A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 23. szám - Utóhangok a "numerus clausus" kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ES DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 23. számához. Budapest, 1887. június 5-én. Köztörvényi ügyekben. Ha valamely jogi személy nevében a törvényes képviselő megnevezése nélkül indíttatott is meg a kereset, az eljárás meg nem semmisíthető ez alapon, ha a keresethez csatolt meghatalmazást a jogi személy törvényes képviselője irta alá. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság (1886. nov. 10. 17,239. sz. a.) Dr. Schreyer Jakab ügyvéd által képviselt magyar kereskedelmi csarnok — felperesnek, Horváth Pál ügyvéd által képviselt L. Bertalan alperes ellen 65 frt 2 kr. és jár. iránti perében alperest feltétlenül elmarasztalta a kereseti követelés és járulékaiban; mert alperos beismerte, hogy felperes társaság tagja volt és pedig 1880. évi február óta, s hogy egyúttal az alapszabályok értelmében magát három évi időtartamra tagként lekötelezte. De azon állításának bizonyítására, hogy ö a tagsági díjat 1880. febr. 1-töl 1883. febr. l-ig kifizette és így nem tartozik a felperes által követelt 1882. nov. 1-től — 1886. febr. l-ig terjedő hátralékos tagdíjrészletekkel, E. József felperesi egylet ellenőrének vallomása által bizonyítékot nem szolgáltatott; mert nevezett tanú vallomásából kitűnik, hogy ő csak 1882. nov. l-ig fizette tagdíjait, mert az ezen időtől szóló nyugták felperesi társaságnál vannak, mi nem lehetséges, ha alperes 1882. november 1. után is fizetést eszközölt volna. Ez okokból alperes ezen kereseti öt frtnyi követelésrészletben, mint 1882. november 1-től — 1883. febr. l-ig járó tagdíjrészletben marasztalandó volt. De marasztalandó volt alperes a további kereseti 60 frtnyi követelésben is, mint 1883. febr. 1-től egész 1886. febr. l-ig járó tagdíjakban, mert az alperes által is elismert alapszabályok. 7. §-a értelmében a tagok, kik kilépni kívánnak, kilépésüket hat hónappal a három év lefolyása előtt a működő választmánynak i r á s i 1 a g bejelenteni tartoznak. A felmondás elmulasztása által pedig jogérvénves kötelezettség vállaltatik el az egylet tagjaként mindannyiszor további három évre megmaradni. Azon kifogása ezzel szemben, hogy ö lemondását az első három év letelte előtt hat hóval H József alelnöknél bejelentette, nem volt figyelembe vehető, mert feltéve, hogy megtörtént is, ez nem képez az alapszabályok értelmében érvényes lemondást, mert azt irásbelileg kellett volna neki eszközölni, ez tehát a felperes társasággal szemben őt további kötelezettsége alól fel nem oldhatta, legfelebb H. Józseffel szemben kártérítési igényét állapithatja meg. .Miután tehát érvényes, az alapszabályok szerinti lemondás nem történt, ő további három évi kötelezettséget vállaltnak volt tekintendő, stb. A budapesti kir. itélő-tábla (1887. január 7. 50,961. sz.) Az 1881: L1X. t.-c. 39. §. i) pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik és a keresetlevél felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Az 1868: L1V. t.-c. 84. §-a szerint részvény s más társulatok, mint a jogi személyek bíróságok előtt az igazgatóság vagy az alapszabályokban kijelölt közegek által képviseltetnek; az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. i) pontja szerint pedig semmiségi okot képez, ha jogi személy törvényes képviselőjének mellösével indított pert. A kereset a magyar kereskedelmi csarnok nevében indíttatott, a nélkül, hogy annak a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben jogosított alapszabálvszerü képviselője, elnöke avagy igazgatója megneveztetett voína s ezen hiba a per folyamán utólagosan hozatott helyre: ennélfogva, stb. A m. kir. Curia (1887. május 13. 