A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 27. szám - Több kérdés a végrehajtás foganatosítása körül 1. r.

108 A JOG. Vádlott tehát mint bizományos az árúkat eladni jogosítva lévén, azokat sem jogtalanul el nem sajátította, sem el nem zá­logosította ; az pedig, hogy az elárusitásból befolyt pénzt a meg­bízónak át nem adta, a sikkasztásnak a btk. 355. §• a szerint meg­határozott tényálladékát meg nem állapítja, hanem a megbízót keresetével a bizományos ellen polgári per úton érvényesítésére jogosítja fel. Egyebekben, stb. Lelövéssel való közvetlen fenyegetés mellett tett közvetlen parancs nem a személyes szabadság korlátozását, hanem veszélyes fenyegetést képez. (Btk. 323. §., k. btk. 41. §.) A németujvári kir. járásbíróság : R. Vilmos a btk. 323. §-ában irt személyes szabadság elleni vétségben vétkesnek ki­mondatik. Indokok : Mert W. József és F. Mórián tanuk hit alatti vallomása alapján bizonyítva van, hogy vádlott a panaszló W. Ferencet W. József korcsmájából eltávozásra kényszeritette az által, hogy arra töltött puskáját az egyik kakasnak felhúzásával reá fogván, annak parancsolniag azt mondotta, ha nem távozik lelövi. Miután vádlottnak ezen cselekménye által a panaszló sze­mélyes szabadságától raegfosztatott, illetve korlátoztatott. az eljáró kir. járásbíróság abban a btk. 323. §-ában irt megsértését a sze­mélyes szabadságnak ismervén fel, vádlottat abban vétkesnek találni s azért büntetni kellett. (1886. április í)-én, 556. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : Vádlottnak azon vádbeli cselekménye, hogy W. Ferenc sértettet a nála lévő lőfegyvernek reá vaW célzása mellett lelövéssel fenyegette és ezen fenyegetés­sel öt a korcsmai helyiségből ki is utasította s illetve kiűzte, minthogy a személyes szabadságtól való megfosztás esete egy­általában fenn nem forog, a kbtk. 41. §-ában körülirt közcsend elleni kihágást képezvén : a kir. itélő tábla vádlottat ebben mondja ki bűnösnek és e miatt őt, az előzőleg közte és sértett közt fel­merült civódás által keletkezett felindulásra való tekintettel három napi elzárásra és a btk. 27. §-ában jelzett célra fordítandó 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajt­hatlanság esetére pedig további egy napi elzárással helyettesí­tendő 5 forintnyi pénzbüntetésre itéli és ezen változtatással egyebekben a kir. járásbíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1886- december 1-én, 28,740. sz.) A in. kir. Curia: Az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának egyik esete nem forogván fenn, a felebbezés visszautasittatik. (1887. május 5-én 2,096. sz.) Önbíráskodás mint lopás. A budapesti IV —X. ker. büntető kir. járásbíróság;: H. Róza mosónő vétkesnek mondatik ki a btk. 333. §-ába ütköző, a 334. §. szerint minősülő s a btk. 330. §-a szerint büntetendő lopás vétségében s ezért nyolc napi fogházra Ítéltetik. Indokok. H. Róza vádlottat azért kellett a vádba tett lopásért vétkesnek kimondani, mert az eljárás adataival támoga­tottan beismeri, hogy a panaszbeli alkalommal nem használat céljából, de azért mivel sértett fél a követelt mosási díjösszeget neki kifizetni vonakodott, sértett félnek 1 frt 20 krajcár értékű dézsáját, sértettnek szobájából annak beleegyezése nélkül, mint- J egy önhatalmú zálogolásként elvette, napokon keresztül magánál tartotta. Később, hatósági intézkedésre a dézsa sértett félnek I visszaadatott. (1887. január 27., 2,403. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla helyben­hagyja az elsőbiróság ítéletét indokaiból és azért, mert vádlott a 1 szokottnál nagyobb árt követelvén mosási díjul, ennek megfizeté­sébe a sértett bele nem egyezett; tehát nem elismert követelés alapján és igy jogos alapon állva, hanem jogtalanul vitte el vád­lott a kérdéses dézsát; ugyanazért vádlott bűnössége meg volt állapítandó. (1887. március 22., 4,884. sz.) A polg. törvk. rendtartás 221. §-a értelmében esküvel való bizonyítás egyedül döntő körülményekre nézve lévén megengedve, a főeskünek a nyilvánvalólag nem tény-, hanem jogkérdést képező : „tartozás vagy nem tartozás" kérdésére való letétele nem alkalmas a hamis eskü alkatelemeinek megállapítására. A m. kir. Curia (1887. május 25., 96. sz. a.): (A