A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 34. szám - A közösség megszűntetésének legegyszerűbb módja

A JOG. 285 elutasítani és a királyi tábla, mint az első bíróság végzését helybenhagyni. A végrehajtási törvény 146. és 156. §-ai sem alkalmazhatók a jelen esetre. A telekkönyvi hatóság merev álláspontját a telekkönyvi állapot határozza meg s ha ebből akadályokat észlel, sem a méltányosság, sem az analógia kedveért a törvény rideg parancsát meg nem szegheti, hanem a jogot kereső fél dolga odahatni, hogy ezen állapot olyanná váljék, hogy a bíróság kérelmét teljesíthesse. A fenforgó esetben tehát azon kérdés oldandó meg, vájjon rai módon lehetne A.-nak a perfeljegyzéstől mentes részeit elkülöníteni ? mert ha ezen elkülönítés megtörtént, a további eljárás már semmi akadályba nem fog ütközni. Maga ezen elkülönítés azonban különös nehézségekre nem akadhat X. ur czikkéből ugyanis azt veszem észre, hogy A. érdekében is van, az ügy rendezését kieszközölni. Ha ez áll, akkor más nein szükséges, mint hogy A. maga folyamodjék a tulajdonjog iránt folyamatban volt perben nyert Ítélet alapján egyenesen a telekkönyvi hatósághoz az iránt, hogy az A. I. 1., 5., 8., 11. és 12. r. sz. a. ingatlanok öt illető része B. javára lejegyeztessék, illetve újonan nyitandó telekjkönyvbe átvitessék, a hátra maradó rendszámok alatti ingatlanok már most a perfeljegyzéstől teljesen mentve lesznek és elárverezhetök. Hogy A. azt az Ítélet alapján egyenesen a telekkönyvnél kórheti, kétséget nem szenved, mert ő nem tartozik bevárni, mig 15. ellene végrehajtást kér. Hogy a per bíróságánál kérelmével elutasittatott, igen természetes, miután végrehajtási joga nincsen ; de ez a dolgon mit sem változtat, magánál a telekkönyvnél az átíratást B. javára jogosan kérheti. Ha azonban A. végrehajtást szenvedett a jelzett kérvényt beadni vonakodnék, az esetben nem marad más hátra, mint hogy X. ur szerezze meg a tulajdon iránt folytatott perben hozott ítélet hiteles másolatát és a telekkönyvi rendelet 119. §-a alapján kérelmezze ügyfele nevében a lejegyzést és miután ez a C. 2. alatti bejegyzés szerint te lekkönyvileg jogosított és érdekelt fél, kétséget nem szenved, hogy ezen kérelemre fel van jogosítva, nem lévén felesleges az ügy egész állását és a lejegyzés szükségét a kérvényben bővebben kifejteni. Komjádi József, budapesti ügyvéd. II. A kérdés legtávolabbról sem nyílt, mert X. ur árverési kérelmének elutasítása helyes és törvényes is, — de ha szabad tanácscsal szolgálnom — próbálja talán a telekkönyi rendtartás 119. §., valamint a végrehajtási törvény 138. §-ából vonható analógiával jogosultságát kimutatva, a perfeljegyzéssel terhelt részleteknek a telekkönyvi rendtartás 55. §-ának c) pontja értelmébeni lejegyeztetését kérelmezni »La raison seule peut fairé des lois obligatoires et durables*. Mirabcau. Nyilt kérdés. Egy házaspár lakik a nő és első házasságából származó gyermekéi közös tulajdonát képező házban; a férj durva stb. bánásmódja miatt a nő kénytelen a lakást elhagyni és a válópert folyamatba tenni. — A férj azonban — a fölöslegből eszközlött felmondás dacára — vonakodik a lakásból kiköltözni és a nő s gyermekei korlátlan tulajdonát képező vagyon tetemes részét használni akarja addig, mig a válóper befejezve lesz. Kérdés: »Mily úton és módon lehet a tengeri kígyóként húzódó válóper befejezése előtt a nőt korlátlan tulajdona fölött feltétlenül megillető rendelkezési jogot a leggyorsabban érvényesíteni a lakást bitorló féri ellen ?« „ „ ^ ' Dr. S. E. Ausztria és külföld. A keresk. törvény revisiója Németországban. A polg. törvénykönyv tervezete már annyira haladt, hogy a bizottság az öt rész első olvasását bevégezte. A codifieatio ezen állásában mindjobban előtérbe nyomul a kereskedelmi törvénynek az új polgári joghoz való alakításának kérdése. Az c végből szükséges munkálatok nem tartoznak a polgári törvénykönyvi bizottság hatáskörébe s azért a szövetségi tanács arra nézve külön munkatervet dolgozott j ki. Kiváló gyakorlati és elméleti szakemberekből álló küldöttség | fog kineveztetni, melyben a polgári törvénykönyvet szerkesztő ] bizottságból is több tag fog helyet foglalni. Maga a munkálat j következőkép fog létesülni: 1. A kereskedelmi törvénybe új részek ' gyanánt felvétetnek abiztositási jognak még hiányzó darab! jai, a folyamhajózási és a kiadói jog. 2. Minden új részről külön tervezet készül, indokolással együtt s ezt a szövetségtanács által kirendelt egy vagy több szerkesztő fogja kidolgozni. 