3,023. sz.) A másodbirósági neheztelt végzés megváltoztattatik, felperes egyletnek perbeli képviselete törvényesnek kimondatik s ehez képest a másodfokú bíróság a pernek érdemleges elbírálására utasittatik. Okok: Való ugyan, hogy a keresetlevélben a felperes eg/letet mint jogi személyt képviselő egyleti elnök megnevezve nincsen, eme szabálytalanság azonban oly lényegesnek nem tekinthető, mely az első bírósági ítéletnek és az ezt megelőző eljárásnak hivatalból való megsemmisítése indokául elfogadható, 'és pedig azért nem, minthogy a keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás X ...., mint a felperes egylet képviseletére alapszabályszerüleg feljogositott egyleti elnök által állíttatván ki, felperes egyletnek perbeli képviselete törvényszerűnek tekintendő : ezekhez képest stb. Az eladó szavatossággal tartozik, hogy a Tevő a szerzett dolog birtokában oly jog alapján, mely az elidegenítés idejekor már létezett, háboríttatni nem fog. E felelősséget nem zárja ki az eladó jóhiszeműsége. Hogy ha tehát a vételtárgy a vevőtől elpereltetik, vagy rendőri intézkedés folytán (pl. mivel lopott jószág volt) elvétetik, akkor az eladó szavatol, noha a dolgot sajátjának tartotta és harmadik személy jogáról tudomással nem birt. A jóhiszemű eladó azonban csak a tényleges kár, nem pedig az elvont haszonnak is megtérítésére kötelezhető. A nagjbereznai kir. járásbíróság': Felperes keresetével elutasittatik s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: Minthogy alperes a lopottnak bizonyult lovat B. Józseftől szabályszerüleg, a községi elöljáróság által kiállított lólevél mellett országos vásáron vette meg s igy a lóvételnél szükséges elővigyázattal élt, mint jóhiszemű vevő, egyszersmind jóhiszemmel azt felperesnek eladhatta : ennélfogva kártérítésre sem volt kötelezhető ; miért is felperest, ezen alperes ellen támasztott jelen keresetével el kellett utasítani. A perköltségek azonban, a per azon körülményeinél fogva, hogy felperes a károsult, kölcsönösen megszüntetendők voltak. (1885. évi június hó 22-én, 793. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. járásbíróság felebbezett ítélete részben megváltoztatik, alperes 100 frtnak felperes részére leendő megfizetisére köteleztetik. Felperes ezen felüli keresetének elutasítására és a perköltségekre vonatkozólag a felebbezett ítélet helybenhagyatik. Indokok: A jelen perhez csatolt bűnügyi iratok, valamint a per folyamán kihallgatott tanuknak vallomása által be van bizonyítva, hogy azon lovak egyike, melyek alperes által felperesnek eladattak, lopottnak ismertetvén fel, felperestől hatósági közbenjárás mellett elvétetett és a tulajdonosnak visszaadatott, mi által felperes az elvett lónak becsértékéről kiállított és a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásával igazolt D. alatti becslevél szerint 1U0 frt kárt szenvedeti. Tekintve pedig, hogy az eladó, az eladott tárgy tekintetében szavatossággal tartozik, mely kötelezettséget a jelen esetben azon körülmény meg nem szünteti, hogy alperes a kérdéses lovat szintén vásáron és lólevél mellett vette meg, mivel ez által csupán alperesnek jóhiszeműsége lett igazolva, a mely magában véve a kártérítési kötelezettséget egészben még ki nem zárja, ennélfogva alperest a tényleges kár fejében a lónak igazolt 100 forint becsértékében marasztalni kellett. Ellenben a vesztett haszon és utánjárási költség címén követelt 29 forintra nézve felperest keresetével el kellett utasítani, mert alperesnek igazolt és feiperes által kétségbe nem vont jóhiszeműsége folytán a különben sem igazolt vesztett haszon és az alperes tagadásával szemben szintén nem igazolt utánjárási költség alperes ellenében nem volt megítélhető. Kárösszeg után kamat nem járván, felperesnek erre vonatkozó kereseti követelése szintén el volt utasítandó. Végül a perköltség megszüntetése tekintetében az elsőbirósági ítélet a felhozott indokokból és mert felperes részben pervesztes lett, helybenhagyni kellett. (1886. június 8-án, 7,102. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete nem felebbezett részében érintetlenül, alperes által felebbezett részében pedig helybenhagyatik, annak indokainál fogva s még azért is : mert felperesnek, mint közvetlen szerződő félnek a kérdéses lóért alperes tartozván szavatossággal: alperes azon érvelésének, hogy felperesnek nem ellene, hanem a lólevél állítólag hibás kiállítója ellen van követelési joga, törvényes alappal nem bir; és mert a tanuk által be van bizonyítva, hogy az alperestől meg-