A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 33. szám - A közkereseti és betéti társaságok tagjai elleni keresetek elévülési ideje

130 A J levő ingatlanait annak tartozékaival és a kapcsolatos serfőzési és sermérési joggal együtt 90 nap alatt kérelmezendő, különben azontúl az alperesek által is kérelmezhető birói árverezés utján eladathassa és a birói kézhez fizetendő vételárból, valamint a zárlat folytán beszedett jövedelmekből felperes az alperesekkel, illetve jogelődjükkel 1876. május 16-án kötött adásvételi szerződésben és 1878. okt. 6-án keletkezett pótszerződésben meghatározott, vételárbeli követeléseire és járulékaira nézve azokuak az első biróság Ítélete szerint fentartott további eljárás utján leendő megállapítása folytán kielégittetését eszközölhesse. Egyébiránt a másodbiróság Ítélete, mennyiben a szerint felperes a zár alá helyezett ingatlanainak és tartozékainak korlátlan birtokába s rendelkezése alá bocsáttatására irányzott kereseti kérelmével elutasittatott, helybenhagyatik. Okok: Az alpéresi előadásokból is kétségtelen, hogy az általuk, illetve jogelődeik által a keresetben megjelölt ingatlan és tartozékainak, valamint a kapcsolatos serfőzési és sermérési jognak adásvétele iránt felperessel 1876. és pótlólag 1878. évben kötött szerződésben a vételár és kamatai fizetése iránt elvállalt kötelezettségeiknek teljesen eleget nem tettek. Felperes tehát a kötelezett fizetések elmulasztása esetére fentartott szerződési jogainak érvényesítésére jogosítva lenne ugyan, azonban a szerződés 3. pontja szerint azon jogot nem tartotta fenn, hogy az eladott ingatlant, habár annak tulajdonjoga telekkönyvileg a vevőkre még át sem íratott, korlátlan birtokába és rendelkezése alá visszavehesse, hanem csak azt kötötte ki, hogy azt a vevő kárára és költségére árverés alá bocsáthassa, vagy a vételárat per uton behajthassa. Felperes ezekből folyólag ama kereseti kérelmével, hogy alperesek a megvett ingatlanok szabad rendelkezése alá s korlátlan birtokába leendő visszabocsájtására köteleztessenek a másodbiróság által annyival inkább helyesen utasíttatott el, mert felperes azon érvelése sem bir jogos alappal, hogy a szerződésileg fentartott árverési uton való eladás minden birói közbenjárás nélkül joga van eszközölni és e végett szükséges a birtok visszavétele. Mert felperes a birói közbenjárást már maga is és pedig nemcsak a fenforgó keresettel és ezzel kapcsolatosan kieszközlött zárlattal, hanem a per adatai szerint még előbb a lejárt vételári részletek és kamatainak behajtása végett is igénybe vette ; de a birói közbenjárás, különösen a vevők egy része ellen nyitott csőd és ennek folytán harmadik személyek által szerzett jogok tekintetéből sem mellőzhető. Minthogy azonban felperes jelen keresetével kifejezetten is az árverés eszközölhetését célozta, de a birói árverést már a jelen per nélkül is a vételári némely részletek behajtása iránt indított és az alperesi előadások szerint még meg nem szüntetett végrehajtás utján is jogosítva lett volna eszközölni, de a peres felek között a létrejött adásvételből felmerült bonyodalmak mielőbbi megoldhatásának egyedüli jogos módjául maguk alperesek is a megvett birtoknak vitatott beruházásai értékesítése szempontjából is birói elárvelését jelölik meg, a keresetileg kívánt rendelkezés alá bocsátásnak ily korlátolással helye találtatván, felperes a keresetében megjelölt ingatlannak és tartozékainak a vele kapcsolatos jogokkal együtt birói árverés utján leendő eladatására feljogosítandó volt azon célból, hogy a bírói kézhez befolyandó vételárból és a zárlati jövedelmekből szerződésbeli követeléseire nézve, melyek a további eljárásban lesznek felszámitandók és megállapitandók, kielégítést nyerhessen. Az ugyanazon peres ügyre vonatkozó, már megállapított és még csak megállapítandó ügyvédi díjak iránti követelés egy keresetbe összefoglalva a per bíróságánál érvényesíthető. A brassói kir. törvényszék: B. Gyula ügyvéd felperesnek, Popescu Victor ügyvéd által képviselt U. Vaszilie és neje alperesek elleni, 158 frt 37 kr. ügyvédi munkadíj iránti perében következőleg itélt : Felperes keresetével elutasittatik. Mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §-a szertnt az ügyvéd díjait a per bírósága előtt keresettel csak akkor érvényesítheti, ha azok magában a perben a prts. 252. §. értelmében meg nem állapíttattak. A jelen per alapját képező ügyvédi költségek pedig a hivatalból betekintett és ezen perhez mellékelt 5,319/1884. sz. elsőbirósági ítélettel meg lettek állapítva, úgyszintén a felebbezés költségei is a 8,099/1884. sz. II. birói Ítélettel s így helytelenül indította meg itten a pert, stb. (1886. dec. 4. 5,957. