A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 36. szám - A bagatell-törvény némely hibáinak orvoslásáról

A JOG. 301 Sérelmek. * Őszinte bérelem az igazságügyi miniszter inhoz. Nemcsak vidékünk, de az ország minden résziből a »Jog« becses hasábjain közlött hirek ntán alapos következtetést vonva, számos izben szereztünk meggyőződést, hogy tárgyilagosan előadott sérelmeink a magas miniszteriumuál figyelembe vétetnek s a kellő orvoslás meg is adatik s azért nemcsak az ügyvédi kar, a jogszolgáltatást kereső adózó közönség, de a külföld illetékes közegei is teljes elismeréssel üdvözlik igazságszolgáltatásunk terén észlelhető azon üd\ös intézkedéseket, miket azon rövid idő alatt is minduntalan tapasztalni lehet, mióta igazságügyünk kormányzatát jelenlegi erélyes igazságügyi miniszterünk : F a b i n y Teofil átvette. Még pár hónapja üdvözöltük a nagyon tisztelt miniszter urat a közügy s különösen járásunk érdekében tett ama gyors és erélyes intézkedéseért, hogy új járásbiránkat: F. ör d ö g h Virgil ur személyében kiuevezte s nem engedte továbbra az óriási mérvben felszaporodott restantiák halmazát — ad infinitum — szaporodni s ime nem csalódtunk, mert a mint elég bátorságunk volt a jogos és tárgyilagosan előadott s mindannyiszor tényekkel is beigazolt panaszok közlése iránt a szaksajtó becses figyelmét felhívni, ép ugy kötelességünknek érezzük elismeréssel is adózni érdemekben már is dús újjárásbiránknak. Széles körű elméleti készültség, gyakorlati tapintatosság, részrehajlatlan igazságszeretet s fáradságot nem ismerő üg) buzgalom által, nemcsak hogy mindnyájunk osztatlan bizalmát bírja, de a hízelgés minden gyanújának még csak árnyékától is menten állithatjuk, hogy hazánk déli részén különböző nemzetiségek által lakott vidéken, a magyar igazságszolgáltatás iránt a bizalom mindinkább erősbödni és megszilárdulni kezd. Lenne tehát igazságszolgáltatásunknak és Themis istennőnek hü apostola, de nagyítás nélkül mondva: nincs templomunk, hol annak igéi hirdettessenek ; értein ezalatt á járásbirói hivatalos helyet és a berendezést. Ha igazságügyünk iránt annyi érzékkel bíró igazságügyér ur személyesen, vagy küldötte által meggyőződést szerezne azon épületről, melyben a bíróság el van helyezve, valóban önkénytelenül azon megjegyzést tenné: »No, még sem hittem volna, hogy ez lehetséges « Ezen épület egy a várostól meglehetősen félreeső sáros utcában van, nyári esőzésekkor legfölebb csoluakon közelíthető meg ; őszi és téli hónapokon pedig tisztességes öltözetben nem ajánlom senkinek, hogy az utat megtenni vállalkozzék, mert ha hazakerült, övéi a sártól aligha felismerik. Az épület szobái kicsinyek és alacsonyak, a börtönszobák valóságos ketrecek, bútorberendezése még a legpriinitiv igényeknek sem felel meg. Egy falusi jegyző hivatalos helyisége az irigység érzetét ébreszti fel mindazokban, kik itt megjelennek, pedig lenne e városban igen sok és alkalmas más helyiség, mit a b róság iránti tisztelet s azon tekintély, melylyel a bíróságnak okvetlen bírnia kell, megkövetelnek. A d í j u o k o k tekintetében mostohábban sehol nem állnak a viszonyok, mint nálunk, inert mig 15 — 4 alkalmazható és ügyes individuum a nagy halmazzal meggyőzni nem képes, a többi számba nem vehető fiatal ember, kik. a magyar nyelv első elemeit sem ismerve, ugy másolják a kész darabokat, hogy a betűket rajzolva illesztik a papirosra s ha ekképen valamit elkészítenek, oly munkát végeztek, mely a semminél is roszabb és kevesebb. Az állam érdeke, az igazságszolgáltatás magasztos hivatása, a bíróság iránti tekintély egyaránt megkívánják, de sőt jogosan követelik, hogy a kormány éber figyelemmel őrködjék mind a felett, mely az állami erők összműködésének előmozdítását célozza, már maga az egyszerű földmivelö ember mélyen érezze át, hogy oly épület, oly helyiségben jelent meg, a hol az arra illetékes bírák által a legelső s legmagasabb biró nevében hozatik ítélet. Azért hívjuk fel igazságügyi miniszterünk magas figyelmét e visszás és valójában tűrhetetlen állapotok orvoslására azon édes reményben, hogy alapos sérelmeink orvosoltatni fognak. Kuna Jenő, versed ügyvéd. Vegyesek. A szüneti tanácsok működése a kir. táblán. Értesülésünk szerint a szüneti tanácsok működése nagyban és egészben kielégítőnek mondható. A szüneti büntető tanácsoké az * Ezen rovatban, programnuinkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadóit panaszoknak Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kivántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A sztrktsztöség. érdem, hogy a beérkezett tárgyakat, tán 60—70 darabot