A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 33. szám - A közkereseti és betéti társaságok tagjai elleni keresetek elévülési ideje

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ES DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog« 33. számához. Budapest, 1887. augusztus 14-én. Köztörvényi ügyekben. Azon esetekben, midőn az alapító a róm. katli. hitközség részére tett adomány kezelése iránt kifejezetten nem intézkedik, a pénzbeli adomány kezelése törvény szerint a helybeli hitfelekezeti lelkész hatásköréhez tartozik. A siklósi kir. járásbiróság- (1886. aug. 26. 2,395. sz. R. Ferencz gyüdi plébános, mint az ottani r. kath. hitközség főnöke felperesnek P. István alperes elleni 100 frt töke és járulékai iránti perében következő Ítéletet hozott: Alperes köteles felperesnek a kereseti 100 frt tökét megfizetni stb. Indokok : felperes ezen per viselésére való jogosultságát az X. alatt csatolt okmánynyal igazolta, Y. alatti nyilatkozattal igazoltatik, hogy Gyüd községe által a gyüdi róm. kath. egyháznak 200 frt adományoztatik, hogy temető vételre lett adva ezen 200 frt, azt mind az okmány igazolja, mind a felek beismerik. Alperes beismerte azt, hogy ezen kereseti 100 frtot kezelte s a siklósi takarékpénztárba elhelyezte. A róm. kath. hitközség elnöke törvénveink szerint a róm. kath. egyház plébánosa, ki mint ilyen kötelezve van az adományozott pénzeket kezelni, azokat a kitűzött czélokra fordítani s azokról felebbvalóinak rendesen számolni. A •//• alatt csatolt meghatalmazás fel nem jogosítja alperest arra, hogy a róm. kath. hitközségnek adományozott pénzt kezelje. Minthogv alperes felperes többszöri felszóllitására a kezelése ' alá nem tartozó 100 frtot visszaadni vonakodik, annak visszaadásában stb. kellett. A budapesti kir. ítélőtáblának (1SS7. évi január 25. 50,172. sz. a.): az eljáró bíróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasitlatik stb. Mert a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 3 *;. a. csatolt 377. sz. folvamodványra vezetett közigazgatási határozatból kitűnik, hogy a felperes által követelt összeg Gyüd község által az 1880. évi költségvetésbe lett felvéve, mely a róm. kath. hitfelekezet részére temető vételre lesz fordítandó és ettől el nem vonható, minthogy a 2 alatti szerint ezen összeg az azt kiállított róm. kath. hitfelekezetü híveknek ki is fizettetett; ezek pedig azon összeg kezelésével alperest bízták meg, ily körülmények közt felperesnek, még ha bebizonyitottnak vétetnék is, hogy ezen ajándékozott összeg kezelésére egyedül ö lenne jogosított, alperes, mint a hitközség hivei meghatalmazottja ellen kereseti joga nem lehet; ennélfogva stb. A m. kir. Curia (1887. július 19. 3.399. sz. a. i: a másod bíróság Ítélete megváltoztattatik és az első biróság Ítélete hagyatik helyben indokolásainál fogva és azért, mert azon körülmény, hogy a kereset tárgyát képező pénzösszeg a gyüdi róm. kath. hitközséget illeti, nem vitás, oly esetekben pedig, midőn az alapító a róm. kath. kitközség részére tett adomány kezelése iránt kifejezetten nem intézkedett, a pénzbeli adomány kezelése törvény szerint a helybeli hitfelekezeti lelkész hatásköréhez tartozik. Birói árverés oly esetben, midőn a végrehajtást szenvedett nevére nincs irva az ingatlan. A máramarosszigeti kir. törvényszék (1886. április 5. 2,248. sz. a.) a m. kir. kincstár felperesnek Kricsfalusy Vilmos ügyvéd által képviselt L. Zsiga és társai alperesek ellen kincstári serház és tartozékainak s a kapcsolatos jogok visszaadása iránti perében következő ítéletet hozott: Alperesek kötelesek a m.