifejlendökhöz képest tovább járjon el. Egyúttal a 6,111/1886. sz. végzés hozatalában részt vett Biró Vilmos kir. törvényszéki birót és Kováts József kereskedelmi ülnököt 6 frt 76 kr. felfolyamodási költségnek 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő fizetésére kötelezi, stb. Mert a kifogásokat tartalmazott és az ügyiratok mellett fekvő levélboritékon olvasható postai bélyegzés szerint a levél Felső-Vissón 1886. évi augusztus 18-án lett postára adva, minthogy pedig a váltócljárást szabályozó 2,851/1881. sz. igazságügyministeri rendelet 18. §-ának utolsó bekezdése szerint, ha a biróság székhelyén kivül lakó alperes kifogásait kellő időben postára adja, a szállításra szükséges idő a 3 napi határidőbe nem számítandó be ; tekintve, hogy az 5,72(>/1886. sz. kereset alperesnek 1886. évi augusztus 15-én lett kézbesítve, helytelenül rendelkezett az első biróság, midőn a kézbesítéstől számított három napon belül postára adott kifogásokat mint elkésetteket visszautasította ; ugyanezért stb. A m. kir. Guria (1887. évi szeptember 15. 630. sz. a.): A kir. ítélő tábla végzésének felebbezéssel megtámadott azon része, melylyel B. Vilmos törvényszéki biró és K. József kereskedelmi ülnök 6 frt 76 kr. felfolyamodási költségben marasztaltattak, indokainál fogva és hivatkozva az 1871. VIII. t.-c. 66. §-ának második bekezdésére helybenhagyatik. Felperes azon tényével, hogy magának alperestől ugyanazon követeléséről előbb kötelezvényt, utóbb pedig egyezségi iratot állittat ki és alperest mégis a kötelezvény alapján perli, keresetének jogalapját meg nem változtatja; mert mindkét irat ugyanazon egy ügyletről lett kiállítva. A kecskeméti kir. járásbíróság; (1886. évi április 22-én 2,,")77. sz. a.) : Domokos Bódi ügyvéd által képviselt G. István felperesnek Bódogh Lajos ügyvéd által képviselt K. Ferencz alperes ellen 200 frt és jár. iráuti perében következő Ítéletet hozott: Alperes köteles 200 frt kereseti tökét . . felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes maga elismervén, hogy a kereset alapjául szolgáló A. alatti kötelezvény helyett, melynek valódiságát elismerte, a 2. sz. okmány lett kiállítva, melynek valódiságát felperes is elismerte, ennek folytán a 2. sz. a. okmány alapján, minthogy ezzel szemben ellenkező szóbeli megállapodásnak eskü által bizonyítása helyt nem foghat, feltétlenül volt marasztalandó, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1*87. évi március 1. 28,578. sz. a.): Az első bírósági Ítéletet megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Mert felperes személyes meghallgatása alkalmával a 2. sz. a. egyezségi okmány valódiságát beismerte és beismerte azt is, hogy ezen egyezségi okmány a kereset alapjául fektetett kötelezvény alapját képező követelésre vonatkozik, tekintettel tehát arra, hogy e szerint ugyanegy követelésre és ennek módozataira nézve tényleg kétrendü és más-más keletű jogügylet létrejöttét tanusitó két önálló okmány létezik s a nélkül, hogy az utóbbi keletű okmányban a korábban létesült jogügylet hatálya s érvényben maradása feutartva lenne, — ily körülmények közt pedig okszerűen a kereset alapjául fektetett korábbi keletű okmánynyal igazolt jogügylet az utóbb létrejött jogügylet által megváltoztatottnak s illetve megszüntetettnek tekintendő; ekként az első bírósági Ítélet megváltoztatásával felperest utóbb létrejött új jogügylet folytán hatályt vesztett jogalapra fektetett keresetével elutasítani annyival inkább kellett, mert felperes keresetét az alperesi védelem előterjesztése előtt ki nem javítván, a felperesi követelésnek az alperes által bemutatott 2. sz. a. egyezség alapján való megitélését a prts 68. §.-nak rendelése zárja ki, stb. A magy. kir. Curia (1887. augusztus 31. 2,882. sz. a.) a másodbiróság Ítélete megváltoztattatik és az első biróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Alperes személyes megjelenése alkalmával elismerte, hogy felperes irányában az A. alatti kötelezvényben kitett fizetési kötelezettségét elvállalta és hogy ugyancsak az A. alatti kötelezvényben meghatározott és a kereset tárgyát képező összegről később a 2. sz. a. egyezség állíttatott ki; ezt megelőzőleg pedig beismerte, hogy felperesnek a tőle kölcsönzött 200 forinttal még adósa; mindezen beismerésekből világosan kitűnik, hogy alperes a kereset tárgyát képező 200 frtot felperestől kölcsönvette, arról az A. alatti kötvény kiállíttatván, abban magát ezen összeg visszafizetésére kötelezte ; később