kivéve, mind feldolgozták. Kevesebb sikerrel dolgoztak a polgári tanácsok. Ezek a tömegesen beérkezett ügyekkel szemben csekély számmal lettek megállapítva é3 igy igen tetemes szüneti restantiákkal állunk szemben. Tehát most már van szerencsénk bírni folyó restantiákat és szüneti restantiákat. Pedig elég volna egyik is. Reményleni akarjuk, hogy jövőre előrelátóbb számítást tesznek illetékes helyen. A jogászgyülést az állandó bizottság a jövő év tavaszára szándékozza összehívni, ha a kért vélemények január elejére beérkeznek. Ha azonban a véleményezők ezúttal is oly késedelmesen küldik be dolgozataikat, mint az, sajnos, eddig tört'nt, ugy a jogászgyülés megtartása későbbre fog haíasztatni. Magyar jogászegylet. A már dr. Podhorányi Gyula, kir. táblai biró által bejelentett előadáson kívül »a bírói szervezetről« még a következő előadások tartása iránt érkeztek bejelentések: Dr. Balogh Jenő (a börtönügy jelenlegi állásáról Magyarországon), dr. Schwarz Gusztáv (uszó határok a jogban', dr. Dell'Adami Rezső (a nemzetközi magánjog haladása), dr. Barna Ignác (az örökjogi törvényjavaslatrób, dr. Visontai Soma (a magyar sajtótörvényhozás reformja). A nemzetközi börtönügyi bizottság hivatalos közlönyének (Bulletin de la commission pénitentiaire interuationale) 1887. évi áprilisi füzetét a napokban küldötte meg szerkesztőségünknek László Zsigmond miniszteri tanácsos ur, az egylet magyarországi megbízottja. A füzet 240 lapra terjed s tartalmazza az egylet jegyzökönyveit és az egylet munkásságára vonatkozó nagyérdekü okmányokat, törvényeket, rendeleteket, stb. Ha a végrehajtás a csőd vagyona ellen vezetendő, ez esetben az iparhatóság a végrehajtás elrendelése és foganatosítása végett az illető csődbíróságot tartozik megkeresni. A . . . szolgabiróság, mint elsőfokú iparhatóság az ... i cég csődtömege ellen a cég csödtömeggondnoksága által felfogadott segéd részéről a felmondási időre járó bér megfizetése iránt indított ügyben az ipartörvény l7o. § a alapján a szóban forgó jogvitát saját illetékességi körében elintézte, egyszersmind marasztaló határozata alapján a végrehajtást a nevezett csődtömeg ellen elrendelte. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, mint harmatifokú iparhatóság f. é. 26,813. sz. alatt a következő határozatot hozta : Habár az elsőfokú iparhatóságnak jogában állt a jogvitát eldönteni, de tekintettel az 1881: XVII. t.-c. 12. § ára, nem járt el helyesen, midőn marasztaló határozata alapján a végrehajtást elrendelte, sőt azt foganatosítani is megkisérlette, mert e célból a csődre nézve illetékes bíróság lett volna megkeresendő, mely egyedül van jogosítva a csődvagyon iránt intézkedéseket tenni. Kocsinak szolgálat közben felügyelet nélküli hagyása, mint az ember testi épségére veszélyessé válható cselekmény, kihágást képez. Ily értelemben határozott a belügyminiszter a budapesti fővárosi rendőrség főkapitányához intézett s 1887. évi június hó 10-én 1889. sz. a. kelt következő rendeletében: Czímnek f. évi március hó l4-én 1,349. sz. a. kelt II. fokú ítélete, mely szerint a IV.— V. kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, Sz. L. társaskocsi vezető és P. V. társaskocsis szolgálatkö/.beni társaskocsi elhagyása miatt az 1881. évi 523 kv. szab. rend. 46. és 63. §-ai alapján 5—5 forint pénzbüntetés megfizetésében, nem fizethetés esetében 1 — 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási s a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztatik és vádlottak — az érintett szabályrendelet 46. §-ába ütköző kihágás miatt — az 1879. évi XL. t.-c. 120. §-a alapján a 21. §-ának tekintetbe vételével 2—2 írttal megváltandó, 12 — 12 órai elzárásban és még 3 — 3 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében további egy napi elzárásban és netalán felmerülendő eljárási és tartási költségek megtérítésében marasztaltatnak el; mert a kocsi felügyelet nélküli hagyása az ember testi épségére veszélyessé válhat, ennélfogva ezen cselekmény az 1879. évi XL. t.-c. 120. §-a szerint büntetendő. Midőn honosítási okiratot nyert és külföldön tartózkodó egyén a magyar állampolgári esküt akár Bécsben az ő Felsége személye körüli m. kir. miniszteriumuál, akár pedig külföldön valamely osztrák-magyar követség- vagy küldöttségnél kéri letenni, az e kérelem feletti határozat csakis a m. kir. belügyminisztert illeti. Ezen kijelentés foglaltatik a belügyminisztériumnak I88h\ évi július 16-án 38,884. sz. a. kiadott rendeletében. A m. kir. Cnria ügyforgalma 1S87. uumis/ttis hóban. B e é r k ezett: polgári ügy 778, váltó stb. 110, úrbéri 6, büntető 740, fegyelmi 3j,