A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 39. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 6. r.

154 A JOG. A budapesti kir. ítélő tábla (1886. évi december 17-én, 3,278. sz. a.): Az elsőbirósági Ítélet megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Okok: A 6 /. a., illetve B. a. csatolt kötlevélben foglalt azon kitételek alapján : »gegen bahn'ámtliche Abwage dort« és »franco Grosswardein« az, hogy a szerződés teljesítésének kikötött helye Nagyvárad volt, meg nem állapitható, mert ezen kötlevél további tartalma igazolja, hogy felperes magát az árúnak alpereshez való elküldésére kötelezte és a perhez becsatolt levelekből is az tűnik ki, hogy felperes az itt kérdésben álló szállítást megelőzőleg az árút mindannyiszor alperes gyártelepe helyére elküldötte és hogy alperes az árút csak is ott vette át. Azt, hogy ezen, a kötlevélben alapuló gyakorlattól a felek utóbb egyetértőleg elállottak és az átadás és átvétel helyéül a nagyváradi vasúti állomást kijelölték volna, felperes alperes tagadásával szemben nem igazolta; mert erre vonatkozólag H. alatt csatolt levele beismerést nem tartalmaz, annak 97. alatt csatolt levelében pedig alperes különben is már a kérdésben álló küldeménynek elárverezése után jelentette ki készségét, hogy a felperes által a nagyváradi vasúti állomáshoz szállítandó egy vaggon árút ugyanott át fogja venni. Minthogy tehát ezekhez képest felperes az árút alperesnek elküldeni volt köteles és ebből folyólag alperes a felperes által szállított árút a nagyváradi vasúti állomásd*u átvenni nem tartozott, ennélfogva az árúnak felperes által az árú át nem vétele miatt Nagyváradon foganatosított árverés alperes rovására történtnek tekinthető nem lévén, felperes keresetével mint időelőttivel, elutasítandó volt, stb. A m. kir. Curia (1887. június 14. 416. sz. a.): !A raásodbiróság Ítélete az abban felhozott okoknál fogva és főleg azért hagyatik helyben: mert szerződő felek a szerződés egyes feltételeitől nemcsak kifejezetten, hanem oly tények által is eltérhetnek, melyekből az illető feltétel megváltoztatása okszerűen következik; mert felperes határozottan beismerte, a mi egyébként a becsatolt levelezésből is kitűnik, hogy ő a B., illetőleg 6'/. a. kötlevél alapiján szállítandó csontot az első hónapokban alperesnek Przivosba küldötte és annak átvételét Nagyváradon nem követelte ; mert e szerint még ha a csontszállitmám oknak alperes által Nagyváradon átvétele a kötlevélben határozottan kiköttetett volna is, miután szerződő felek ettől az által, hogy felperes a csontszállitmányokat Przivosba küldötte, alperes pedig azokat ott és nem Nagyváradon vette át, elállottaknak volnának tekintendők, sem követelhetné felperes a szeptember havi szállítmánynak Nagyváradon leendő átvételét, stb. A görög-keleti egryház román és görög ajkú híveinek hitközségei között az egyházi vagyon tekintetében felmerülő vitás kérdések eldöntésénél irányadó elvek. A budapesti kir. törvényszék mint az 1865 : IX. és 1881: XXV. törvénycikkek értelmében kirendelt bíróság: A kir. törvényszék, felperes egyházközségét keresetével elutasítja és alperes viszonkeresete folytán annak eltűrésére kötelezi, hogy az A. alatti kir. leirat értelmében megalakított ideiglenes bizottság a brassó-belvárosi szt.-Háromsághoz címzett görög nemzetiségi egyházhoz tartozó és jelenleg kezelése alatt álló összes ingó és ingatlan vagyont, alapítványokat és értékpapírokat, kötelezvényeket és ügyiratokat 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett adja át az alperes egyházközségnek. Továbbá felperes egyházközséget kötelezi 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett annak eltűrésére, hogy a felsö-szombathai 188., 428. és 443. sz. tjkönyvek A. lapja akként igazittassék ki, hogy tulajdonosul a brassói szt.-Háromsághoz címzett görög nemzetiségi görögkeleti egyház jegyeztessék be A budapesti kir. ítélő tábla : Az első bíróság ítélete . . . helybenhagyatik és pedig a viszonkeresetet tárgyazó részében azon értelemben, hogy az A. a. kir leirat következtében megalakított ideiglenes bizottság kezelése alatt levő és a brassó-belvárosi szt.Háromságról címzett görög-keleti egyházhoz tartozó összes ingó és ingatlan vagyonok, jelesül az alapítványok, értékpapírok, kötelezvények és ügyiratok, alperes mint azon egyház görög nemzetiségű híveinek közönsége tulajdonául mondatnak ki és ehhez képest felperes tartozik tűrni azt, hogy az említett tárgyak a bizottság által az Ítélet alapján alperes kezelése és rendelkezése alá bocsáttassanak ; továbbá, hogy a felső-szombathai 188., 428. és 443. számú tjkönyek kiigazittassanak akképen, hogy az említett tjkönyvekben foglalt ingatlanok tulajdonosául alperesnek a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvényére a brassó-belvárosi szt.