A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 28. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 3. r.

112 A JOG. el, hogy ez által hitelezőit megkárosítsa, a szakértőknek csupán valószínűségre fektetett véleménye alapján annál kevésbé állapitható meg, mivel annak figyelembe vételével, hogy vádlott csak elemi iskolákat végezve, egyedül szücsmesterséget tanult, a kereskedéshez pedig semmit sem értett, sokkal valószínűbbnek látszik, hogy azt merő tudatlanságból követte el s hogy vádlottnak a vizsgálat és végtárgyalás során előadott, a vád részéről pedig kétségbe sem vont abbeli állítása is, hogy ama kivágott lapok a K. Bernáttal való közös üzletre vonatkozván, elváláskor azokat a nevezettnek visszaadta, valónak veendő : mindezeknél fogva vádlottat a csalárd bukás bűntettének vádja alól fel kellett menteni. De minthogy vádlott maga beismeri, hogy könyveiből, bár nem a hitelezőnek megkárosítása céljából lapokat vágott ki ; továbbá, hogy üzletkörének kiterjedt voltánál fogva kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve lévén, évenkint nem készített mérleget; végre miután fizetési képtelenségét már tudta, új adósságokat csinált s a csődkérvény beadásának elmulasztása által egyes hitelezőinek alkalmat szolgáltatott vagyonának lefoglalására: a btk. 416. §-ának 2., 3. és 4. pontjai alapján a vétkes bukás vétségében volt bűnösnek nyilvánítandó s azon súlyosító körülménynél fogva, miszerint nz idézett szakasznak három rendbeli esete által terheltetve, jóhiszemű hitelezőit tetemesen megkárosította, két évi fogházra és két évi hivatalvesztésre volt Ítélendő. (Í887", május 26., 8,412. sz. a.) Vádlottnak tanúként való kihallgatása és megesketése. A ni. kii". Curía: a miskolci kir. törvényszék előtt halált okozott súlyos testi sértés bűntette miatt vádolt Sz. János és társai elleni bűnügyben . . . habár Sz. István a végtárgyalásra mint vádlott idéztetett meg, ezen körülmény önmagában annak akadályául nem szolgálhat, hogy a mennyiben egyéb vizsgálati adat az előadásának hitelességét kétessé nem teszi, ő tanuként vétessék figyelembe s vallomására meg is eskettessék, stb. (1887. évi június 22., 266. sz. a.) A magánokirathamisitás tényálladékáuak megállapításához c<ak az kívántatik, hogy a hamis vagy hamisított okirat valamely kötelezettség vagy jog létezésének, megszűntének vagy megváltoztatásának bizonyítására használtassák, nem pedig az, hoiry a hamis vagy hamisított okirat híréi uton elfogadott bizonyíték gyanánt érvényesülést nyerjen. A m. kir. Curia: a marosvásárhelyi kir. törvényszék előtt magánokirat-hamisítás miatt vádolt N. Ferencz elleni bűnvádi ügyben) . . . (1887. június 22., 1,198. sz. a.) A csalásnak a btk. 879. §-a szerint lényeges ismérvét képezi az, hogy általa a tettesnek vagy másnak vagyoni haszon, ellenben a sértettnek vagyoni kár okoztatott légyen. A m. kir. Curia : a pécsi kir. törvényszék előtt csalással vádolt Sz. Pál és társai elleni bűnügyben. (1887. június 21., 9,585. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget állapit-e meg, ha az ügyvéd a rajta elkövetett sértés miatt törvényes, vagy lovagias elégtételt nem vesz 1 A zalaegerszegi üg-yvédi kamara fegyelmi biróság-a: ügyvéd a fegyelmi eljárás elrendelése mellett az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző magaviselet miatt fegyelmi vád alá helyeztetik, stb. Indokok: — — ügyvéd beismeri, hogy az 1880. évi január 5-én Enyingen az uradalmi irodában, midőn az egyezség megkötése szándékoltatott, de nem sikerült, többek jelenlétében P. M. azt kiáltotta ö utána, midőn épen távozni akart: >-dobjátok ki« és kijelenti, hogy ezen sértésére sem törvényes, sem lovagias elégtételt nem 'vett. K. G., N. A., Sch. Ö. és P. M. hit alatt tett vallomásával igazolva van, hogy ugyanazon alkalommal P. M. ügyvédet megelőző heves szóváltás után az ajtón kilökte és hoo-y erre az épen nevezett vádlott ügyvédnek az ügyvédi tisztességgel össze nem egyeztethető ingerlő magaviselete szolgáltatott okot. Minélfogva, stb. A m. kir. Curia : Az eljáró fegyelmi bíróság vádhatározata helybenhagyatik. Mert a panaszlott ellen fenforgó vád lényegileg az, hogy ügyvédi minőségben teljesített eljárása közbeni kidobását vagy saját előadása szerint kidobással való fenyegettetését, a kihállgatott tanuk vallomása szerint oly magaviselete előzte meg és idézte elő, mely az ügyvédi tisztességgel össze nem egyeztethető, ez pedig, a mennyiben meg nem erőtlenittetik, az 1874. évi XXXIV t.