A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 34. szám - A közösség megszűntetésének legegyszerűbb módja

13G A JOG most hozandó Ítélet, jelenlegi büntetésének kiállása után vádlott átkisértetésével foganatosítható. Mindezeknél fogva a kir. Ítélőtábla végzését, mely szerint az első bíróság ítéletét hivatalból megsemmisíti és azt az eszéki kir. törvényszék által vádlottra kimért büntetésnek kiállása után való végtárgyalás megtartására és ennek folytán újabb határozat hozatalára utasította, mint a fennálló gyakorlatba ütközőt meg kellett semmisíteni és a kir. Ítélőtáblát jelen végzés intézkedő részében foglaltakhoz képest utasítani. Adalék a jogos védelem fogalmának megállapításához. A debreceni kir. törvényszék: (1887. ápr. 6. 5,019. sz. a.): Cs. Sándor (23 éves, juhász, bűntelen előéletű) a btk. 301., 307. §§-ba ütköző, erős felindulásban elkövetett, halált okozott súlyo-: testi sértés bűntettében bűnösnek kimondatik és ezért 1 évi börtönre és özv. L. Jánosné részére 200 frt kártérítés megfizetésére ítéltetik stb. Indokok : A vizsgálat és végtárgyalás adatai azt igazolják, hogy az egymással barátságban élt Cs. Sándor vádlott és L. János mult évi július 15-én Kudarc cimű korcsmában 10 üveg sört elfogyasztván, onnan barátságosan összefogódzva, ha nem is részegen, de ittas állapotban az általuk őrzött juhnyájakhoz eltávoztak ; útközben azonban köztük szóváltás támadván, a mint ezt O. Ferenc tanú is igazolja, L. János vádlottat kétszer arcul ütötte és folyton szidalmazta ; mindamellett vádlott öt meg nem sértette, hanem eltávozott és csak akkor mért egyetlen egy ütést L. Jánosra, mikor ezt felemelt bottal látta szaladni, a mikor már saját életét látta veszélyeztetve. L. János az ezen ütés következtében kapott sérelem miatt 10 nap múlva elhalálozott, a mint ezt az orvosi látlelet és bonezjegyzökönyv igazolja. A fentelőadott tényállást vádlott is beismeri, kinek ezen cselekménye a btk. 301., 307. §§-ba ütköző, erős felindulásban elkövetett halált okozott súlyos testi sértés bűntettét képezi és ebben bűnösnek kellett kimondani. A kir. ügyészség azon vádja, mintha vádlott ezen cselekménye által a szándékos emberölés bűntettét követte volna el, meg nem állhatott, mert legkisebb bizonyíték, sőt gyanús körülmény sem mutat arra, hogy vádlott a néhait szándékosan megölni akarta volna és azon körülmény, hogy vádlott a tett elkövetése után bűnbánóan és sírva jelentette az elhalt atyjának a történteket, valamint azon körülmény, hogy tettlegességhez csak a legvégső esetben nyúlt, midőn már saját életét látta veszélyeztetve, épen azt igazolják, hogy tettét hirtelen, a rohamosan fejlődő események által előidézett erős felindulásban követte el. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétettek a vádlott javára fennforgó enyhítő körülmények, t. i. az, hogy vádlott volt előbb megtámadva, ugy szóval, mint tettel, hogy bűntelen előéletű, hogy tettét szeszes italtól felhevült állapotban követte el; mindezen körülmények a btk. 91. §. értelmében a fenti bűntettre szabott legkisebb büntetés alkalmazását indokolják stb. A budapesti kir. ítélő tábla: (1887. május 17. 15,172, sz. a.) az első) bíróság ítélete azzal a kiigazítással, hogy vádlott a btk. 301. §-ba ütköző s a 306. §. szerint minősülő és a 307. §. első bekezdése alapján büntetendő, halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek, — helybenhagyatik, Mert habár vádlott a végtárgyalás során azt adta elő, hogy nem tudja, sértetten egyet ütött-e vagy kettőt, habár a sértett sérelmeiről felvett orvosi látlelet sértetten két sértést állapított meg, míg a hullaboncolási jegyzőkönyv és annak alapján adott orvosi szakvélemény szerint csak egy külsérelem találtatott elhalt testén és a halált hihetőleg egyetlen ütés okozta, mindazonáltal, minthogy a tud. egyetemi orvosi tanártestület felülvéleménye odajárul, hogy a halált a homlokra mért ütés, tehát egyetlen erős ütés okozta, minthogy a homlokon észlelt második sérülés épen ugy ejtethetett élesebb tárgy, például fokos által, mint a sérültnek hazaszállítása alkalmával akként, hogy feje a szekéren levő valamely kiálló keményebb tárgyba ütődött; ezen szakértő véleményeket és vádlottnak vallomását egybevetve, a kir. ítélő tábla szintén csak egy ütést vett törvényszerűen bizonyítva a vádlott által ejtettnek, mely ütés feltétlenül halálos volt stb. A m. kir. Curia: (1887. aug. 12. 