A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 29. szám - A vegyes házassági válóperek

Hatodik évfolyam. 29. szám. Budapest, 1887. július 17„ Szerkesztőség: Y. sas - utca 14. szár Kiadóhivatal: Y. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ti IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIBEK KÉPVISELETÉRE, ( UAGYAR ÍGYÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGY! KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. Gjryvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési irak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve: egész évre . 6 fit — kr. fél » . 3 » — » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványával kül­dendők. TARTALOM : A vegyes házassági válóperek. (G. N.) — A sorrendi végzés ma­teriális joghatálya. Irta: dr. Sichermann Bernát, kassai ügyvéd.— Egy esküdtszéki tárgyalás alkalmából. Irta: dr. Illés Károly, aradi ügyvéd. — Perújítás és föeskü. 1. Irta: Dobó Imre, budapesti ügyvéd. II. Irta ; Dósa Ferenc, budapesti ügyvéd. III. Irta : B a 1­kányi Gyula, kis várdai ügyvéd. — Ilázasságjogi szabályzat. Irta : dr. Sztehló Kornél, bpesti ügyvéd. — Sérelmek. (Mi történik a hatvani kir. járásbíróságnál. Irta: Koppányi D., Gyöngyös.) — Iro­dalom. (Három országos női fegyház Réső Ensel Sándortól.) — Vegyesek. (Kir. közjegyzői keserves rímes vers. Irta : J u s t u s, vidéki kir. közjegyző, stb.) — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. MKLI ÉKLET • Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A ,,Jo{f Törvénytára," f. évi folyamának t. elö= fizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1887. évi törvé­nyek 9=ik és I0=ik ívét (129—160. lap.) Esetleges reclamátiókat & napon heliil kérünk min* dig kiadóhivatalunkhoz intézni, mert később talán már nem tehetnénk azoknak eleget. Előfizetési felhívás. Július hó 1-jétöl új előfizetést nyitottunk. — Azon t. előfizetőin­ket, a kiknek előfizetésük lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fenn­akadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. ,,A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A vegyes házassági válóperek. [G. N.) Midőn a magyar állam az öt történeténél és törvényeinél fogva megillető önállóságát és önrendelkezési jogát 1867. évben visszanyerte, a törvényhozás mindenek­előtt arra törekedett, az államépiüetet fedél alá hozni; tata­roztak itt is, ott is, csakhogy az épület egyelőre lakhatóvá legyen s igy lépten nyomon azt tapasztaljuk, hogy a kor­mányzat első éveiben mindenütt félrendszabályok jutottak törvény erejére, — mindenütt concessiók, hol a monarchia másik fele irányában, hol pedig a nemzetiségek és felekeze­tek irányában. Rohamosan indulván a reformmunka, a törvényhozás serri vehetett magának időt, hogy alapos reformokat elő­készítsen, megelégedett tehát azzal, hogy mindenütt és min­denben legalább valamit tegyen, hogy az újonan berende­zett háztartás legalább félig-meddig modern, európai színe­zetű legyen. így például törvénybe iktatták a magyar állam önálló­ságát, mindazonáltal a magyar állam véderejét az ausztriai törvényhozástól is tették függővé, kimondották, hogy Magyar­országon a magyar nyelv az állam nyelve, mind a mellett a hadsereg magyar részénél meghagyatott a német nyelv, mint hivatalos nyelv, valamint a közigazgatás, iskola terén az egyes nemzetiségek nyelve. Kimondották az izr. állampolgárok egyenjogúságát, a nélkül, hogy az izr. vallás recipialtatott volna; szabályozták a vegyes házasságokat s az ily házasságból nemzett gyer­mekeknek felekezeti viszonyait; eltörölték a reversalekat s al­kották az 1868 : XLVIII. t.-cikket, mely szerint a vegyes házassági válóperekben minden félre nézve felekezetiség te­kintetében külön-külön illetékes bíróságok lesznek hivatva a házassági kötelék fenn vagy fenn nem állása fölött bíráskodni, létre jött az unió, de mind a mellett más jogviszonyokat engedtek fejlődni a királyhágón innen s más jogviszonyokat a királyhágón túli részekben, nevezetesen a válóperek tekin­tetében is, a mennyiben az anyaországban a protestánsoknak nincsenek egyházbiróságai, ellenben a királyhágón túli ré­szekben meg vannak. De mintha Magyarországon kevés volna száma a per­lekedőknek és a pereknek, a vegyes házassági válóperekben statuálták a kettős pert s akár megegyeznek a felek az el­válásba, akár megnyugodnának a házassági köteléket fel­bontó ítéletben újból meg kell kezdeni a procedúrát elejétől végig a másik fél bíróságánál, mi ép oly költséges, mint a mennyire hosszúra nyúlik. Jelen soraim célja egyszerűen ráutalni azon anomáliára, mely az ilyen kérődző procedúrában áll s rámutatni azon mulasztásra, mely elkövettetett az által, hogy a szorosan vett egyházi bíróságok esetleges túlkapásai, szabályellenes eljárása ellen a jogaiban sértett félnek orvoslást sem biztosit sehol, Iegfölebb megint az egyházi felettes bíróságoknál, kik rend­szerint ép ugy mint az I sö fokú egyházi bíróságok kizárólag egyházi szempontból indulnak. Néhány évvel ezelőtt egyik jogi irónk egy nagyobb napilapban ecsetelte azt a misei-iát, mely a kath. szent­székek előtti eljárásból származik s ha esetleg az alperes katholikus, akkor bizony a felperesi protestáns fél soha meg sem éli válóperének lefolytát, hacsak nem fiatal korában kezdte s ha az isteni gondviselés életét a lehetőség legszél­sőbb határáig ki nem terjesztette. Hogy aztán concubinatus, gyermekkitétel, szóval erkölcs­telenség a következménye, azzal ugy látszik, senki sem tö­rődik s jóllehet, hogy az 1868: XLVIII. t.-cikknek végrehaj­tásával egyrészt a vallás- és közoktatásügyi, másrészt -az igazságügyi minisztérium bízatott meg, nem emlékszem azon esetre, hogy ezen minisztériumnak egyike betekintett volna á kath. szentszékek ügyvitelszabályaiba vagy judicaturáiába s talán mindössze a pénzügyi ministerium törődik velők lelet­biztosa által, jóllehet hogy ezen felügyelet sem történik a jogkereső felek érdekében. így aztán keletkezik állam az államban s innen jöii aztán, hogy a kath. szentszék minden a házassági kötelék­nek felbontását célzó oly keresetet, mely protestáns fél ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom