A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 23. szám - Utóhangok a "numerus clausus" kérdéséhez

92 A JOG. Sértett ugyan azt is állítja, hogy vádlott által ez alkalommal arcul is üttefett; ezen körülmény azonban vádlott tagadásával szemben beigazolható nem volt. Vádlott cselekménye indokául előadja, hogy sértett által előzőleg gyaláztatott, a mennyiben sértett neki azt mondotta : »szarom az ur tányérjában, majd pedig később tolvaj és zsiványnak szidalmazta és hogy ezen sértegetés által felingerülve követte el tettét; de ezen állítás sértett ellenében be nem bizonyitlatott. De miután F. János tanúnak 13. sz. a. előfekvő vallomása, mely szerint vádlott sértettet gyalázás miatt rendreutasította s miután Encsencs község elöljárósága által kiállított s az iratoknál 10 p. szám alatt, továbbá 1882. szept. 4-én 479. sz. alatt, valamint 1884. január 17-én 195. sz. alatt előfekvő három rendbeli bizonyítvány arról tanúskodik, hogy sértett özv. B. Józsefné erkölcstelen, alap nélkül vádaskodó, rossz előéletű, tolvaj s mindenkit ok nélkül gyalázó személyiség s továbbá, hogy Encsencs község számos lakosa rossz és rakoncátlan élete miatt, sértettnek a községből való kiutasítását sürgette és végre, hogy sértett 1882 évben vádlottat több ízben rágalmazta és gyalázta, jogosan arra engednek következtetni, hogy sértett vádlottat ez utóbbi által emiitett módon a vádbeli alkalommal előzőleg csakugyan tényleg sértegette és gyalázta és hogy vádlott nagymértékű haragjában azon véleményben, hogy ily romlott előéletű egyént letartóztatnia hatalmában áll, követte el a vádbeli cselekményt. Az előre bocsátottakból, minthogy mégis kiderült, hogy vádlott sértettet törvényellenesen tartóztatta le, a btk. 193. §-ba ütköző s ezen §. szerint minősülő személyes szabadság megsértésének vétsége kétségtelenué helyeztetett, miért is vádlottat a fent elősorolt enyhítő körülmények, valamint jó élőélete és erős felindulása figyelembe vételével, a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett, az Ítéleti enyhe büntetéssel megfenyíteni s cselekménye következményeiben elmarasztalni kellett. A kir. ügyész által a büntetés kimérésére nézve indítványozott 195. S. utolsó bekezdésének alkalmazása mellőzendő volt, mivel azon cselekmény, hogy sértett hosszú lánccal ellátott bilincsbe veretett, sanyargatásnak nem vehető, mit különben leginkább azon körülmény is igazol, hogy sértett megszökése alkalmával még ugyanaz nap, bebilincsezve Encsencsről Nyíregyházára gyalog jött-, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1880. okt. 11., 26,127. sz.): Tekintettel a kir. tszék ítéletének indokolásában felsorolt enyhítő körülményre, vádlott büntetése behajthatlanság esetében 4 napi fogházra változtatandó 40 frt pénzbüntetésre leszállittatik s ezzel a változtatással, egyebekben a törvényszék Ítéletét indokainál fogva, annál inkább is helyben hagyja, minthogy vádlottnak végtárjryaláskor tett beismerése határozottan megcáfolja a felebbezésben felhozott azt az állítását, hogy a sértett felet bírói megkeresés folytán s a, községi biró rendelkezése következtében záratta volna le. A in. kir. Curia (1887. május 11., 9,604. sz.): Tekintve, hogy vádlottnak, mint községi jegyzőnek tudnia kellett, miszerint nincsen jogosítva bárkit is törvényellenesen önhatalmilag személyes Szabadságától megfosztani, letartóztatni s törvényellenesen még biztonsági szempontból sem megbilincseltetni ; tekintve, hogy vádlott sértettet törvényellenesen, önhatalmúlag nemcsak letartóztatta, de arra még bilincseket is tétetett; tekintve, hogy a bilincsnek, mint büntetésnek alkalmazása a testi fenyítékek megszüntetését tárgyazó 1871. évi LII. t.-c. által egyáltalában eltöröltetett s tekintve, hogy a bilincs e törvény szerint is a testi fenyítékül szolgáló eszközök sorába tartozott és igy annak alkalmazása a btk. 195. §-ának utolsó bekezdésében megállapított erőszakot, esetleg sanyargatást álhpitja meg; ezeknél fogva vádlott a btk. 193. §-ába ütköző és a 195. §. végpontja szerint minősülő személyes szabadság elleni vétségben mondatik ki vétkesnek és e miatt 6 havi fogházra és egy évi hivatalvesztésre Ítéltetik, stb. Eirósásron kívül, illetőleg: ennek közbeujötte nélkül eszközölt kiliallgratSsok és felvett szakértői leletek a tairadiísban levő vádlott elitéltetéséhez szükséges meggyőző bizonyítékot nem állapítanak mesr. I. -Márton birtoka határán lO db ákácfát egy ismeretlen levágott, H. János és O. Pál csendőrök a gyanús előéletű K. János házánál motozást tartottak s ott 5 db ákácfát, melyek a kérdéses csonka törzsekkel egyeztek, találtak. K. János a két csendőr, ugy J. András és B. Pál tanuk előtt (ezek egybehangzó vallomása szerint) elismerte, hogy az ákácíákat L. Márton birtokából lopta, de a kecskeméti kir. tszék előtt folyamatba tett bűnvádi eljárá alatt mindent tagadott. A nevezett törvényszék mindazáltal vádlottat a btk. 333. §-ába ütköző s a btk. 334. §-a 1. bekezdése szerint minősülő lopás vétségében vétkesnek kimondván, 2 havi fogházra Ítélte. (1886. nov. 6. 