-Háromságról címzett görög nemzetiségű görög-keleti egyház tüntettesék ki. (1886. november 9., 10., 11., 34,314. sz. a.) A magy. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla felebbezett Ítélete helybenhagyatik oly értelemben, hogy : I. Felperesek keresetükkel egészben elutasittatnak es a brassó-belvárosi szt.-Háromságról nevezett görög-keleti egyház görög nemzetiségi jellegű egyháznak mondatik ki. Ebből folyolag II. A mondott egyház és ahhoz tartozó összes ingó és ingatlan egyházi és alapítványi vagyon a brassó-belvárosi görögkeleti vallású, de csak a görög nemzetiségű lakosokból alakuió egyházközségnek képezi kizárólagos tulajdonát olyaténkép, hogy az egyháznak és az ahhoz tartozó vagyonságnak törvény- és szabályszerű igazgatása és kezelése a mondott egyházközség törvényes képviseletét illeti. Minélfogva az összes egyházi és alapítványi vagyonság, a mely jelenleg az 1881. évi február 14-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján s a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek ugyanazon hó 20-án 371. eln. sz. a. kelt rendelete folytán alakított bizottság által kezeltetik, a mondott görög egyházközség rendelkezése és kezelése alá bocsátandó. III. Felperesek tartoznak tűrni a felső-szombathai 183., 42.s. és 443. sz. tjkönyveknek kiigazítását akkép, hogy azokban tulajdonosul a brassó-belvárosi szt.-Háromságról címzett görög nemzetiségű görög-keleti egyház tüutettessék ki. Indokok: A felperesek keresetének és alperesek viszonkeresetének eldöntése azon kérdés megoldásától függ, hogy vájjon a brassó-belvárosi szt.-Háromságról címzett görög-keleti egyház tisztán görög nemzetiségi vagy vegyes görög-román egyházat képez-e? Ezen kérdés megoldásánál pedig kell, hogy az alapítók szándéka legyen irányadó; és itt nagy fontosságai bir az, hogy kik, a görög-keleti vallásnak milyen nemzetiségű hívei alapították a peres egyházat. Mert a görög-keleti egyház sajátszerű jellemvonását képezte mindenütt és mindenkor az authokephalia és a particularismus, mely a nemzetiségi eszmét törekszik érvényesíteni az egyház kormányzatában úgy mint a községi templomban, és a melynél fogva ugyanazon vallás hivei az egyházban nemzetiségük szerint egyesülnek egymással és válnak el egymástól. Innen van és volt egybekötve a keleti egyház híveinél a nemzetiség a vallással, ugy hogy a szerb, oláh és görög a maga templomát és papját szerb, oláh és görög templomnak mondja. Ezen az orthodox keleti egyház kebelében élő és élt nemzetiségi egyházi eszme érvényesült újab ban az 1868 : IX. t.-cikkben is, mely törvénybe iktatta a szerb és román metropoliák különválását, a minek nyomán több, az előbb közös egyházban, a szerbek és románok egymástól külön váltak és a nagyszebeni román metropolia fenhatósága immár nemcsak a Királyhágón túl hanem az azon innen lakó románokra is ki van terjesztve; mig azelőtt a karlovici közös egyházfő a hivek nemzetiségét jelzőén szerb és oláh patriarchának címeztetett. Ezen nemzetiségek szerinti egyházi egyesülésre és elkülönzésre való hajlam feltételezendő a görög-keleti vallás azon híveiről is, kik a kérdéses egyházat 1786-ban alapították, és ha áll az, a mit alperesek mondanak, hogy az alapítók nemzetiségükre nézve görögök voltak: véleményezendő, hogy ők görög nemzetiségű egyházat akartak létesíteni. Vélelmezni kell ezt mindaddig, mig az ellenkező bebizonyítva nincs. Alapították pedig a peres egyházat az 1787-ben kelt R. a. specificatio s az 1788-ban kelt T. a. puncta Complanationis szerint heten: P. H. Nika, Gy. Enstadtyi, C. (K.) Dsanly, D. Dima, M. Stefán, E. Kalfovits és Ch. Michael. A hat elsőnek görög nemzetisége nem kétséges s csak az utolsóra, Ch. Michaelre nézve vitatják a felperesek, hogy ö nem görög, hanem oláh nemzetiségű volt. De a nevezett Chr. Michael magát a többi alapitókkal együtt mindenütt, jelesen az 1785-ben kelt G. a. szerződésben s a T. a. okiratban is görög kereskedőnek, civis graecusnak vallotta ; tagja volt korábban az 1777-ben kelt 7. sz. a. tabella szerint a görög companiának; és a görögök közé számította őt az oláhok buzgó pártfogója Adámovits püspök is az Eee. alatti kormányszéki felterjesztés alapjául szolgált Frohnius-féle 1795-iki investigatio folyamán (vizsgálati jelentés 9. iv). De ha a Bbb. a. okirat kétségtelen bizonyítékul fogadtatnék is el arra nézve, hogy Ch. Michaelban nem volt görög vér : az a 400 frt, a mivel ö az egyház ala • pitásához járult, a többi hat kétségtelenül görög alapító 13,440 forintjával szemben elenyésző csekélységnek mondható. És végre az bizonyos, hogy ő a templom alapításakor ugyanazon szellemben buzgólkodott, mint a többi alapító és ezek közt különösen a legbőkezűbb : Panajot Hadzsi Nika; méltán mondhatta tehát az I79ü.