6,135. sz. a.) mindkét alsó fokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik s azonnal szabadlábra helyeztetni rendeltetik. Okok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint bizonyitva van az, hogy vádlott és elhalt L. János 1886. évi július 15-én együtt a Kuclarcz nevű korcsmába menve, ott nagyobb mennyiségű sört megittak s midőn délután hat óra tájban a korcsmából a tanyára nyájaik után kiindultak, jó kedvben, dalolgatva, egymást nyakon átölelve folytatták útjukat; bizonyos az is, hogy vádlott és sértett egymással mindig jó és békés barátságban éltek; e mellett több tanú által van igazolva, hogy vádlott jámbor természetű, szelid, jó ember, mig ellenben L. jános, különösen ittas állapotban, kötekedő, izgága természetű volt s hogy e miatt több izben meg is verték. Mindezek mellett hitelt kell adni vádlott azon, az egyetlen ténytanu O. János vallomása által is igazolt előadásának, hogy L. Jánosban az italtól feltámadt veszekedő természet kitörvén, a tanyára megérkezésükkor vádlottat szidalmazni, majd fenyegetni kezdette s miután a szekérről, melyre útközben felkaptak, leszállottak, már tettlegességgel, két pofonütéssel is illette, mit vádlott még békésen eltűrt, midőn azonban vádlott a szállás felé indult s L. János nem csillapodva, felemelt bottal szitkozódva és fenyegetődzve utána futott s mikor utóiérte, a botjával hozzácsapott, csak akkor volt kénytelen önvédelemből a kezében levő bottal, hogy saját testi épségét megmentse, L. Jánosra egy ütést mérni, mely sértettet fejen találván, oly végzetessé vált, hogy annak tiz nap múlva halálát okozta. Ezen, a bünper adatai által igazolt tényállás mellett a jogos védelem annál inkább megállapítandó volt, mert egyáltalán lélektani indok sem forog fenn, miért ütött volna vádlott arra az egyénre, kivel állandóan jó barátságban élt, kinek előbb még két pofonütését is csak azon csillapító szavakkal: »bolond vagy te János !« tűrte el; minthogy vádlott az ütést a személyét fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadás elháritására, ekkép jogos védelemben tette, ez a terhére rótt cselekmény beszámithatóságát a btk. 79. S-a szerint kizárja és ugyanazért vádlott a vád alól felmentendő volt. A rablásnak szándékos emberöléssel együttes elkövetése esetében összbiintetésnek nincs helye. A m. kir. Curia: (a kecskeméti kir. törvényszék előtt gyilkosság és rablás miatt vádolt K. Károly és D. Pál elleni bűnvádi ügyben) a szándékos emberöléssel elkövetett rablás büntetése a btk. 349. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés szerint egy tételben lévén megállapítva, összbüntetés alkalmazásának helye nem lehet; a btk. 45. és 48. §§-ban meghatározott idő számítása tekintetéből az életfogytig tartó fegyházbüntetéseknél is a kezdet meghatározása szükségesnek mutatkozik stb. (1887. július 29. 5,758. sz. a. i A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényei. Ha meghatározót/ hat hónál nem hosszabb időszakra belföldön, vagy a birodalmi tanácsban képviselt országokban kibocsátott és igy I. fokozat szerinti bélyegilleték alá cső' váltó, eme hat hó letelte után tovább adva, vagy forgatva nem lett, a II. fokozat szerinti bélycgillctékre való kiegészítésnek akkor sincsen helye, ha ez a váltó a kibocsátástól számított hat hó elteltével bepereltetik. {I88j. ápr. i4. j,926. sz. a.) A bélyegjegyekben fölösen lerótt összegek visszatérítése végett benyújtott kérelmek, utolsó fokon való elbírálása : a m. kir. pénzügyi közig, bíróság illetékességi körébe tartozik. (1887. évi ápr. hó 14.-én, 12,jj8. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Tenner Jakab e., temesvári tvszék, bej. aug. -27, félsz, szept. 10, csb. Virter Antal, tmg. Ivkovics Péter. — Kugler Jusztin e., szolnoki tvszék, bej. szept. 15, félsz, szept. 30, csb. Berde István, tmg. dr. Heller Dávid. — Tenner Móric e., temesvári tszék, bej. aug. 27, félsz, szept. 10, csb. Virter Antal, tmg. Ivkovics Péter. — Waigándt Károly e, szombathelyi törvényszék, bej. szept. 26, félsz. okt. 15, csb. Tina József, tmg. dr. Singer Lőrinc. — Molnár Endre és tsa e , budapesti ker. és váltó törvényszék, bej. szept. 24, félsz okt. 15, csb. Wattay Dezső, tmg. Kiss Albert — Hoffmann F. e., szabadkai törvényszék, bej. szept. 5, félsz, szept. 16, csb Baky Gedeon, tmg. Klein Sándor. Pályázatok: Besztercei járásbíróságnál díjas joggyakornoki áll. szeptember 15-ig — Fehértemplomi törvényszéknél aljegyzői áll augusztus 28-ig. — Fehértemplomi törvényszéknél b i r ó i áll. augusztus 28-ig — Szegszárdi törvényszéknél aljegyzői áll. augusztus 30-ig Nyomatott a »Pestikönyvnyomda-részvény- társasag«-nál. (Hold-utca 7. szám.)