A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 36. szám - A bagatell-törvény némely hibáinak orvoslásáról

300 OG. az ily intézetből való szökés vagy szökési kísérlet, úgyszintén az államilag jóváhagyott intézeti házszabályok áthágása önálló deliktumot képez. Ugyanezen törvény elrendelte, hogy egy intézet állittassék föl, hol kizárólag ifjú egyének fogják büntetésüket kiszenvedni; jgy létesült Wight szigetén az első államilag szervezett javitó-ház. Midőn már a javitó-intézetek szaporodtak, akkor (1854-ben) gondoskodott a törvényhozás arról is, hogy bi/.onvos büntetőjogi szabályok alkottassanak, melyek fiatal korú egyénekre vonatkoznak, így keletkezett a Reformatory School Act. Javitó-intézetek felállítása azonban még mindig a magánosok kezében maradt. Az ily intézetek, mielőtt működésüket megkezdették volna, államilag megvizsgáltattak s alapszabályaik jóváhagyattak. Az állam felügyeleti jogának gyakorlása a belügyi államtitkár hatáskörébe tartozik, ki azt az e végből kinevezett iuspector által realisálja. A javitó-intézetek állapotáról évenként kimerítő jelentés terjesztendő a parlament elé! A működésre feljogosított intézet igazgatójának csak joga van elitélteket felvenni, de arra nem kötelezhető. Az államtitkár jogosult bárkit a javitó-intézetböl kivenni s azt más javitó-intézetben elhelyezni. Az állam a privát javítóintézeteket fejenként meghatározott összeggel segélyezi s ezenfelül a szülők jogositvák a javitó-intézetben elhelyezett gyermekeiket hetenként legfeljebb 5 shilling erejéig gyámolítani. A javitó-intézetek gyakorlati vezetése tekintetében a házszabályzat — General-Rules — előírja, hogy naponként minden növendék hat órát valamely gyakorlati munkátlan töltsön; az elméleti kiképeztetésére pedig három óra fordíttassuk. Ez utóbbi: olvasás, irás és számolásban áll. S csak különös engedély mellett részesül a növendék más tárgyak tanításában. E mellett azonban a vallásoktatás s a naponkénti elmélkedésre kiváló gond fordittatik. A leányok tanulják a női kézimunkát s a varrást és mosást. A figyermekek kézműiparban nyernek kiképeztetést s ezenfelül tanulják a földmivelést és kertészetet. Azok pedig, kik a tengerészeti pálya iránt vannak hajlandósággal, e téren képeztetnek ki az úgynevezett Training Ship-en. Az igazgatóság azon növendékek részére, kik az intézetből kibocsáttatnak, állást szerez. A figyermekek nagy része azonban vagy a hadseregbe, vagy a haditengerészetbe lép be. Az intézetek elősegítik a kiszabaduló növendékeknek gyarmatokra való kivándorlását; a statisztikai adatok szerint így 1881-ig- "',241 egyén vándorolt ki Anglia gyarmataira. Az intézet tartozik minden szabadon bocsátott s Angliában állandó lakással bíró növendékre három évig felügyelni. Ezenfelül a javitó-intézet igazgatósága a három év elteltével is bármikor tanácscsal s útbaigazítással szolgál mindazon intézetbeli növendéknek, ki az élet küzdelmében hozzáfordul. Jelenleg Angliában 49 javitó-intézet van, hol 1884. év végével összesen 3,639 fi- és 804 leánygyermek volt elhelyezve. 1883,4-ben javító-intézetbe küldetett 1,410 fiu és 221 leány, kik közül 79*6°/o lopás miatt lett elitélve; a fiuk közül 539, tehát felénél több volt már egyszer büntetve s itt olyanok is voltak, kik előzőleg ötször (5), sőt hatszor-hétszer (7) voltak büntetve. A javitó-intézetbe küldött gyermekek kor- és előélet szerint következőleg oszlottak meg: kor : jóelöéletűek : már büntetve voltak : 1. 10 évesek s ezen alól 3'10/0 3-0% 2. 10—11 évesek . . . 7-8<>/0 7-7»/0 3. 11-12 » . . 11-50/0 3-3% 4. 12-13 » ... 19-9% 18-50/0 5. 13-14 » . . 24-l<>/o 24 27o 6. 14-15 » ... 23-9% 23-8% 7. 15—16 » ... 9-7% 9-ő% Az 1883/4-ben javitó-intézetbe küldött gyermekek közül 312 sem olvasni, sem irni nem tudott; 795 csak keveset tudott irni s olvasni. 