A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 40. szám - A bélyegtörvény reformja
Hatodik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1887. október 2. Szerkesztőség: V. sas-ntca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Ú IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIIEK KÉPVISELETÉRE, A EAG/AR ÜGYÉI, 611, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják DP. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész érre 6 frt — kr. fél > . 3 » — . negyed • . . 1 > 50 > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalránynyal küldendők. TARTALOM: A bélyegtörvény reformja. Irta: Tóth Gáspár, selmeci ügyvéd. — A telekkönvvezett nemesi birtok és az italmérési s korcsmáltatási jog. Irta : Z e 1 e n k a Károly, kir. járásbiró Losoncon. — A makacssági ítélet jelenlegi perjogunk szempontjából. Irta: Kaufmann Henrik, M.-Sziget. — Felelet egy nyílt kérdésre. I. Irta: dr. Mayer Ignác, marcali-i ügyvéd. — II. Irta : R. B. — Nyilt kérdés. Irta : M [., ügyvéd. — Ausztria és külföld. (Svájci jogviszonyok. Irta : dr. Révai Lajos.) — Sérelmek. (Néhány szó a Magyarország és az osztrák tartományok közt fennálló viszonosság elvéhez. Irta : Schönberger Soma, mosonyi ügyvéd.) —- Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »L>udapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás. Október hó 1 -én új eló'fizetést nyitottunk. Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt, szíveskedjenek az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára ; Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 írt. Egész évre 6 írt. ,,A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A bélyegtörvény reformja. Irta: TÓTH GÁSl'ÁR, selmeczi ügyvéd. Átláthatlan chaos, homályos szabályok tetszés szerint való értelmezése, lelet-mizériák és végnélküli panasz. így jellemezhető a mai helyzet, melynek alapját a 30 év előtt keletkezett, L20 év előtt ideiglenesen érvényben hagyott, de máig érvényben levő bélyegtörvény képezi. Azt hiszszük, itt már az ideje annak, hogy valahára ezen kóros állapot is gondosan megvizsgáltassék és orvosoltassék, annál is inkább, mert hisz nemcsak a nagyközönség, hanem az állam finánciális érdeke is megköveteli, hogy a bélyegtörvény világosan megérthető szabályokat tartalmazzon, hogy ezen teher az ezt viselő állampolgárok közt igazságosan, aránylagosan és méltányosan oszoljon fel, hogy érette a felelősség, a teherviselés súlya azt terhelje, a kit jogosan ter helnie kell. A bélyegtörvény célszerű és igazságos reformja mig egyrészt az állam jövedelmét fokozhatja, másrészt világos határozmányai által, legalább részben, elejét veheti a sok leletnek és a sok bureaukratikus firkának, mely az illetékszabási hivatalokat, pénzügyi igazgatóságokat és a legfőbb pénzügyi bíróságot nemcsak elfoglalva tartja, hanem munkával elözönli. A nagyközönség pedig örömmel fogadná, ha oly bélyegtörvény lenne, melyet mindenki megérteni képes, nem olyan, melynek mindig zavaros, számtalanszor ellentétes és soha világosan fel nem ismerhető útvesztői között még az is • eltéved, a ki évek és évek hosszú során át mindig a bélyegI ügyekkel foglalkozott. Az alapelv, mely szerint bélyegilleték alá esik minden jogügylet, mely a polgári tőrvények szerint jogokat alapit, i átruház, erősbit, megváltoztat vagy megszüntet, mint egészen | helyes, továbbra is érvényben lenne hagyandó. Precizirozni kellene azonban főleg: 1. Kit terhel a felelősség a bélyeg lerovásáért, esetleg ennek elmulasztásáért ? Mikor egyetemleges a bélyegkötelezettség ? Ki felelős első, ki másodsorban ? Mikor határozza meg a bíróság a fizetési kötelezettséget ? 2. A felelősségre vonatkozó határozatoknak teljesen j összhangban kellene lenniök a polgári és büntetőjogi érvényben levő jogi elvekkel. A panasz ugyanis legtöbbször a körül forog, hogy nem az terheltetik, a kinek a terhet viselnie kellene. Nem csupán a mulasztó fél vonatik felelősségre, hanem még az is, a kinek a mulasztásról tudomása sem lehetett s a kinek módjában sem állott a mulasztást megakadályozni A fokozott illeték | nemcsak attól hajtatik be, a ki a bélyegcsonkitást elkövette, hanem a büntetéssel esetleg az is sujtatik, a kinek nevében a bélyegcsonkitó fél eljárt. Már pedig örökérvényű jogi elv, hogy saját mulasztásáért mindenki első sorban felelős s csak i másodsorban az, kinek a mulasztást megakadályozni nemcsak , érdekében, hanem módjában is állott. Örökérvényű jogi elv az, hogy büntetéssel csak az sújtható, a ki büntetendő cselekményt követett el; már pedig nem egy legfőbb pénzügyi } bírósági határozatot ismerünk, mely ezen jogi elvekkel ellentétben áll. Legújabban pedig még azt is megértük már, hogy a legfőbb pénzügyi biróság teljes tanácsülésben oly határozatot i hozott, melylyel a polgári bíróságnak az illeték lerovási kötelezettség tárgyában hozott határozatát megváltoztatta és kiI mondotta, hogy: »h a a perbíróság a perköltségeket kölcsönösen megszüntette, de az ítélet után kiszabandó illeték viselésére kifejezetten csakis az egyik felet kötelezte: az ítélet után járó illeték nem az ítéletben ennek fizetésére kötelezett féltől egészben, hanem mindkét peres féltől fele-fele részben köve; telendő*. (1886. évi 5,951. szám, 37. számú teljes ülési döntvény.) Hová lesz a jogbiztosság, ha a bíróságok hatáskörük | határait túllépve, vagy föl nem ismerve, az illetékes biró által | hozott és jogerőssé vált határozatokat sem respektálják ? A polgári biróságok hivatvák a psres költségeket megállapítani, 1 jogositvák azokat részben vagy egészben megítélni és igy i nagyon természetes, hogy hivatvák arra is, hogy egyik vagy másik felet az ítéleti illeték egészbeni fizetésére kötelezzék, mert hisz ezen illeték sem más, mint a peres költség egy j része, ha tehát a polgári biróság a perköltség ezen részének viselésére csupán az egyik felet jogérvényesen kötelezte: semmiféle biróság hatásköre sem terjed ki arra, hogv ezen | illetékesen hozott határozattal magát ellentétbe helyezze.