kaposvári ) kir. törvényszék előtt hamis eskü bűntettével vádolt H. Mihály és I H. József elleni bűnügyben) . . | A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Számadásra felhívó keresetekben hozott bírói határozatokra az illetéki díjjegyzék 48. tétel A d) pontja szerint: 2 frt50 kr. állandó bélyegilleték jár, mely mim ilyen, még a határozat meg­hozatala előtt lerovandó ; de ha a bíróság abban a hitben, hogy cz a határozat az illetéki díjjegyzék 48. tétel D. d) 4. pontja alapján készpénzben jízetendö 12 forint állandó illeték alá esik, azt illi tckszabás végett közli, /elemeit illeték nem követelhető (1887. márcii/s 24. 194. sz. a.) Részvénytársaságok által kibocsájtott oly részkötvényeket képző elsőbbségi kötvények szelvény-bélyegilletéke, a melyek joo frton alóli összegekről szálának, akként számítandó ki: mintha ezeknek az 500 frton alóli elsőbbségi kötvényeknek egész összege csak 300 frtos darabokra lenne szétosztva. (1887. évi március hó 24., 10,477. sz. a.) A fegyelmi vizsgálat alá vont egyének által benyújtott s az ellenük folyamatba tett fegyelmi eljárás befejezését szorgal­mazó kérvények, ívenkint 50 kros bélyeggel látandók el. (188 7. évi március 17., 2,828. sz. a.) Az illetéki díjjegyzék 74. téti l g) pontjában foglalt ama határozmány, mely szerint: a kisebb polg. peres /'gyekben az Írásbeli keresethez, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt másolatok a mellékleti bélyegilleték alól mentesek, az eredeti mellékletekre is terjed. {1887. március 12., 4,208. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közig, bíróság a közig, hatóságok által hozott oly végzések felülbírálására, a melyekkel a harmad­fokú felebbezések a törvény szabta határidő be nem tartása miatt hivatalból visszautasittatnak, csak abban az esetben illetékes: ha az ügy erdemében való határozathozatal is hatáskörébe tartozik. (1887. március JI., 2,087. SS- A-J A csődtömeggondnok dijainak megállapítása iránti tár­gyalásról felvett jegyzőkönyv bélyegmentes. (1887. éi'i március hó JI., 2,376. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : Heidllska Maildl e., szabadkai tvszék, bej. aug. 26, félsz, szept. 12, csb. Baky Gedeon, tmg. dr. Bienner József. — Dnlia Kristóf e., kolozsvári tvszék, bej. jul. 28, félsz. aug. 17, csb. Veress Ákos, tmg. dr. Czikmantori Ottó — Stern Vilmos e., győri trvszék, bej. aug. 6, félsz, aug. 30, csb. PitrofT Rezső, tmg. Tauber Károly. — Jaknbek Lajos e., maros-vásárhelyi trvszék, bej. aug. 18, félsz, szept. 15, csb. Raff Károly, tmg. dr. Wermescher E. Ödön. — Simon Merza e., besztercei trvszék, bej. jul. 23, félsz. aug. 17, csb. Tamás Károly, tmg. Blumenfeld Izsák. Spiegel Samu e., budapesti trvszék, bej. jul. 30, félsz. aug. 19, csb. Molnár Jenfc; tmg. Tánczos Miklós. — Lewitter (iyözö e., debreceni trvszék, bej. szept. 17, félsz. okt. 13, csb. Komlóssy Dezső, tmg. dr. Magoss György. — A komáromi első önsegélyző fogyasztási egylet e., ko­máromi trvszék, bej. aug. 5, félsz. aug. 22, csb. Hegymeghi László, tmg. Berinkey Antal. — Schmoll Ignác e., veszprémi trvszék, bej. szept. 12, félsz. uKt. 3, csb. Berky Károly, tmg. Éhen János. — Eisenberg Jakab és társa e.. erzsébetvárosi trvszék, bej. aug. 1, félsz. aug. 9, csb. Zakariás Ede, tmg. Zehán László. — Mull i - Mér e., szolnoki trvszék, bej. jul. 25 fesz. aug. 1(5, csb. Stróbl Károly, tmg. dr. Ugrai Ferenc. — Hirschenhauser Kati e., pozsonyi trvszék, bej. jul. 30, félsz. aug. 13, csb. Mérly László tmg. Chalupka Endre. — Stern R. e., szegedi trvszék, bej. jul. 30, félsz! aug. 22, csb. Huszka Udön, tmg. Benke József. Pályázatok : Xagykikindai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 7-ig. — Székelykeresztúri jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. S-ig. — Magyar-óvári jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 8-ig. — Szombathelyi tvszéknél .1 1 j e g y z ő i áll. jul. 10-ig. — Nagykikindai tvszéknél díjas joggyakornoki áll. jul. 12-ig. — Zombori tvszék díjas joggyakornoki áll. jul. 12-ig. Egri jbiróságnál dijas joggyakornoki áll. jul. 13-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társasán«-nál. (Hold-utca 7. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom