A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 22. szám - Rendes eljárású perekben köthetnek-e a peresfelek személyesen ügyvédek mellőzésével a pertárban birói egyezséget?

184 A JOG. vidékiek még fiatalon, friss erőben juthatnak ugyanoda. — Ez nem méltányos dolog. Pedig határozottan mondhatom, mert három évig ügyvédkedtem vidéken; közel nyolc évig albiráskodtam vidéken és pedig a többi között egy nagy forgalmú s akkor még kevés birói személyzettel ellátott jbiróságnál (azóta egy albiróval s fogalmazó személyzettel szaporittatott), hogy, nem kicsinyelve a vidéki albirói teendő­ket, össze sem hasonlítható az a munkakötelezettség azzal a feladattal, a mivel a fővárosi albirónak megküzdenie kell, hogy megállhassa helyét. — Es még e mellett az az előnye van a vidéki albirónak, hogy a törvénykezés fontosabb ágai­ban egyformán van alkalma gyakorlatot szerezni, ellenben a fiivárosi albiró (az I—Ill-ik kerületet kivéve) méltán egyoldalú­sággal vádolható, de a miről ő szegény nem tehet, mert hát azon csak oly szervezés segíthetne, hogy a centralizáció helyett decentralizáljon törvénykezés tekintetében is, vagyis lenne minden kerületi jbiróság civilis, büntető és tlkkvi ható­sággal felruházva. Hogy a fővárosi birói létszám mily nagyot emelkedett, különösen pedig az aljárásbirói status, ennek igazolásául csak a következőkre szorítkozom. l872-\ k évben a budai, pesti, pestvidéki, budapesti keresk. és váltótörvényszékeknél a birói létszám alig hiszem, hogy többre ment volna 50-nél, s ezenkívül volt G járásbiró. — Az albirák száma lehetett 25, 1870-ben a budapesti, a pestvidéki és a váltótörvényszék birói létszáma volt: 57. — A jbirák létszáma volt: 7. Az albiráké pedig 1S86-bnn a törvényszéki birói status ugyancsak : 57, a jbiráké: 8. — Ellenben az albirák létszáma 46. Tehát' a legnagyobb emelkedés mutatkozik az albirák­nál, ellenben a tszéki bírák létszáma 1879. év óta nem emel­kedett, csak a jbiráké egygyel, ez a Vll-ik kerületnél történt Az ügyészek száma volt 1870-ben kettő, most ugyanannyi, — az al ügyészeké volt 1870-ben 10, — jelenleg: 12. I la tehát 10 évenként az albirák és alügyészek létszáma ily növekedést mutat, feltételezhető, hogy 1896-ban az albirák létszáma a fővárosban 5G — G0 lesz, az alügyészeké 16—18, — míg ellenben az előléptetésre szolgáló birói status alig fog növekedést mutatni, s igy ha vidékről áthelyezés sem történnék, az előléptetés az albirák és alügyészekre nézve felette lassúvá válnék. Való ugyan, hogy a birói fizetések javítása általános szükséglet. Ezelőtt 18 évvel sem felelt az meg a viszonyok­nak, annál kevésbé jelenleg, s ha valamikor csakugyan rá kerülne a sor arra, hogy az 1871. évi XXXII. t.-c. 8. §-a módosítást szenvedjen, részemről a mellett lennék-, hogy mi nálunk is az első folyamodású törvényszékek és bíróságok személyzetének fizetései négy osztályba soroztassanak. Az első lenne a főváros, a második azon városok, melyek­nek lakossága az 50,000-et, harmadik, melyeknek lakos­sága a 25,000-ret eléri; a negyediket pedig a többi városok képeznék ; sőt tekintve a mi viszonyainkat, hogy például a piaci-, lak- és neveltetési viszonyok tekintetében különbség van egy ötezer és tízezer lelket számláló városok között is, még egy ötödik osztályt is felállíta­nék azon városokra nézve, melyeknek lakossága 10,000-cn alól álj. Ámde ezen általános fizetési organizáció a budapesti albirák helyzetén csak az esetben segíthetne, ha a vidék egyes helyein a tszéki és jbirák fizetései jóval magasabbak lennének, mint az itteni albirói fizetések. Ez idő szerint azonban ily szervezéstől még messze állunk. Más módhoz kellene tehát fordulni, a mit elmondok a következőkben : Ugy hallatszik, hogy a magas igazságügyi kormány a fővárosi tőrvényszékeket