A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 34. szám - A közösség megszűntetésének legegyszerűbb módja

134 A J OG. jelen Ítélet alapján és annak jogerőre emelkedése után a haszonvételi jogot a kenései 522. és 523. sz. tjkben foglalt, alperes nevére már átirt ingatlanokra bekebeleztethesse stb. Indokok: A G. a. kérdések szerint kihallgatott Cs. István, V. Zsófia és V. János tanuk megegyezően bizonyítják, hogy a kereseti birtokoknak a veszprémi káptalantól kölcsönzött összeggel leendő megszerzésének elhatározásakor alperes abban egyezett meg, hogy a birtokok felperes holta napjáig ennek kezelése alatt együtt maradnak, sőt alperest azok haszna nem illeti mindaddig, mig a káptalani kölcsön visszafizetve egészen nem lesz, és hogy ezen birtokok jövedelmei ezen adósság törlesztésére fognak fordíttatni. Ezen megegyezés folytán alperes a kereseti ingatlanok kezelését és haszonvételét felperesnek átengedni tartozván, tekintettel arra, hogy V. Zsófia és V. János alperesnek testvére, felperesnek pedig mostohagyermekei lévén, felperes által tanukul felhívhatók voltak, különös érdekeltségük pedig nem igazoltatott, valamint tekintettel arra is, hogy azon körülmény, miszerint a tanuk a kereseti előadáson túl menve azt állították, miszerint a kezelés joga felperest holta napjáig illeti, vallomásukat aggályosokká nem teszi; tekintettel végül arra, hogy ilyen szerződési megállapodás mellett azon kérdés, mennyiért szereztettek a kérdéses ingatlanok, döntő nem lehet : felperest keresetének helyt adni, a peres ingatlanok kezelésének és haszonvételének jogát felperes részére megállapítani és ennek kapcsán felperest a kereseti kérelemhez képest a haszonvételi jog bekebelezésének kérelmezésére a már alperes nevén álló ingatlanokra ezen ítélet alapján feljogosítani kellett stb. A m. kir. Curia (1887. évi május 3. 133. sz. a.) a budapesti kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával, az első folyamodású bíróság Ítélete hagyatik helyben. Mert még ha a felhozott és kihallgatott tanúk vallomása és esetleg a felperes által kinált főeskü alkalmazása mellett bebizonyíttatnék is az, hogy felperes és alperes között oly megállapodás jött létre, hogy a keresetlevélben körülirt ingatlanoknak jövedelmei a felperes által állítólag előlegezett vételi ár törlesztésére volnának fordítandók, felperes keresetét azon értelemben, mint a kereset zárkéretében előterjesztve van, jogosultnak tekinteni nem lehetne ; mert a felperes által érvényesíteni célzott jog és az ingatlan jövedelmének oly végből való átengedése, hogy az bizonyos célra fordittassék, ugy fogalmilag, mint tartalmilag egymástól lényegesen eltérő jogügyletet képezi; ugyanis, mig az előbbi esetben a dolog haszonélvezete feljogosítja a haszonélvezőt, hogy a jövedelmet saját szükségére fordíthassa, az utóbbi esetben a jövedelem csupán a meghatározott célra lenne fordítandó ; és mert az ily határozatlan időtartamra terjedő jövedelem átengedés, törvényes fogalmánál fogva dologbani jogot nem képezhetvén, az tehát az ingatlanokra telekkönyvileg be sem kebeleztethető. (Telekkönyvi rendelet 63. §.) Végül a perköltség a per körülményeire tekintettel lett kölcsönösen megszüntetve. A végrendeleti végrehajtói megbizatásbau a hagyatéki vagyon kezelése iránti megbízatás is benfoglaltnak nem tekinthető. (1887. április 29. 2,079. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A Táltótörvény 109. §-a alapján megtartási jog érvényesítése iránt indított per még az esetre is a váltóbiróség illetősége alá tartozik, ha a yáltóadós időközben csődbe jutott. A csődbíróság, mint külön ügybiróság hatáskörébe csak azon ügyek tartoznak, melyeket a törTény mint a csődbíróság hatáskörébe tartozókat Tilágosan megjelöl. Az egri kir. tszék mint csődbíróság: Dr. Borhy László ügyvéd által képviselt ifj. B. József felperesnek, Antóny Antal ügyvéd által képviselt Sch. Rezső csődtömege alperes elleni, 1,500 frt váltókövetelés megítélése és megtartási jog érvényesítése iránti perében köv. ítéletet hozott: Tartozik alperes csödtömeggondnok a keresethez A. alatti eredetben csatolt váltóbeli tökét, 1,000 irtot megfizetni, egyszersmind alperes csödtömeggondnok tűrni tartozik, hogy magát felperes kereseti követelésére nézve közadós Sch. Rezsőnek eladott famennyiség értékéből kielégíthesse, stb. Mert az 1885. dec. hó 19-én felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint alperes