619-nek apja, anyja élt; 307-nek pedig csak az anyja vagy csak az apja élt. A javitó-intézetek budget jelentése 1882/3-ban 134,201 font sterlinget tett ki, miből 87,241 fontot az állam fedezett; a többit a szülők. A javitó-intézetek — Reformatory Schools — mellett működnek Angliában még a nevelő-intézetek is, — Industrial Schools — melyek kezdetben árvagyermekek felvételére s nevelésére voltak rendelve ; ma azonban már a bíróság által is küldetnek ide bűnösnek itélt gyermekek a következő esetekben: a) ha a bűnös még 12 éves nincs 8 oly cselekmény terheli, mely fogházzal vagy ennél enyhébb büntetéssel büntethető ; b) ha a vádlott 11 éves nincs és kolduláson kapatott s csavargó életet folytat. A javitó s nevelő-intézetek közti viszony röviden akképen jellemezhető, hogy mig az előbbi büntetés, az utóbbi pedig k é n y s z e r - n e v e 1 é s jellegével bír, mely oly egyéneknél nyer alkalmazást, kik bűnösöknek nem mondattak ki. A nevelő-intézetek Angliában 1857-ben léptek életbe, melyeknek szervezetét az 18 >6-ik törvény szabályozza. Az Industrial Schools átalában véve oly házszabályokkal bírnak, mint a javitóintézetek, azon különbséggel, hogy ez utóbbiaknál ugy a munkarend, mint a fegyelmi büntetés enyhébb. Így például a munkaidő itt nem hat, hanem csak négy óra s a gyermekek 16 éves korukban az intézetből kibocsáttatnak. Ilyen intézet volt 1883/4-ben 107; hol összesen 12,015 gyermek volt 1881. év végén elhelyezve. A budget 240,198 font sterlinget tett ki, mely összegből 11,435 foutot a szülők fedeztek. Sajátságos állást foglal el ezen két intézettel szemben a »M i d d 1 e s e x Industrial School", mely kizárólag M i d dlesex grófság részére van berendezve. Ezen intézet 1*51 ben keletkezett s kezdetben 7 —11 éves gyermekek elhelyezésére volt rendelve, kik 1—3 évre voltak az intézetben tartandók. 1868-ban Industrial School jogaival ruháztatott fel. 1875-bin pedig az 1854-iki szervezeti törvény akkép változtattatott meg, hogy a gyermekek 2—5 évre veendők fel s 16 éves korában mindegyik kibocsátandó az intézetből. A M i d d 1 e s e x Industrial School abban különbözik a javitó- és nevelő-intézetektől, hogy ide beveszik különbség nélkül mindazokat, kik egyébként vagy csak a nevelő-, vagy csak a javitó-intézetben volnának felvehetők. A Reformatory and Industrial Schools működéséről átalában a legkedvezőbb vélemény uralkodik Angliában. Ezen intézetek működése óta a bűntettek száma jelentékenyen csökkent s sikerült oly ifjú egyéneket a társadalomnak megmenteni, kik már gyermekkorukban a bűn áldozatául estek, mi által a gonosztevők csapata jelentékenyen csökkent. Legfényesebben demonstrálja ezen állítás helyességét a statisztika. Fogházra itélt gyermekek közt volt: 1879/SO. 183Q/1. 1881/2. 1882/3. 1S83/1. 1884/5. a) 12 éven alóli korban: 866 528 397 415 387 270 b) 12-16 év közt: 6,550 5,051 5,086 5,285 4,888 4,009 1883-ban egy tizennégy tagu bizottság küldetett ki a javités nevelő-intézetek megvizsgálása végett, mely ezen institutiót a legáldásosabbuak találta ; mindazáltal némi módosításokat javasolt, melyek főbb vonásokban következők : A javitó-intézetben való elhelyezés minimalis tartama legyen három év s jogosittassék fel a bíró arra, hogy ne csak fogház, de testi fenyíték mellett is alkalmazhassa a javitó-intézetbe való küldést. Ajánlatos lenne a Reformatory Schools-ban magánzárkákat berendezni, hogy a fogházra Ítéltek büntetésüket itt tölthessék el s ne kelljen az ifjú bűnösöket közönséges gonosztevőkkel együvé zárni. Jóllehet tapasztalati igazság az, hogy nagyobb intézetekbe jobb tanerőket lehet alkalmazni; tehát a javitó-intézetek számának reductiója e tekintetben kívánatosnak mutatkozik : mindazáltal tény az, hogy kisebb létszám mellett az egyéniségekre nagyobb gond fordítható s az egyesek hajlamai jobban kipuhatolhatok, a mi ismét a mellett szól, hogy a célnak több, de kevesebb létszámmal biró javitó-intézet jobban megfelel. Ezenfelül szükséges lenne külön intézetet berendezni azok részére, kik már egyszer javitó-intézetben voltak s ismét büntettet követtek el, vagy a kik a javitó-intézetböl megszöktek. Érdekes s Angliában sokat vitatott kérdés manapság az, hogy az atyai hatalmat s egyáltalán a szülőknek gyermekeikkel való rendelkezési jogát nem kellene-e az állam, a társadalom s magának a gyermeknek érdekében is korlátozni; a mennyiben a tapasztalat szerint, midőn a fiatal bűnös kibocsáttatik a javítóintézetből, rendesen azért nem telepíthető át valamely gyarmatra, mert a szülő beleegyezését nem adja s így a javulás processusa megakad ; sőt gyakran a javitó-intézet összes működésének eredménye megsemmisül s a gyermek azért lép a bűn ösvényére, mert szüleiben látja mesterét. Vargha Ferenc, kir. alilgyisz B.-Gyulán.