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélö tábla: Az elsőbirói ítélet annak indokaiból, és mert a felebbezéshez csatolt I. r. alperessel felvett utasításból merített érvelést tekintetbe venni nem lehet, helybenhagyatik. (1887. január 27. 154. sz. a.) OG A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb biróság ítélete megváltoztattatik és felperesnek ez uton való perelhetési joga megállapittatván, utasittatik az eljárt kir. törvényszék, hogy a kereset érdemében határozzon. Indokok: Tekintve, hogy a kereset alapjául szolgáló díjjegyzékben kitüntetett munkadíj és költség a per adatai szerint nem egészben képezte az alperesek képviseletében U. G. \ aszilie ellen szerződés érvénytelenítése miatt folytatott perbeli ítéleteknek birói megállapítása tárgyát, felperes díjai tehát az említett perben csak részben lettek megállapítva; tekintve, hogy a még meg nem állapított díjak és költségekre vonatkozólag felperes az 1874 : XXX1\ . t.-c. 58. §-a értelmében a perbíróság előtd kereset indítására jogosítva van és ezen jogon nem változtathat azon körülmény, hogy az ugyanazon perre vonatkozó díjak bíróilag részben már megállapítva lettek; miből folyólag a dolog természete szerint is kétségtelen, hogy az ugyanazon peres ügyre vonatkozólag már megállapított, valamint a még csak megállapítandó díjak iránti követelését felperes egy keresetbe összefoglalva, a fent említett per bíróságánál akadálytalanul érvénvesitheti. Mindezeknél fogva, stb. (1887. június 7-én, 2,494. sz. a.) Az ügyvédnek azon megállapodása, hogy saját fele ellenfelével egyezségre nem léphet s hogy ellenesetben az összeg után munkadíj fejében bizonyos hányadot legyen köteles űzetni, birói uton érvényesíthető jogalapot nem képez. A budapesti kir. törvényszék : Alperes köteles a keresetileg követelt 1,738 frt 75 kr. tőkét, ennek 1885. jul. 7-től járó 6°/0 kamatait és az ítéleti illeték viselése mellett 80 frt perköltséget 15 nap és végrehajtás terhe alatt felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes beismeri az Aj alatti okirat tartalma valódiságát, annak értelmében pedig kötelezte magát felperesnek ugy a F. Gy.-féle 3,665 frtnyi, valamint a P. M.-féle 3,390 frtnyi követelése után részére akár per uton történendő behajtás esetén, akár ha a felek közt egyezség jő létre, a behajtandó összeg után 1/í részben, azaz 25°/0-ot tiszteletdíjul fizetni, beismeri továbbá a D) a. okirat tartalmának valódiságát is, mely szerint kötelezi magát, miszerint felperes beleegyezése és eljárásával fog egyezséget kötni, a mennyiben pedig az egyezséget felperes vagy annak beleegyezése nélkül kötné meg, kötelezte magát a külön díjlevéllel biztosított összeget az egész kereseti összeg után nyomban megfizetni. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla a kir. tszék Ítéletét annyiban, a mennyiben alperes a kereseti követelésből 500 frt erejéig marasztalva lett, mint nem felebbezett, érintetlenül hagyja, ellenben felebbezett részében megváltoztatja, felperest az 50U frtot meghaladó kereseti követelésével elutasítja és a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: Az ügyvéd hivatásával járó kötelességeinél fogva, a perlekedő felek közt a peren kívüli kiegyezést soha sem gátolhatja, legkevésbé pedig saját anyagi előnyére. Miután pedig a D) a. okiratból kitűnik, hogy felperes alperest szabad rendelkezési jogában, jelesen az adósaival való kiegyezkedési szabadságában korlátozni szándékozott, a nélkül, hogy az okiratban egyenértékű viszonteljesitést kötött volna ki alperes részére, azonban a törvénybe és a hivatással járó kötelességekbe ütköző cselekményekből felperesre jog nem származik, ennélfogva az e.-b. Ítéletét felebbezett részében megváltoztatni, felperest az 500 frtot meghaladó kereseti követelésével elutasítani és a perköltséget, a peres felek mindenikének részbeni pervesztességéné! fogva, a perrendtartás 251. §-a alapján kölcsönösen megszüntetni kellett. A m. kir. Curia: A kir. itélö tábla ítélete felperes által neheztelt rendelkezése tekintetében, helybenhagyatik. Indokok: A válaszilag D) a. beperesitett okirat, a felperesi kereseti abbeli követelés támogatására, mely szerint magának az alperestől behajtás végett átvett egész követelési összeg 25%-it ügyvédi munkadíjkép megítéltetni kéri, nem szolgálhat. Amennyiben a jelzett okirat szerint felperes által alperesnél kieszközölt megállapodás, hogy az követelésére nézve ellenfeleivel egyezségre ne léphessen és hogy az neki ellenkező esetben, a kereseti egész követelési összeg után munkadíjképen 25 százalékot fizetni köteles legyen, a kir. itélö tábla Ítéletének helyes indokolása szerint birói uton érvényesíthető jogalapot nem képez. A kereset alapját képező A) a okirat szerint pedig alperes felperes ügyvédnek a neki behajtás végett átadott követelések akár peruton, akár egyezségileg behajtandó összegének 25<>/0-át