3,317 sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla ezen ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. (1886. június 1. 13,141. sz. a.) A magyar kir. Curia (1887. ápr. 29-én, 7,174/86. sz. a): Bíróságon kívül, illetőleg ennek közbenjötte nélkül eszközölt kihallgatások és felvett szakértői leletek a tagadásban levő vádlott elitéltetéséhez szükséges meggyőző bizonyítékot meg nem állapítván; mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztattatik s vádlott a vád terhe alól felmentetik. A budapesti kir. itélö tábla váltó-tanácsának döntvény könyvéből. Ujabb elvi jelentőségű felsőbirósági határozatok. Közadós ellen is indítható per a csődtömeghez 7iem tartozó vagyonra tekintettel. {Curia íjjjjv. 1886. számú határozatából. Kir. it. táblán 2,2ji/v. i88j. sz. a.) Megtámadási perben a fizetés beszüntetésének tudomása a be nem jegyzett k e r e s ke do közadós ellen támasztott követeléssel szemben is érvényesíthető. Csó'dt. 2J: §, {Curia jpi/v. 1886. számú határozatából. Kir. it. táblán y,o^8jz'. 1886. sz. a.) A megtámadási jognak a csődtörvény 37. J'-ában megszabott elévülési ideje csak annak kereset alakjában érvényesítését korlátozza. {Ha tömeggondnok, illetve hitelező lép fel oly vagyonnak visszaszerzése végett, mely a tömegtől jogtalanul elvonatott.) Nem korlátozhatja azonban az érintett elévülési idő a megtámadási jognak kifogás alakjában érvényesítését. {Midőn valaki a megtámadható jogcselekvény alapján a tömegből valamely vagyont el akar vonni.) Csó'dt. 26. Jf. és 37. ( A kir. it. táblának 1,838/v. 1886. sz. határozatából.) Ha a tömeggondnok a váltókövetelés valódiságát a váltóperben beismerte: a külön kielégítési jog megtámadását kifogás alakjában nem érvényesítheti. Csó'dt. 9. TI. 26. $. {A kir. it. táblának ó.opy/v. 1886. sz. határozatából.) Megtámadási pert, a felszámolás után, a tömeggondnok csak a hitelező választmány felhatalmazásával indíthat. Ezt a csődbíróság felhatalmazása nem pótolhatja. Csó'dt. 26. $. és 160. f. (5,8jojP. 1886. sz. Curiai határozatból. A kir. it. táblán 12,307jp. 1887. sz. a.) {Egy régibb Curiai határozat azt mondta ki, hogy megtámadási per megindítását elrendelni — a hitelező választmány megalakulása után — a csődbíróság nincs jogosítva. A kir. it. táblán 3,^11/v. 1883. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : — Fried Vilmos e., bpesti ker. és váltótörvényszék, bej. jun £0, félsz. jul. 23, csb. Bubla Ferenc, tmg. Eisen Manó. — VukícseVÍts Jocza Xedelykov e., zombori tszék, bej. máj. 21, félsz. jun. 14, csb. Joanovits Döme, tmg. dr. Kronits István. — Ornstein Móric e., budapesti ker. és váltó tszék, bej. jul. 9, félsz. jul. 23, csb. Wattay Dezső, tmg. dr. Röck Géza. Pályázatok : Pécsi tszéknél b i r ó i áll. jun. 8-ig. — Csik-szeredai tszéknél b i r ó i áll. jun. 8-ig. - Budapesti tszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 8-ig. — Hód-mezö-vásárhelyi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. S-ig. — Szarvasi jbiróságnál dijas joggyakornoki áll. jun. 8-ig. — Veszprémi tszéknél dijas joggyakornoki áll. jun. 22-ig. — Verseczi jbiróságnál albirói áll. jun. 9-ig. — Berettyó-uj falusi" jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 9-ig. — Ungvári jbiróságnál albirói áll. jun. !)-ig. — Magyar-csekei jbiróságnál aljegyzői áll. jun. <J-ig. Kaposvári tszéknél b i r ó i áll. jun. 8-ig. — Paksi jbiróságnál dijas joggyakornoki áll. jun. 21-ig. — Kézdi-vásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. jun. 9-ig. — Debreceni kir. jbiróságnál albirói áll. jun. Ifjúig — Egri tszéknél alj egy zői áll. jun. 10-ig. — Hajdu-nánási jbiróságnál jarasbirói áll. jun. 10-ig. — Gyöngyösi jbiróságnál albirói áll. jun 10-ig. — Nagyváradi tszéknél dijas joggyakornoki áll. jun. 11-ig _ Nagyenyedi jbiróságnál albirói áll. jun. 12-ig. — Temesvári tszéknél Jjjas joggyakornoki áll. jun. 12-ig. — Pozsonyi tszéknél b i r ó i all. jun. 13-ig. — Zalaegerszegi jbiróságnál aljegyzői áll. jun 13-ig — Zsibói jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 13-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társasári«-nál. (Ho!d-utca 7. szám.)