A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 39. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 6. r.

156 A JOG névaláírást kezének felperes által történt elővezetése mellett sajátkezílleg irta.<< 1 n d o k o k : F. Józsefné P. Róza másodrendű alperes a kereseti váltón előforduló elfogadói névaláírását hamisnak nyilvánítván, felperes annak valódiságát tanukkal és másodrendű alperesnek azon ténykörülményre Irináit főesküvel: »hogy felperest meg nem bizta, miszerint helyette nevét a kereseti váltóra irja«, kívánta bizonyítani. A kihallgatott tanuk közül L. N. Francziska vallomása, miután előadása szerint a kereseti váltó aláírása előtt azon helyről, hol felek között a kereseti váltó aláírása iránti értekezés folyt, eltávozott és igy az aláírás tényének mikéntjéről határozott tudomással nem birhat, a perre bizonyítékul el nem fogadható. Ellenben S. Samu tanú határozottan vallotta, hogy a kereseti váltónak másodrendű alperes által aláírása akkép történt, hogy ezen alperes megkezdvén nevének a váltóra írását, de mert az irás nem ment, felperes megfogta alperes kezét és a névaláírás ezen segédkezés melleit eszközöltetett. Miután tanút azon körülmény egymagában, hogy felperes kereskedésében van alkalmazva, a perrendt. 193. §-a szerint aggályossá nem teszi, sőt tekintve, hogy vallomása a L. N. Francziska által ismert körülményekre nézve előadottakkal teljesen megegyezik, ezen tanúnak vallomását esküvel kiegészíthető részbizonyitéknak kellett elfogadni. Miután másrészről a kérdéses aláírásnak a tanú által mondottak szerint eszközlése azt állapítja meg, hogy másodrendű alperes nevét a váltóra sajátkezüleg irta, ezen körülmény pedig perdöntő, az érintett részbizonyiték kiegészítésére ennélfogva felperesnek a perrendt. 236. §-a alapján a pótesküt oda Ítélni és a pernek a kereseti követelésből még egyedül vitás 1 frt 68 krra nézve ezen peres felek között kimenetelét ezen eskü le- vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. Póteskü a tanúvallomás által szolgáltatott részbizonyiték kiegészítésére a peres félnek csak a tanúvallomásban foglalt ténykörülményekre lévén Ítélhető, a felperes által leteendő pótesküt a S. Samu vallomásában foglaltakhoz képest kellett megítélni. (188(5. okt. 6-án, 4,826. sz.) A in. kir. Curia: A másodbiróságnak fentebbi számú és keletű ítélete indokolásánál fogva annyival inkább helybenhagyatik : mert felperesnek perbeli beismerése és S. Samu tanúnak azon vallomása közt, mely szerint másodrendű alperes nevét a kereseti váltóra felperes másodrendű alperes kezének vezetésével irta alá, lényeges ellentét nem forog fenn, mivel ezen körülmény magában foglalja azt, hogy másodrendű alperesnek nevét a kereseti váltóra felperes másodrendű alperes beleegyezésével, illetőleg megbízásából irta alá. (18S7. március 8-án, 1886. évi 1,141. váltószám.) Bün-ügyekben. Az erőszakos nemi közösülés bizonyításánál a nőnek magaviseletéből vont következtetés. Védő kirendelésének szüksége ily esetekben. Az aradi kir. törvényszék (1886. évi február 16., 963. sz. a.) : R. Vaszilie vádlottat a btk. 232. §-ának 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében bűnösnek kimondván, ezért a btk. 232., 65. és 66. §-ok értelmében egy évi börtönre ítélte, stb. Indokok: Vádlott a vizsgálat alkalmával tett azon vallomását, hogy »a leányt a lócára dobta, stb « azzal egészité a végtárgyalás alkalmával ki, hogy megfogta a leányt, de »nem végezte el!« az orvosi látlelet pedig sértett K. Anna szeméremtestén erőszakos nemi közösülés által okozhatott daganatos nyomokat állapított meg, mely körülményekhez hozzávéve K. Anna sértett és özv. K. Petru tanúnak eskü alatt tett vallomásait, kétségtelen, miszerint vádlottat sértetteli erőszakos nemi közösülésének végrehajtásában sértett nagyanyjának, özv. K. Petra tanúnak esetleges közbelépése gátolta meg s ehhez képest vádlott — tagadása dacára — a btk. 232. §. 1. pontjának értelmében, megfigyelésével a btk. 65. és 66. §-ainak az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében bűnösnek kimondandó és az itéletileg kimért büntetéssel fenyítendő volt, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1886. évi október 19., 19,486. sz. a.): a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja s vádlottat az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete és következményei alól felmenti. Indokok: Ha az első birói Ítélet mflokaiban. előadott tényállás folytán bizonyítottnak vétetnék is az, hogy vádlott az életkorának 14. évét már betöltött K. Annán közösülést kísérlett meg, még is felmentendő volt vádlott a vádbeli bűncselekmény