tömeggondnok azt, hogy a felperes által beperesitett váltóbeli követelés kifizetve volna, nem is állítja, továbbá, mert alperes csödtömeggondnok felperes válasziratában foglalt abbeli állítását, hogy az 1. sz. a. kereskedelmi kötlevél szerint közadós Sch. Rezsőnek eladatott 150 hold területen lévő fának vételi ára közadós Sch. Rezső által részben a kereseti A. alatti váltóval elégíttetett ki, oly kötelezettség elvállalása mellett^ hogy az eladott s nagyobb részben már kivágott és ölbe rakott, részben pedig a még ki nem vágott fakészlet biztosítékul a megtartási jog gyakorolhatása végett felperes birtokában marad, alperes csödtömeggondnok hallgatag beismerte; mindezeknél fogva, stb. (1886. okt. 19. 7,051. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét az ezt megelőző eljárással együtt az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. c) pontja alapján bírói hatáskör hiánya miatt hivatalból megsemmisíti és az 1885. évi november hó 17-én, 8,140. szám alatt beadott keresetlevelet mellékleteivel együtt felperesnek visszaadatni rendeli, stb. Mert felperes keresetét váltókövetelés megítélése és a váltótörvény 109. §. alapján megtartási jog érvényesítése, tehát külön kielégítés iránt indítván és kielégítését csupán azon vagyonból kívánván, melyre megtartási jogot gyakorolni céloz, az ily perek még az esetre is, ha a váltóadós időközben csőd alá került, a váltóelj. 7. § rendelkezése szerint a váltóbiróság illetősége alá tartoznak ; tekintve pedig, hogy felperes keresetét a királyi tszék, mint csödbiróság előtt tette folyamatba és hogy az eljáró bíróság a per felett csődbíróság minőségében ítélt, tekintve másrészről, hogy a csödbiróság, mint külön ügybiróság hatáskörébe, csak azon ügyek tartoznak, melyeket a törvény, mint a csődbíróság hatáskörébe tartozókat, világosan megjelöl, a váltókövetelés és megtartási jog megítélése azonban sem az 1881 : XVII. t.-c, sem más törvény által a csődbíróság hatáskörébe utasítva nem lévén, az ilyen per a csődbíróság hatáskörébe nem tartozik; mert a kir. tszék az által, hogy ezen perre a csődbíróság hatáskörét megállapította, a fennebb idézett törvényhelybe ütköző és hivatalból figyelembe veendő semmiséget követett el, stb. (1887. ápr. hó la. 7,461. sz. a.) A in. kir. Curia: A másodbiróság végzése azon részében, mely szerint az elsőbiréság ítéletét csödbirósági hatáskör hiánya miatt hivatalból megsemmisítette, indokaiból helybenhagyatik; azon további részében azonban, mely szerint az ítéletet megelőzött egész eljárást is megsemmisítette s a keresetet felperesnek visszaadatni rendelte, megváltoztatik s tekintve, hogy jelen per az eljárt elsőfokú bíróságnak a keresetre 8,140. sz. a. hozott végzése alapján különben is a váltóelj. szabályai szerint tárgyaltatott, az az 1881 évi LIX. t.-c. 5. §. utolsó bekezdése értelmében további illetékes eljárás s határozathozatal végett az egri kir. tszékhez, mint váltóbirósághoz áttétetni rendeltetik, stb. (1887. július 12. 645. sz. a.) Adalék a részTényaláirásból származó kötelezettség természete- és köréhez. (Ker. tv. lói. §.) A deési kir. jbiróság: Alperes Arpástó községe köteles a beperesitett 230 frt esedékessé vált részvény díj tőkét, ennek 1885. máj. 1-től járó 8% kamatját, 8 frt 8 kr. régibb kamatot és 13 frt 60 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. Indokok: Hogy alperes község a szamosvölgyi vasút részére egy részvényt aláirt, a befektetett szerződéssel teljesen bizonyítva van, ugyanazon kötvénynyel bizonyítva van az is. hogy a báró B. D. által előlegezendő részletfizetéseket megtéritendi. Hogy pedig báró B. D. a 10%-ot befizette, a bemutatott pénztári könyvvel van bizonyítva. Alperes azon kifogása, hogv a részvényaláirást csak azon feltétellel tette, ha a vasút a Szamos bal partján vezettetik, a ptkv. 887. §-a értelmében tekintetbe nem volt vehető. Úgyszintén nem volt tekintetbe vehető a keresk. törvény 151. §-ra alapított azon kifogása sem, hogy a kötvény a 10%-nak az aláiró által elmulasztott fizetése miatt érvénvtelénné vált volna, mivel az idézett törvény akként értelmezendő, hogy a társulat mellőzhetné a késedelmes fizetőt, nem pedig megfordítva. A marosvásárlielyi kir. Ítélőtábla : Az elsőbirói ítélet megváltoztatik, a m. évi aug. 30-án 2482. sz. a. beadott kereset elutasittatik és felperes köteleztetik alperesnek a jelen perrel okozott 6 frt 25 kr. per és az ezennel 9 frt 15 krral megállapított