A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 2. szám - A kir. itélő-tábla új elnökeinek székfoglalása

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 2. számához. Budapest, 1887. január 9-én. Köztörvényi ügyekben. A végrehajtási eljárás folytán hozott hirói határozatok alapján történt bekebelezések a telekk. rendelet 148. §. zárpoutja szerint eredeti érvénytelenség miatt törlési ke esettel egyátalában meg nem támadhatók ; hanem az 1881. évi LX. t.c. hatályba léptével mindazon igények, melyek harmadik személyek dologi jogainak valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által történt megsértéséből származnak, az 1881. évi LX. t.-c. 168. §. értelmében kizárólag esak a végrehajtás foganatosítására illetékes telekkönyvi hatóság előtt és a jelzett §. által körülirt végrehajtás megszüntetési kereset utján érvéuyesitendök. (Telekk. rendt. 148. §., 1852. évi id. perrend 443. §., 1881. évi LX. t.-c. 168. § )* A szegedi kir. törvényszék: K. István és társai felpereseknek j. Antal alperes elleni végrehajtási zálogjog törlése iránti perében következőleg ítélt: A végrehajtási zálogjog töröltetni rendeltetik. (1885. szept. 1. 3,147. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Az eljáró kir. törvényszék Ítélete megváltoztatik és felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Habár a felterjesztett iratokból minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy az alperes által perbe idézett és egy 1877. évi szeptember hó 6-án kelt adóslevél alapján 1878. évi január 24-én elmarasztalt K. József (kinek neje Sz. Juliánná) a makói 2,726. sz. tjkvben tulajdonosként bejegyezve lévő és még 1875. évi juiius 23-án elhalálozott K. Józseffel (kinek neje K. H. Karolin volt) nem azonos személy és hogy ennek következtében a megtámadott végrehajtási zálogjognak 1879. évi február 7-én 2,64S. sz. a. elrendelt feltétlen bekebelezése a makói 2,726. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra nézve eredetileg érvénytelen; mindazonáltal az elsőbirósági Ítélet megváltoztatása mellett felperesek mint a telekkönyvi tulajdonos néhai K. József örökösei keresetükkel el voltak utasitandók ; mert a végrehajtási eljárás folytán hozott birói határozatok alapján történt bekebelezések, a telek, rendelet 148. §. zárpontja szerint eredeti érvénytelenség miatt törlési keresettel egyátalában meg nem támadhatók, hanem az 1881. évi LX. t.-c. hatályba léptével mindazon igények, melyek harmadik személyek dologi jogainak valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által történt megsértéséből származnak, az imént hivatkozott 1881. évi LX. t.-c. 168. §-a értelmében kizárólag csak a végrehajtás foganatosítására illetékes telekkönyvi hatóság előtt és a jelzett §. által körülirt ügyúton érvényesíthetők. (1886. febr. 9. 45,148/885. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik indokain felül azért, mert az 1881. évi LX. t.-c. életbelépte után indított jelen perben, mely által a végrehajtási zálogjog kitörlése és e szerint a kereseti ingatlanra vezetett végrehajtás megszüntetése céloztatik, a fentebb idézett törvény szabályai szerinti eljárásnak van helye, a mint ez a kir. tábla Ítéletének indokaiban kellőleg kifejtelett. (1886. nov. 9. 3,263. sz. a.) Megszűnik a szolgalom, ha a terhelt házat elemi csapás éombolta le és nem éled fel újra, ha ugyanazon telken más ház rpittetett. A szegedi kir. járásbíróság: A perújításnak hely adatik, azonban felperes az 1881. július 9-én, 2,964. sz. alatt kelt ítélet érvényben tartása mellett újított keresetével elutasittatik. Indokok: A perújításnak az 1881: LIX. t.