egy törvényszékké óhajtja egyesíteni országos törvényszék elnevezéssel, s igy ezeknek birái rangban a vidéki törvényszékek bírái felett állanának, s a vidékieknek mintegy gradus ad parnassum-ul szolgálna a bpesti kir. ítélő táblához való kineveztetésükhóz, s ezzel az is eléretnék, hogy a bpesti tvszéki bírákat a vidé­kiek a felsőbb bíróságokhoz való kineveztetésükben meg nem előzhetik, s igy közvetve a bpesti albirák hely­zete is tán javulna. Én ez utóbbit kétlem, sőt azt tartom, hogy még rosz,­szabbá válnék a bpesti albirák helyzete, s a vidéki tszéki és jbiráknak a bpesti országos törvényszékhez való kineveztetése esetleg oly mérvű is lehet, hogy a bpesti albirák még jobban hál ramaradnának. Ezen, az én szerény véleményem szerint csak a budapesti országos törvényszék szer­vezésével a bpesti albirói statusnak egy­szerre, vagy fokozatonként való megszünte­tése segítene. Ez utóbbit ugy értem, hogy első sorban a bpesti albirák bírnának elsőbbséggel az országos tszékhez való előléptetésben, mindaddig mig valamennyi kinevezve nincsen. Hasonló módon léptetnének elé a kir. alügyészek' orszá­gos tszéki bírákká, illetve ügyészekké. A mi a fővárosi kerületi kir. jbiróságokat illeti, ezek a címü­ket változtatnák meg, hiszen kerületi járásbíróság úgyis pleo­nasmus, mert a főváros kerületei nem úgynevezett >-járások«­ból állanak, mint a vidéken rendszerint a politikai szolgabírói járásoknak megfelelőleg, — s igy a kerület nem egyszersmind járás, — miért is ezen bíróságok új elnevezései lennének például »budapesti IV-ik kerületi kir. egycsbiróság«, »V-ik ker. kir. egyesbiróság« stb Az országos törvényszék birái pedig ezen kerületi kir. bíróságokhoz, mint egyes birák lennének kirendelve a szükségnek megfelelő szolgálattételre, — kik közül egyik, t. i. a kinevezés szerint legidősebb az egyes bíróság vezetője lenne, a nélkül, hogy ezen működé­séért részére magasabb fizetés vagy illetmény járna, legfel­jebb a felsőbb bírósághoz való előléptetésnél volna figyelembe vehető, mert hisz annak absolute nincsen értelme, hogy az a jbiró, a ki csak azt a birói teendőt végzi, a mit az albiró, magasabb fizetést húz. A mi már most a nervus rerum gerendarumot illeti, vagyis a dolognak anyagi oldalát, hát az bizonyos, hogy ezen szervezés az államkincstár évi budgetjét emelné, de ezen emelkedés nem olyan óriási összeg, mely a magyar állam­háztartást a tönk szélére juttatná. Vegyük 50 albirónak egyenként 600 frtjával való fizetés­kiegészitését, ez kitesz kerekszám : 150,000 frtot, t i z aliigyész­nek egyenként 300 frttal való fizetés-kiegészítését, ez kitesz: 3.000 frtot, s igy összesen az igazságügyi budget kiadási tétele 33,000 frttal szaporodnék. Ezekben voltam bátor véleményemet elmondani. ­a ki ennél a bpesti albirák érdekében célszerűbbet és jobbat tud : lépjen véle ki. A kir. tábla hátralékai. Mint biztos forrásból értesülünk, a kii', tábla hátralékai e hó elejéig már is 25,000 darabra rúgnak. Hogy ezen szaporodással szemben mily ijesztő magasságra fognak azok az év végéig emelkedni, ez idő szerint meg se mondható. A kir. tábla kitűnő elnökinek minden törekvése hajótörést fog ily viszonyok közt szenvedni mindaddig, mig az igazságügyi kor­mányzat csakugyan nem szánja magát rá, hogy azon intézke­dések complexumát léptesse életbe, melyeket lapunk hasábjain annyiszor hangoztattunk. N Rendes eljárású perekben köthetnek-e a / peresfelek személyesen, ügyvédek mellő­zésével, a pertárban birói egyezséget? Irta: Dr. KEIN ADOLF, a Ferencz József-rend lovagja, ügyvéd Medgyesen. Az ok, mely engem a fenti kérdés felvetésére és megvita­tására indit, az, hogy egyfelül sem az 1868-ik évi LIV. t.-c. sem az 188L-ik évi LIX. t.-c. határozott s praeeisirozott intézkedést a peres

Next

/
Oldalképek
Tartalom