ugyanezen adósságáról a 2. sz. egyezségi iratot kiállította és hogy ezen összeggel felperesnek jelenleg is adósa; ezekhez képest a peres felek között az által, hogy az A. alatti kötelezvény mellett még a 2-/. alatti nyilatkozat is kiállíttatott, a jogügyletben újitás nem történt és felperes azzal, hogy habár alperest az A. alatti kötelezvény alapján kérte is marasztalni és később mégis a 2. sz. a. egyezségi irat valódiságát is beismerte, keresetének jogalapját meg nem változtatta ; mert mindkét irat ugyanazon egy ügyletről lett kiállítva s alperes azt, hogy mindkettő felperes irányábaui 200 frtnyi tartozásáról szól, beismerte. Mindezek alapján a másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az első bíróságnak Ítéletét kellett az abban felhozott és az előadott indokoknál fogva helybenhagyni. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Habár alapszabály szerint valamely részványtársaság cégét csak két igazgató együttesen (collectiv) jegyezheti, jogilag megengedhető, hogy az igazgatóság oly cégvezetőt rendeljen, ki a társasági céget egymaga jegyezze teljes joghatálylyal. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. Dr. Stiller Mór ügyvéd által képviselt »Magyar pamut-ipar részvény-társaság" ügyében. A kért bejegyzés el nem rendelhető, mert a társasági alapszabályok 4. §-ában a cégjegyzési módozat akként van meghatározva, hogy azt két igazgatósági tag jegyzi, a mennyiben tehát valamely társulati hivatalnok ruháztatik fel cégjegyzési jo osultsággal, ennek bejegyeztetéséhez az alapszabályok jelzett §-ának oly irányban leendő megváltoztatása szükséges, hogy a cégjegyzés nemcsak két igazgatósági tag, hanem a cégjegyzési jogosultsággal az igazgatóság által felruházott társulati tisztviselő által is eszközöltethetik; mert továbbá az alapszabályok 4. §-ában kollektív cégjegyzési módozat levén meghatározva, az hogy a cégvezetőként bejegyeztetni kért Amman János a céget per procura egyedül jegyezhesse, annál kevésbé engedhető meg, mert az igazgatóság több jogot, mint a mivel maga bir, a cégjegyzés tekintetében az alapszabályok szerint, az általa cégjegyzési jogosultsággal felruházott társulati tisztviselőre nem is ruházhat. (1887. március 14-én, 11,433. sz.j A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság végzését megváltoztatja, a folyamodó részvény-társasági igazgatóság által Amman János cég vezetése minőségének bejegyzése iránt előterjesztett kérelemnek helyt ad és az eljáró bíróságot, ennek alapján további törvényszerű eljárásra s különösen a cégjegyzék 5-ik rovatának is a cégjegyzés módját illetőleg megfelelő kiegészítésére és közzétételére utasítja; mert: A magyar pamut-ipar részvény-társaság alapszabályai 4-ik g-ában foglalt ama rendelkezés mellett, hogy a cégjegyzés akként történik, hogy a bárki által irott, vagy nyomtatott társasági cím mellé két igazgatósági tag aláírását teszi, a 27. §-ban az igazgatóságot feljogosítják, hogy hivatalnokait az üzletekre vonatkozólag a társaság kifelé való képviseletével megbízhassák és cégezőkké kinevezhessék, a cégnek a cégvezető által jegyzése tehát már magokban a társasági alapszabályokban meg van határozva és mert az alapszabályoknak már idézett 27. §-a az igazgatóságot abban, hogy egy, vagy több cégvezetőt rendeljen ki, egyáltalában nem korlátozza, az pedig, hogy a cégnek az igazgatósági tagok által jegyzése esetén két igazgatósági tagnak aláírása szükséges, törvényes akadályul nem szolgálhat arra nézve, hogy a cégnek cégvezető által jegyzése esetén csak egy cégvezetőnek aláírása alkalmaztassák. (1887. június hó 2l-én, 2,914. V. sz. a.) A követelés csőd-bejelentése a kereseti érvényesítéssel egy tekintet alá nem esik, — A hitelezőt felszámoláskor kifogásolt követelésének pér utjáni érvényesítésére kötelezni nem lehet. Dr. Hein József által képviselt W. Ottó, dr. Kéri Miklós képviselte N. Adolf ellen 7,823 frt iránt a budapesti tőzsdebiróságnál keresetet támasztván, alperes a tőzsdebiróság folyó évi jul. 7. 483. sz. a. hozott Ítélete ellen, állítólagos szabálytalanságok címén felfolvamodással élt. A budapesti kir. itélö tábla annak helyt nem adott következő indokolással: A csödtörv. 3., 6. s 8. §-ának egybevetéséből kétségtelen, hogy a közadós csak a csődtömeghez tartozó vagyon felett veszíti el rendelkezési jogát s hogy ennek folytán olyan pereket, milyeneknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik, a közadós ellen sem megindítani, sem folytatni nem lehet.