alól, mert az, hogy vádlott a közösülést erőszal-osan kezdette, vagyis kísérelte volna meg, tagadásával szemben bebizonyítva nincs. E tekintetben, ugyanis vádlott ellen csakis sértett nő egyedüli vallomása képez terhelő gyanúokot, ki a vizsgálat során csak egész általánosságban állította, hogy vádlott reá fektetvén őt a lócára, rajta erőszakot tett; a végtárgyaláson pedig azt azzal egészítette ki, hogy kiabált is, de nem hallotta senki. Tekintve azonban, hogy tanú özv. K. Gáborné határozottan állítja, hogy midőn vádlott lakása ablakán benézett és szt unokáján fekve látta, sértett nőt sem kiabálni, sem pedig sirni nem hallotta s a látvány, úgy látszik, tanura is azon hatást tette, hogy a közösülésbe sértett nő is beleegyezett, mert állítása szerint nem is a vádlottra, hanem unokájára kiáltott reá; tekintve továbbá, hogy az orvosi látlelet szerint sértett nő testén valamely erőszak nyoma nem volt látható, hanem csak a szeméremajkak és vagina volt dagadt, mi legfeljebb az ebő közösülés nyomait tünteti fel, de annak erőszakos voltát egyáltalában nem igazolja : mindezeknél fogva ellene a vádbeli erőszakos nemi közösülés bűntettének kisérlete törvényszerűen bebizonyitottnak nem tekinthető, stb. A m. kir. Curia (1887. évi szeptember 6., 1,493. szám a.): Tekintve, hogy a vád oly bűncselekmény miatt emeltetett, mely bebizonyítás esetében 10 évig terjedhető fegyházbüntetés alá esik ; tekintve, hogy ily esetekben a büntető jogszolgáltatás legfőbb követelményei közé tartozik, hogy a vádlottak védők által képviseltessenek ; tekintve azonban, hogy a fenforgó esetben a bűncselekmény bizonyítva nem lévén, a védő alkalmazásának mellőzése miatt hátrány nem keletkezett és igy ez irányban további intézkedés szüksége fenn nem forog: a másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédjelöltek lajstromából hivatalból való" törlés csak fegyelmi uton eszközölhető. Az egri ügyvédi kamara választmánya (1887. évi márc. 12. 181. sz. a.): Kérvénye Altorjai Sándor egri lakos ügyvédnek, meiyben Skopecz Kálmán joggyakorlatának megszűntét bejelenti. Végzés. Ezen kérelem alapján S. Kálmán ügyvédjelölt neve 188;>. évi július 1-én a gyakorlatból történt kilépésének feljegyzése mellett, az ügyvédjelöltek lajstromából kitöröltetik. A ni. kir. Curia (1887. évi szept. 7. 6319. sz. a.): Tekintve, hogy az ügyvédjelölteknek a jelöltek lajstromából leendő törlése, a mennyiben nem saját kérelmükön alapszik, egyedül rendszeres fegyelmi eljárás utján lévén eszközölhető, az ügyvédi kamara választmányának végzéséből a kitörlést rendelő intézkedés mellőztetik. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Jfayer lírnnc e., kaposvári tszék, bej. nov. 21, félsz, dec. 16, csb. dr. Karay Lajos, tmg. dr Fleiner Mór. -• Kleiu Dániel e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 15, csb. Bubla, tmg. Küry Oszkár. — Schulrz Zsigmond e., nyitrai tszék, bej. okt. 17, félsz. nov. 17, csb. Bossányi Antal, tmg. dr. Kósa József. — Lefkovits H. és fla e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. okt. 22, félsz. nov. 12, csb. Sárváry Gusztáv, tmg. Lederer Márton. — Weiss Manó e., nyitrai tszék, bej. okt. 3, félsz. okt. 11. csb. Sándor Géza, tmg. Massányi Mihály. — Kllgler Jusztin e., szolnoki tszék, bej. nov. 7, félsz. nov. 21, csb. Berde István, tmg. dr. Heller Dávid. — Hnchstiidter Iferuát e., győri tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 14, csb. Pitroff Rezső, tmg. Perl József. — I). Alessandro G. e., fiumei tszék. bej. okt. 20, félsz. okt. 2-, csb. Bolmarcich János, tmg. dr. Vio Antal. — Unger F. TV. lia e , budapesti keresk. és váltótszék, bej. okt. 29, félsz. nov. 16, csb. Jókuthy Albert, tmg. dr. Somogyi Miksa. — Riemer Ede e., székely udvarhelyi tszék, bej. nov. 1, félsz. nov. 14, csb. Illyés Ferenc, tmg. Nagy Sámuel. Pályázatok : A rózsahegyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. l-ig. — A zombori jbságnál díjas j oggyakornoki áll. okt. 15-ig. — A n.-kikindai tszéknél II. oszt segédtelek könyvvezetői áll. okt. l-ig. — A rimaszombati tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 2-ig. — A fiumei tszéknél birói áll. okt. 1 l-ig. — A toidai tvszéknel birói áll. okt 4-ig. — A pestvidéki tvszéknél díjas joggyakornoki áll. — A huszti jbságnál dijas joggyakornoki áll. okt. 6-íg. — A szombathelyi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. okt. 6-ig. — A csik-szeredai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 7-ig. — Az ipolysági tszéknél díjas joggyakornoki áll. nov. lt-ig. Nyomatott a ..Pesti küny vny omda-részvény-társasáe"-nál. (Hold-utca 7. szám.)