A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 32. szám - A bírósági végrehajtók eljárási díjai

266 A JOG. követelhesse, mert az árverési actus az első árverés jogérvénves foganatosítása által már megkezdve, az utóajánlati ígéret által pedig folytatva lett. Mindezekből következik az, hogy az utóajánlat folytán kitűzött árverés még azon esetben sem szüntethető be az utóajánlatot tevőnek beleegyezése nélkül, ha a végrehajtást szenvedett valamennyi bekeblezett hitelezőjét kielégítené is. A bírósági végrehajtók eljárási díjai. lila: NÉMA EDE, Kolozsvárii. Az 1871. évi Ll. t.-c. és az 1875. évi IX. t.-e. a reájuk vonatkozó miniszteri rendeletekkel együtt mai napig is érvényben vannak, ennek dacára a bírósági végrehajtók eljárási díjait illetőleg helylyel-helylyel a törvénytől eltérő, olykor azzal ellenkező szokások divatoznak, Az emiitett két törvénycikk nem meriti ki a végrehajtók által teljesíthető eljárások sorozatát, a végrehajtásról elég részletesen intézkedő 1881. évi LX. t.-c. pedig a végrehajtók eljárási díjairól intézkedést egyáltalán nem tartalmaz s már maga e körülmény eléggé megmagyarázza azon ingadozást, melyet a törvénykezési gyakorlat a végrelnjtók eljárási dijait illetőleg követ; de ez ingadozásnak az is oka, hogy a felek a végrehajtók által önkényüleg, a törvény rendelkezése ellenére felszámított dijak miatt már csak azért is, hogy ez által az ügymenet ne akadályoztassak, nem emelnek panaszt; a bíróság pedig sokkal kényelmesebb, hogy sem a végrehajtói felszámítás törvényszerűségének utána nézzen; jóllehet, hogy a törvény ennek hivatalból való teljesítését rendeli meg; hanem hogy maguknak a feleknek olykor nem is csak díjait, hanem még készkiadásait is megnyirbálja, oh ahoz egyik-másik néha némi hajlandóságot árul el. Nem csoda aztán, ha a végrehajtók ott, hol egy kis szemügyet vehetnek, e helyzetet kizsákmányolják. Sőt egyik-másik végrehajtó nyíltan mer kérkedni, hogy a mennyit ő felszámit, a bíróság azt levonás nélkül megállapítja, illetőleg jóváhagyja. A végrehajtató, a kinek az eljárási költségeket rendesen előlegezni kell, egy-két forintért nem hajlandó az ügymenetet felfolyamodás közbevetésével megakadályozni s így inkább dérrel-durral bár, megfizeti a törvényellenesen felszámított többletet; pedig e c csekélységnek látszó egy-két forintért, ha a felek viselik is, akkor is kár, mert ugy lehet, hogy az illetőnek az utolsó falat kenyérre valóját képezi az az egy-két forint; de nem egyszer megtörténik, hogy a költség az ügyvéd nyakában marad, mert akárhány ügy vitelére az ügyvéd saját pénzét előlegezi; ám ha ezen gyakori esettől eltekintünk is, valamirevalóbb forgalmú irodával bíró ügyvédnek ily módon pár szász forintja lesz meddővé, a mi aztán már nem csekélység. Megengedjük, hogy némely helyen a bírósági végrehajtók az e című bevételeikből alig tudnak némi tisztességgel megélni ; azon jogukat sem vitatjuk, melylyel ők helyzetük javítására törekesznek, de annyit megkövetelhetünk, hogy midőn ezt teszik, legalább törvényellenességet ne kövessenek cl. (Hy esetekben, melyekre határozott törvényes intézkedés nincs, a gyakorlat különbözőségét még értjük s ezért a végrehajtókat nem okoljuk; de midőn az 1871 : LI. t.-c. 24. §. c) pontja ellenére eljárási díjuk felszámításánál a lefoglalt ingóság becsértéke helyett a pertárgy értékét veszik alapul s a bíróság ezt szintén törvény ellenére helybenhagyja, akkor kárhoztató, rosszaló ítéletünket ncin titkolhatjuk el. A törvény intézkedései szerfelett hiányosak lévén, az igazságszolgáltatás, az országszerte egységes eljárás érdekében igen kivánatos, hogy ha országos törvény utján egyelőre nem is, de legalább rendelet által az ingadozó gyakorlat szabálvoztassék. A törvény hiányosságának pótlásaképen vidékenként kifejlődött gyakorlat egyes eseteit az ügyvédi kamarák összegyűjtve, ezen esetek helyességét, méltányosságát ugy a felek, mint a végrehajtók érdekében kellően méltatva, tapasztalatukat a minisztériummal közölnék s a