3. Ezen első tervezeteket szakbizottság fogja felülvizsgálni, s ennek véleménye alapján állapittatik meg a javaslat szövege a szerkesztők által. 4. Az egész kereskedelmi törvény revisiója czéljából a bizottság, mindjárt megalakulása után, főelőadót nevez ki; ennek tervezetét maga a bizottság fogja felülvizsgálni, mely munkában kereskedők is részt fognak venni. 5. Azután a bizottság főelőadója, a külön szerkesztőkkel történt megbeszélései alapján, javaslaton tesz az egyes részek összeállítása tárgyában s a bizottság megállapítja az egész törvényjavaslatot. E munka, indokaival együtt, közzététetik és az egyes államok kormányainak megküldetik. 6. A polgári törvénykönyv tervezetének második olvasása után a kereskedelmi törvény tervezete is másodszor olvastatik. Az ebbeli megállapodás fog a törvényhozásnak bemutattatni. Irodalom. Az esküdtek téves verdiktjei. (Von Fehlsprüchen der Geschworenen. Von einera Richter. Hannover, 1886. I Ielwing'scher Verlag.) Ara 1 márka. Szerző meleg barátja az esküdtszéki intézménynek. És midőn az esküdtek téves verdiktjei okait bonckés alá veszi, nem azért teszi ezt, hogy magát az intézményt ostromolja, hanem hogy az intézményt, ily esetleges hibáitól megóván, megerősítse. U különösen oly téves verdiktekkel foglalkozik, melyek az esküdteknek ferde fölfogásából folynak, melyet állásuk tekintetében a törvénynyel szemben alkotnak maguknak. Szerző tudniilik azt találja, hogy a szabad belátás és lelkiismeret után való Ítélkezés igen gyakran a legveszélyesebb subjektivismusra vezet, mely a valódi igazságszolgáltatásnak legnagyobb ellensége. A kis füzetke első sorban ezen téves irány ellen küzd. De sok más irányban is életrevaló eszméket pendít meg. Megjelent: Aréféré-rendszer s magyar alkalmazása. Dr. Emmer Kornél értekezése a jogászegyletben 1887. márc. ,'5l-én. Budapest, Franklin-társulat. Vegyesek. Bírói illetőség a céghasználal kérdésében. Frre vonat kozólag fontos elvi határozatot hozott e napokban a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium mint harmadfokú iparhatóság. A vagyonbukott Fehérvári Ignác be nem jegyzett budapesti kereskedő beleegyezését adta ahoz, hogy Friebert Alajos röföskereskedő a »Fehérvári Ignác utóda* céget használhassa. Fz ellen azonban a vagyonbukott Fehérvári-cég csödtömeggondnoka panaszt emelt. A IX. ker. elöljáróság, mint elsőfokú iparhatóság helyt adott a panasznak és Friebertet eltiltotta a »Fehérvári utóda« cég használatától, mert Fehérvári Ignác ellen a csőd 1885. évi dec. 7-én nyittatott meg s e szerint mint vagyonbukott a cég használatával 1886. évben már nem rendelkezhetett; ebbeli jogát másra át nem ruházhatta.* E határozat ellen dr. Keszits Antal, Friebert jogi képviselője fölebbezést jelentett be. Budapest főváros tanácsa, mint másodfokú iparható ság, az elöljáróság határozatát megsemmisítette és a csődtömeggondnokot panaszával a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez utasította, mert »az 1875 : XXXVIII. t.-c. értelmében oly keresetek, a melyek tárgyát valamely kereskedelmi cég használásának joga képezi, a törvényszék hatáskörébe tartoznak.* Ez ellen ismét a csődtömeggondnok fölebbezett, de a földmivelésügyi ministerium, mint harmadfokú iparhatóság, helybenhagyva a másodfokú határozatot, a panaszlót a birói útra utasította. A gyorsírásnak a jogszolgáltatásban alkalmazása tár gyában a német gyorsíró-egyesületek a birodalmi gyűléshez emlékiratot nyújtottak be. Kérik benne, hogy a bírósági segédhivatalnokokat kötelezzék a gyorsírás megtanulására és alkalmazására és hogy a bírósági tárgyalások jegyzőkönyveit a teljes hűség kedvéért gyorsírással vegyék fel. Felesleges hosszasan rámutatni amaz előnyökre, melyek e fontos segédeszköznek a jogszolgáltatásban alkalmazásából erre magába hárulnának, mert a ki a gyorsíráshoz ért, tudja, hogy annak alkalmazásával a munka j ideje csaknem minimumra csökken, nem is szólva ama megbecsül-