-c. 68. §. b) pontja alá eső fegyelmi vétség megállapítására alkalmasnak mutatkozik és panaszlott ügyvéd az érintett tanuk vallomása alapján jogszerűen vádolható ; mert a felebbezésben előadott azon körülmény, hogy panaszlott időközben megszűnt kamarai tag lenni, az idézett törvény 16. §. utolsó pontja értelmében az eljárást nem akadályozhatja. (1887. jun. 4. 141. sz.) Elvi határozatok vízjogi ügyekben. A szabad kikötókhen a hajókról kiszállított vagy azokba beszállított áník után, ha az árúk a rakhelyen el nem helyeztettek, földesúri jogcímen díjak nem szedhetők. A hatóság által szabad kikötésre kijelölt partrészre nézve az 1885 : XXIII. t.-c. 66. §-a oly szolgalmat állapított meg, melvért a tulajdonost semmiféle ellenszolgáltatás sem illeti meg, az idézett törvény végrehajtása tárgyában 39,507/85. sz. a. kiadott rendelet szerint azonban a tett beruházások fejében, úgyszintén a vizjárművek oknélküli veszteglésének megakadályozása céljából s végül, ha az árúk ideiglenes elhelyezésére kijelölt helyek használtatnak, bizonyos díjak megállapítása van megengedve. Ezen díjak kikötés és rakhelyhasználat címén szedetnek s minthogy a kikötési dijjal csakis a kikötött járművek, rakhelvhasználati díjjal pedig csak a rakhelyen tényleg elhelyezett árú terhelhető, oly árúk után, melyek a hajóról közvetlenül elszállíttatnak, vagy abba közvetlenül beszállittatnak, kikötői díjak nem szedhetők. (29,083/86. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszteri rendelet.) Szabad kikötőhelyek a hajózható és tutaj ózható folyamok mentén lévő minden község területén, tehát oly községekben is kijelölendök, hol eddig vizjármüvek kikötni nem szoktak. A vontató utak és szabad kikötés tárgyában kiadott 39,507/85. számú rendeletben a szabad kikötők kijelölésének elrendelésénél nem a tényleges szükséglet volt irányadó, hanem a | forgalom részére biztosítandó kedvezmények által annak jövőbeni emelése* céloztatott, miért is azon körülmény, hogy valamely községben a vizjármüvek eddig nem kötöttek ki, a szabad kikötők kijelölésénél irányadó nem lehetett. (12,963/86. közmunka- és j közlekedésügyi m. kir. miniszteri rendelet.) A szabad kikötőkben szedhető díjak a kikötő területuek tulajdonosát illetik. A vízjogi törvény a tulajdonosokkal szemben csak a szabad kikötés szolgalmát állapítja meg, minek tűréséért a tulajdonos kárpótlást nem követelhet, a mint azonban a kárpótlás követelésére vonatkozó jog beáll (39,507/85. sz. rendelet 12. és 13. §-ai), a fizetendő díjak mindenkor az illető terület tulajdonosát illetik s a községek, a mennyiben nem egyszersmind parttulajdonosok is, a kikötőig dijakra igényt nem tarthatnak. (6,679/87. sz. közmunkaés közlekedésügyi m. kir. miniszteri rendelet.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök: G'rósz Móricz e., s.-a.-ujhelyi trvszék, bej. aug. 4, félsz, aug. 23, csb. Kovács Antal, tmg. Kelemen Kálmán. — Pick és Roseustock e., nagyváradi trvszék, bej. aug. 11, félsz, szept. 2, csb. Jelencsik István, tmg. Hadházy Kálmán. Pályázatok : A kassai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 17-ig. A vaskohi jbiróságnál albirói áll. jul. 17-ig. — A homonnai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 19-ig. — A pápai jbiróságnál joggyakornoki áll. jul. 18-ig. — A zólyomi jbiróságnál joggyakoruoki áll. aug. 2-ig. A gyergyó-szent-miklósi jbiró-ágnál joggyakornoki áll. jul. 16-ig. — A fiumei trvszéknél aljegyzői áll. aug. 2-ig. — A nagyváradi trvszéknél joggyakornoki áll. jul. 18-ig. — Az újbányái és verebélyi jbiróságnál j oggyakornoki áll. jul. 25-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)