minisztérium az ország minden részéből összegyűjtött adatokból az egészséges, használhat(') elveket kiválogatva, pár hónafii — mindamellett még sem nagy — fáradsággal egy, a végrehajtási eljárás során felmerülhető esetekre kiterjedő, egységes díjszabályzatot szolgáltathatna az igazságszolgáltatás részére. A sorozatot legkevésbé sem kimerítő, csak néhány pontot említünk fel, melyekre az elvet s ennek alapján eljárási díj felszáinithatásának jogát megállapitandónak véljük. Magának az esetleg követelhető díj nagyságának mérvét más alapon kell elbírálni. Ily szempontok volnának : I. Ingóságra vezetett végrehajtásnál a) az eljárási díj alapjául a megbecsült ingóság becsértéke, vagy a pertárgy értéke szolgáljon-e ? b) ha a becsérték vétetik alapul, az ingóság becsértékéhez hozzászámittatik-e a letiltott készpénzbeli követelések összege, különösen árverés alkalmával ? c) ha az ingóságok egy része a birói zár alól felmentetik, árverés alkalmával az eredetileg lefoglalt, vagy csak a továbbra is birói zár alatt maradt ingóságok becsértéke szolgáljon alapul V I. emelet. Erkély I. sor 1-50 7,500 7y2* I. emelet. Erkély többi » 1-5,000 5 11. » I. sor 1-— 5,000 5 » » többi » 080 4,000 4 » Álló . 0-40 2,000 2 III. » Erkély I. sor 0-60 3,000 » » többi » 050 2,500 » Karzati ülő . . . 030 1,500 1V2* » » álló . . . O20 1,000 1 A páholyokat külön kellene kezelni, minthogy ott a risico egészen más természetű és ennélfogva azon megszorítással kellene élni, hogy egy páholyra — bármennyi személy foglal benne helyet — több mint 10,000 frtot biztosítani nem lehet és akkor is a biztosított összeget nem a jegyhez, hanem a személyhez kellene fűzni. Ha egy ilyen biztosítás létrejönne, egy megtelt háznál az illető biztosító-társaság kockázata ily formát öltene : 45 páholy maximum 10,000 frttal helyivel frtra biztosítva forint Földszint, Zsölle 11—V. sor 48 9,000 = 432,000 » VI—IX. » 48 7,500 300,000 » Rorszi k 256 6,000 1.536,000 » Zártszék I—II. sor 67 4,000 268,000 » többi » 77 2,500 = 192,500 » Álló 90 2,000 180,000 I. emelet Erkély I. sor 52 7,500 390,000 » Erkély többi » 157 5,000 _ 785,000 II. » » I. sor 30 5,000 -— 150,000 » Álló többi » 96 4,000 _ 384,000 » Álló 70 2,000 140,000 III. Erkély I. sor 72 3,000 _ 216,000 * » többi » 275 2,500 = 687,500 III. emelet. Karzati ülő ... 123 1,500 = 184,50(1 » » álló ... 200 1,000 = 200,000 6.105,500 450,000 6.555,500 mely biztosított összeg után egy napra, illetve egy előadás után 65 irt 56 kr. díj folyna be. Szinte látjuk, hogy mikép borzadnak az ősz practicusok. 65 frt 56 krért Q1/2 millió forintra rugó kockázatot viselni, az hallatlan. Csak csendesen. Önök veszélyesebb dolgokat aránylag még olcsóbban biztosítanak. Az értékküldemények biztosítása után 5 krt számítanak 1,000 frt után és a kockázat legalább 24—48 óráig tart és mennyi mindenféle veszélynek van az a küldemény kitéve, míg helyre jön, de még a mellett egy összegben teljesen el is veszhet. A mi risicónk legfölebb három óra hosszat tart, csak egy veszély: a tűz ellen védetik és hogy teljes kárt szenvedjen, absolute lehetetlen. Nagy tüzek, mint a bécsi Ring-színház és a párisi Opéra-Comique égése, alig 10 százalékot absorbáltak volna. A közönség a díjakat a belépti-jegygyel együtt lefizeti a színház pénztáránál és az igazgatóság azt havonkint átszolgáltatja a biztosító-társaságnak, mely az ellenőrzést, mint az a fejenkinti munkás-biztosításnál a napi bérlistákból történik, itt is az elárusított jegyek jegyzékéből gyakorolhatja. Még csak azt kellene a biztosítási föltételekben, illetve a szerződésben megállapítani, hogy mi történik a biztositolt összeggel, ha gyermek vagy olyan egyén esik áldozatul, kinek örökösei nincsenek és minő jelvény segítségével volna kár esetén az azonosság megállapítható. Ezzel tervünk teljesen meg volna világítva. Az egyes részleteket szándékkal hagytuk el, mert azok a képet, melyet nyújtani akartunk, csak túlterhelték volna és utoljára a sok fától az erdő nem lett volna látható.