A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 25. szám - Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához - Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 2. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 25. számához. Budapest, 1887. június 19-én. Köztörvényi ügyekben. Adalék az eskünek halál által való hitelesítéséhez. (1888. LIV. t.-c. 244. §) A nyitnii kir. törvényszék (1886. juuius 23. 12,191. sz.): Dr. Kürth Dávid ügyvéd által képviselt nyitrapárucai iparbauk felperesnek, dr. Pereszlényi Henrik ügyvéd által képviselt K. Fülöp, K. Régi, K. Mária, továbbá ds. Kirz B. ügyvéd által képviselt id. K. Lipót elleni 1.S00 frt és jár. iránti váltó perében következő végzést hozott: A K. Régi részére megítélt föeskü letettnek nyilvánítandó volt, mert K. Régi 1884. évi 1,165. sz. a. sommás végzés ellen 18^4. évi 12,42(3. sz. a. beadott kifogásában határozottan előadta, hogy az ezen végzés alapját képező váltón levő aláírása hamis ; továbbá, mert az 1885. évi 1,8 U. sz. a. iktatott jkönyvben foglaltak szerint magának az aláírás hamis voltának beigazolására főesküt megítéltetni kérte; az 1885. évi 1,541. sz. Ítélet kézbesítése után törvényes időn belül 1885. évi 8,233. sz. kérvényével a részére megítélt eskü letételére jelentkezett, nemkülönben az 1885. évi 7,424. sz. a. kérés szennt ismételten annak letételére határnapot kitüzetni kért, az 1885. évi 7,024. sz. a. végzéssel kitűzött eskületéti határnapon pétiig csak az 1885. évi 9,534. sz. a. iktatott jkönyvhöz csatolt orvosi bizonyítvány által igazolt betegeskedése miatt nem jelent meg. Miért is figyelerahe véve, hogv K. Régi fenti ténykedése által határozottan arra vall, hogy a neki megítélt esküt letenni akarta, a pts. 244. §. 2. pontja kivánalmainak megfelelve lévén, a neki megítélt esküt elhalálozása folytán letettnek nyilvánítani annál is inkább kellett, a mennyiben a felperesnek ama kifogása, miszerint nem az elhaló fél ügyvédje, hanem egyedül az elhalt örökösei, vagy azok képviselője jogosított az elhalt részére megítélt eskünek halál folytáni letettnek való nyilvánítását kérni, az okból, mert az ügyvéd felének elhalálozása folytán megbízása korlátai között, az elhalt fele örököseinek érdekeit képviselni kötelezve van, — figyelembe nem vehető, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. oct. 18. 5,771. sz.): Az elsőbiróság végzésének azon részét, mely által K. Regina részére megítélt esküt letettnek nyilvánította, megváltoztatja; dr. Pereszlényi Henrik, mint K. Regina perbeli képviselője részéről előterjesztett azon kérelemnek, hogy K. Regina részére az 1,541/85. sz. elsöbirósági Ítélettel megitélt eskü letettnek kimondassék, helyt nem ad, stb. Indokok: A pts. 244. §. világos rendelkezése, ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen oda ítéltetett, mint jelen esetben, Ítélethozatala után meghalt, csupán az érdekeltek kérelmére s az ellenfélnek meghallgatása után döntendő el, vájjon letehetik-e az esküt a fél jogutódai, vagy pedig az eskü az elhalt által letettnek tekintendő, miből önkényt folyik, hogy az elhalt fél perbeli képviselőjének egyszerű kérelme a jogutódnak a pts. 244. §-ában szabályozott tárgyalásnak alapját képezendő kérvényét nem pótolhatja s hogy a fél perbeli képviselője ebbeli minősítésében az elhalt fél részére megitélt eskü letettnek kimondását nem kérelmezheti. Dr. Pereszlényi Henrik, mint K. Regina perbeli ügyvéde részéről előterjesztett kérelme ennélfogva arra alapot nem képezhet, hogy az eskü letettnek kimondása iránti kérdés felett határozni lehessen, stb. A in. kir. Curia (1887. május 3. 