-szigeti 5. sz. tjkben 11. hr. számból 1. és 2. összeirási sz. a. felvett kincstári sörházat, a hozzátartozó pinczékkel, istállókkal és egyéb melléképületekkel, valamint az ezekhez tartozó udvarral és kerttel, úgyszintén a serházzal kapcsolatos kirekesztő serfőzési és sermérési joggal együtt a kincstár birtokába és rendelkezése alá visszaadni, stb. Alperesek viszonkeresete elutasittatik. A peres felek a jelen per tárgyát képező birtoknak elárverezése alkalmával befolvandó vételárnak és a zárlat folytán birói letétbe helyezett összegeknek felosztása, valamint az állítólagos beruházásoknak számba vétele végett a felperes által is fentartott külön per útjára utasíttatnak, stb. Indokok: Alperesek ellenében be van bizonyitva, hogy a K. N. Hersch és neje K. Debora által 1876. április 27-én K. József és K. M. Salamon által pedig 1887. május 6-án felperestől megvásárolt birtokért elvállalt egyetemleges kötelezettségüknek eleget nem tettek, a mennyiben alpereseknek részint mint közvetlen vevőknek, részint mint az egyik vevő Kalián József örököseinek tartozása 1885 április 5-én a m. kir. pénzügyministerium központi számvevőségnek G. és H. a. foglalt kiszámításai szerint 97,566 frtot és 64 krt tett. Tekintve tehát, hogy a felperes azon jogát, mely szerint azon esetre, ha a vevők fizetési kötelezettségüknek eleget nem tennének, az eladott birtokot vevők kárára és költségére elárvereztetheti, az A. a. szerződés 3. pontjában fentartotta, alpereseket arra, hogy a felperest a fenforgó körülményeknél fogva megillető jognak érvényesithetése végett, a megvásárolt birtokot felperesnek teljes tulajdonába bocsássák, kötelezni kellett. Alperesek azon védekezését, hogy ezen kereset a K. N. Hersch csődtömege ellen lett volna érvényesítendő, a mennyiben a. többi alperes nem volt a kereseti birtok használatában, figyelembe venni nem lehetett, mert felperes alperesek egyetemleges kötelezettségénél fogva keresetét bármelyik alperes ellen intézhette, mert felperes a K. N. Hersch csődtömege ellen ezen birtokot, illetőleg indított igénykeresettel a C. a. legfőbb itélöszéki ítélettel elutasittatott; és végül, mert alperesek használatát eléggé igazolja azon körülmény, hogy a zárlat iránti ügyiratok közt G. a. levő polgármesteri bizonylat szerint alperesek a kereset tárgyát képező sörházat 1882. évi szeptemberben, tehát a K. N. Hersch ellen elrendelt csőd után 5 év multával katonai laktanyául 6 évre bérbe adták. Alperesek viszonkeresete elutasítandó volt, mert eltekintve attól, hogy követelésük más jogalapból származik, ezen követelés az 1881 : LIX. t.-c. b) pontjában foglalt kellékek egyikével sem bír. Úgyis alperesek ellen azon okból lett a zárlat elrendelve, mert a serházat eredeti céljától és rendeltetésétől elvonták és annak állagán jelentékeny sérelmet okoztak. Alpereseknek tehát általuk állítólag tett hasznos befektetésekre alapított viszonkeresete ma ezen oknál fogva sem tekinthető valódinak és lejártnak. Az árverésből származható különbözetnek az alperesek részéről teljesített részletfizetéseknek, valamint netaláni beruházásaiknak betudása, úgyszintén a zárlat foganatosítása óta befolyt jövedelemnek mikénti felosztása a teljes tulajdonjog megállapítása előtt eldönthető nem lévén, ezen kérdések tisztába hozatala külön per útjára volt fentartandó. A budapeti kir. itélö tábla 1886. nov. 3. 26,164. sz. a.) a kir. tszék ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes a becsatolt adás-vevési szerződés 3. pontja szerint csak arra van feljogosítva, hogy ha a vevők a feltételeket és fizetési határidőket meg nem tartanák, ő a vétel tárgyát a vevők kárára és veszélyére árverés alá bocsáthassa, vagy pedig, a mi egyébként a dolog természetéből és a törvény intézkedéseiből is önként következik, a hátralékot per utján behajthassa, azt azonban, a mit felperes keresetében követel, hogv t. i. vevők a már kifizetett vételári részletekre és az általuk netán teljesített beruházások értékére való tekintet nélkül a vétel tárgyát feltétlenül szabad rendelkezésére bocsátani legyenek kötelesek, sem a törvény, sem a szerződés 3. pontja alapján nem követelheti, főleg miután azon állítását sem igazolta, hogy a lejárt vételár hátralékok behajtása iránt folyamatba tett pereket jelen keresetét megelőzőleg szabályszerűség letette és végleg megszüntette volna, stb. A in. kir. Curia (1887. május 24. 1,840.) Mind a két alsó biróság Ítélete részben megváltoztatik és felperes feljogosittatik, illetve alperesek annak eltűrésére köteleztetnek, hogy az első biróság Ítéletében a telekkönvv szerint megjelölt és zár alatt