-c. 69. §-a 2. pontja értelmében helyt adni kellett, mert felperes azon ténykörülményre való hivatkozással, hogy a szolgalmi jogával terhelt s az árvíz által romba döntött ház újból fölépíttetett, új, az alapperben nem használt bizonyítékot hozott fel. * A Curia egyezöleg itélt 7,805/881. sz. alatt. Polg. törvénykezés X. 38., — ellenkezőleg 6,707/882. sz. a. Dönt. tár új f. V. 47. és 5,162/885. sz. a. Polg. törvénykezés XII. 38. A dolog érdemére azonban keresetével elutasítandó volt. mert azon körülmény, hogy az örökeladási szerződés értelmében felperes szolgalmi jogával terhelt alperesi ház az 1879. évi szegedi árvíz által teljesen megsemmisült, perrendszerüleg és minden kételyt kizáró módon beigazoltatott: minélfogva felperes szolgalmi joga végleg elenyészett. A szolgalmak ugyanis oly módon szűnnek meg, mint a jogok, valamely jog pedig azon dolognak, melyre vonatkozik, megsemmisülésével végleg megszűnik. Nem alkalmazható e helyütt a törvénynek azon rendelkezése sem, melynél fogva a szolgalom a szolgáló ház vagy telek előbbi állapotába való visszahelyezésével feléled, mert azon jogelv a szolgáló háznak csak megrongálása, nem pedig teljes megsemmisülése esetében állhatna meg; azt pedig, hogy alperesek háza nemcsak megrongálódott, hanem végkép megsemmisült és hogy alperesek másikat építettek, felperes maga is beismeri. Alperesek tehát a szolgalmi jog tűrésére annál is kevésbé kötelezhetők, mert felperesnek, ki nem is állította, hogy az új ház előállítási költségeihez, mire a törvény a szolgalom élvezőjét kötelezi, hozzájárult, ahoz semmi jogos igénve nem lehet. ("1886. január 2-án, 6,407. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét a perújításnak helytadó nem felebbezett részeben érintetlenül, felebbezett érdemi részében pedig helybenhagyja. Indokok: Habár azon telek, melyet alperesek Szeged város árvíz utáni szabályozása alkalmából az előbbinek pótlásául nyertek, ezzel jogilag azonos : az alperesek által az újabb telken felépített ház, melynek felépítésére alperesek újabban költekezni kénytelenek voltak, az árvíz által lerombolt előbbi házat jogilag nem helyettesíti s így felperes szolgalmi jogának tárgya elemi rongálás által elenyészett, a nélkül, hogy helyébe a szolgalmi jog felélesztésére alkalmas új tárgy lépett volna: miért is felperes keresetével elutasítandó volt. (1886. március 23-án, 8,443. sz.) A Hl. kir. Curia : A budapesti kir. itélő tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1886. augusztus 3-án, 4,928. sz.) Erdei kártételből eredő perek illetékessége. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. járásbíróság ítéletét a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetlevelet a felperesnek visszaadni rendeli. Indokok: A jelen kereset az alperesek által állítólag elkövetett kártételnek megtérítésére van irányozva, az ilynemű követelések érvényesítése pedig nem a rendes polgári bíróságok elé, hanem az 1879: XXXI. t.-c. 105., 61. és 117. §§. értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, melynek illetőségétől eltérésnek helye nem lévén, az elsőbiróság az által, hogy a polgári bíróság alá nem tartozó jelen keresetet elfogadta, azt érdemileg tárgyalta és Ítélettel eldöntötte, az 1881: LIX. t.-c. 39. §-ának b) pontja alá eső és ugyanezen törvényszakasz utolsó bekezdése szerint hivatalból is figyelembe veendő semmiséget követett el, miért is a fentebbi módon kellett határozni. A m. kir. Curia: A kir. ítélőtábla végzése az 1881. évi LIX. t.-c. 59. §. 4. pontja alapján megváltoztatik s a birói hatáskör megállapítása mellett, a kir. tábla az ügy érdemének felülvizsgálatára utasittatik. Indokok: Erdei kártétel miatt a közigazgatási hatóságnak bíráskodása csupán az erdőtörvény 69. és ezt bővebben kifejtő 117. és 118. §§. szerint kifejezetten meghatározott esetekben, nem pedig általában nyilvánvaló, jelenben azonban ily eset annál kevésbé forog fen, miután a fák alperes által az 1883. febr. haváben, felperes beismerése szerint is, a közös legelőül szolgáló területen vágattak, minélfogva a közös területen követelt használat mérve, illetve módja is elbírálandó, mely annál kevésbé tartozhat a közigazgatási hatóság köréhez, a minthogy a 69. és 117. §§. az eljárási köréhez tartozó erdei kihágásoknál az okozott kár értékét tüzetesen meghatározták, jelen kereset pedig azt felülmúlja, a 212. §. szerint pedig a mezei rendőrségről szóló 1840. törvények