80/v. sz. a.): A kir. itélő tábla végzése megváltoztattatik és tekintettel arra, hogy a meghatalmazás, melyet K. Regina 1884. dec. 29-ről dr. Pereszlényi Henrik ügyvéd részére kiállított, az örökösökre is szól, valamint tekintettel az ügyvédi rendtartás 43. §-ára, kimondatik, miszerint nevezett ügyvéd azon kérelem előterjesztésére, hogy elhalt K. Reginának az 1,541/1885. sz. Ítélettel megitélt eskü letettnek nyilvánittassék, feljogosítva van, mihez képest a kir. itélő tábla utasittatik, hogy új érdemleges határozatot hozzon, stb. A kiskorú ellen korcsmai miilütsntrból tredő köreteiéi biről úton nem érvényesithnö. A körmendi kir. járásbíróság: Alperes köteles a kereseti 55 frt 10 kr. tőkét ennek lfcM. évi május hó 10-től számítandó 6% kamatát és 16 forint perköltsío-et felperesnek megfizetni az esetre, ha felperes a pót- és főeskm leteszi arra, hogy alperes neki 1874. évben korcsmai hitel fejében 55 frt 10 krrál adósa maradt s hogy alperessel 20 frtban ki nem egyezvén ezen összeget alperestől meg sem is kapta s igy a keresni 55 frt 10 kr. máig is törlesztetlenül fennáll. Ellenkező esetben fe>peres keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes részben önmaga beismerte, ctt, a hit alatt kihallgatott K. M. tanú vallomásával is igazolva lett a^n körülmény, hogy alperes a kereseti időben felperesnél mulatván, nagyobb költekezéseket tett s hogy ez alkalommal üvegeket és képet is összetördelvén, felperesnek tetemes kárt okozott s a hit alatt kihallgatott K. -M. tanú vallomása szerint 50 frt okozott kár és költség megfizetését alperes el is fogadta s magára is vállalta, miért is tehát ezen tanú vallomásához felperes részére a pótesküt kellett odaítélni, azon körülményre pedig, hogy alperes felperessel 20 frtban kiegyezett s ezen összeget felperes részére ki is fizette, alperes felperest a főesküvel kínálta meg s miután felperes az oda kínált főesküt nemleges módon elfogadta, részére odaítélni s ennek le vagy le nem tételétől a per kimenetelét függővé tenni kellett. Azon kifogása alperesnek, hogy a költekezés idején kiskorú volt s igy fizetni nem tartozik, figyelembe vehető nem volt, mert a csatolt anyakönyvi kivonat szerint már oly korú volt, hogy az ily nemű korcsmai tartozásokért felelősséggel tartozik : de a kereset beadása idején már a nagykorúságot is elérte s tartozását vissza nem vonta. A budapesti kir. itélő tábla: Az e.-b. ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok: A korcsmai hitel tejében követelésbe vett 55 frt 10 kr. tartozásnak minő árúcikkek vásárlásából származását felperes, sem keresetlevelében, sem pedig a tárgyalás során nem adta elő, a per során tett amaz állítását pedig, miszerint alperessel összeszámolt volna, figyelembe venni nem lehetett, mert sem az összeszámolásnak időpontját, sem pedig azon tartozási tételeket, melyekre nézve alperessel összeszámolt volna, nem adta elő, az e tekintetben felperes által kínált főeskünek a fent felhozottak szerint helyt adni és abból, hogy alperes a neki kinált főesküt el nem fogadta és vissza nem kínálta, alperes ellen annak elmarasztalására szolgálható alapot levonni nem lehetett és pedig annál kevésbé, mert a felek kölcsönös nyilatkozatából az tűnik ki, hogy felperes keresete nem egyedül a hitelben vásárolt szeszes italok vételárának megfizetésére irányul, hanem hogy a keresetbe vett összegben azon kárösszeg is bennfoglaltatik, mely kár felperes korcsmai felszerelvényének megrongálása, illetve összetörése által okoztatott és igy minthogy felperes a vásárolt italok vételára iránt támasztott keresetébe a szenvedett kár iránti követelését is benfoglalta a nélkül, hogy igy a különböző jogcímen alapuló keresetét részletezte volna, vagy hogy kártérítés cimén is keresetet támasztott volna, ezzel pedig a hitelben vásárlásra alapított 55 frt 10 kr. iránti keresetének alaptalansága ki van mutatva, a keresetnek egyáltalán nem lehetett helyt adni, ennélfogva azzal felperest el kellett utasítani. A ni. kir. Curia: A kir. tábla ítélete a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett helybenhagyatik. Indokok: A kir. tábla Ítélete indokolásánál fogva, valamint azért is helybenhagyandó volt, mert a tárgy.-jkönyvhöz •//. alatt mellékelt anyakönyvi kivonatból kitűnik, hogy alperes a kereset tárgyát képező korcsmai költekezésből eredő követelés keletkeztekor 19 éves volt. A kihallgatott tanú vallomásából pedig kitűnik, hogy a kereseti korcsmai hitelezésből eredő követelés egy izben korcsmai | mulatságból származik és hogy maga felperes is azon korcsmai