A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 22. szám - Rendes eljárású perekben köthetnek-e a peresfelek személyesen ügyvédek mellőzésével a pertárban birói egyezséget?

184 A JOG. vidékiek még fiatalon, friss erőben juthatnak ugyanoda. — Ez nem méltányos dolog. Pedig határozottan mondhatom, mert három évig ügyvédkedtem vidéken; közel nyolc évig albiráskodtam vidéken és pedig a többi között egy nagy forgalmú s akkor még kevés birói személyzettel ellátott jbiróságnál (azóta egy albiróval s fogalmazó személyzettel szaporittatott), hogy, nem kicsinyelve a vidéki albirói teendőket, össze sem hasonlítható az a munkakötelezettség azzal a feladattal, a mivel a fővárosi albirónak megküzdenie kell, hogy megállhassa helyét. — Es még e mellett az az előnye van a vidéki albirónak, hogy a törvénykezés fontosabb ágaiban egyformán van alkalma gyakorlatot szerezni, ellenben a fiivárosi albiró (az I—Ill-ik kerületet kivéve) méltán egyoldalúsággal vádolható, de a miről ő szegény nem tehet, mert hát azon csak oly szervezés segíthetne, hogy a centralizáció helyett decentralizáljon törvénykezés tekintetében is, vagyis lenne minden kerületi jbiróság civilis, büntető és tlkkvi hatósággal felruházva. Hogy a fővárosi birói létszám mily nagyot emelkedett, különösen pedig az aljárásbirói status, ennek igazolásául csak a következőkre szorítkozom. l872-\ k évben a budai, pesti, pestvidéki, budapesti keresk. és váltótörvényszékeknél a birói létszám alig hiszem, hogy többre ment volna 50-nél, s ezenkívül volt G járásbiró. — Az albirák száma lehetett 25, 1870-ben a budapesti, a pestvidéki és a váltótörvényszék birói létszáma volt: 57. — A jbirák létszáma volt: 7. Az albiráké pedig 1S86-bnn a törvényszéki birói status ugyancsak : 57, a jbiráké: 8. — Ellenben az albirák létszáma 46. Tehát' a legnagyobb emelkedés mutatkozik az albiráknál, ellenben a tszéki bírák létszáma 1879. év óta nem emelkedett, csak a jbiráké egygyel, ez a Vll-ik kerületnél történt Az ügyészek száma volt 1870-ben kettő, most ugyanannyi, — az al ügyészeké volt 1870-ben 10, — jelenleg: 12. I la tehát 10 évenként az albirák és alügyészek létszáma ily növekedést mutat, feltételezhető, hogy 1896-ban az albirák létszáma a fővárosban 5G — G0 lesz, az alügyészeké 16—18, — míg ellenben az előléptetésre szolgáló birói status alig fog növekedést mutatni, s igy ha vidékről áthelyezés sem történnék, az előléptetés az albirák és alügyészekre nézve felette lassúvá válnék. Való ugyan, hogy a birói fizetések javítása általános szükséglet. Ezelőtt 18 évvel sem felelt az meg a viszonyoknak, annál kevésbé jelenleg, s ha valamikor csakugyan rá kerülne a sor arra, hogy az 1871. évi XXXII. t.-c. 8. §-a módosítást szenvedjen, részemről a mellett lennék-, hogy mi nálunk is az első folyamodású törvényszékek és bíróságok személyzetének fizetései négy osztályba soroztassanak. Az első lenne a főváros, a második azon városok, melyeknek lakossága az 50,000-et, harmadik, melyeknek lakossága a 25,000-ret eléri; a negyediket pedig a többi városok képeznék ; sőt tekintve a mi viszonyainkat, hogy például a piaci-, lak- és neveltetési viszonyok tekintetében különbség van egy ötezer és tízezer lelket számláló városok között is, még egy ötödik osztályt is felállítanék azon városokra nézve, melyeknek lakossága 10,000-cn alól álj. Ámde ezen általános fizetési organizáció a budapesti albirák helyzetén csak az esetben segíthetne, ha a vidék egyes helyein a tszéki és jbirák fizetései jóval magasabbak lennének, mint az itteni albirói fizetések. Ez idő szerint azonban ily szervezéstől még messze állunk. Más módhoz kellene tehát fordulni, a mit elmondok a következőkben : Ugy hallatszik, hogy a magas igazságügyi kormány a fővárosi tőrvényszékeket egy törvényszékké óhajtja egyesíteni országos törvényszék elnevezéssel, s igy ezeknek birái rangban a vidéki törvényszékek bírái felett állanának, s a vidékieknek mintegy gradus ad parnassum-ul szolgálna a bpesti kir. ítélő táblához való kineveztetésükhóz, s ezzel az is eléretnék, hogy a bpesti tvszéki bírákat a vidékiek a felsőbb bíróságokhoz való kineveztetésükben meg nem előzhetik, s igy közvetve a bpesti albirák helyzete is tán javulna. Én ez utóbbit kétlem, sőt azt tartom, hogy még rosz,szabbá válnék a bpesti albirák helyzete, s a vidéki tszéki és jbiráknak a bpesti országos törvényszékhez való kineveztetése esetleg oly mérvű is lehet, hogy a bpesti albirák még jobban hál ramaradnának. Ezen, az én szerény véleményem szerint csak a budapesti országos törvényszék szervezésével a bpesti albirói statusnak egyszerre, vagy fokozatonként való megszüntetése segítene. Ez utóbbit ugy értem, hogy első sorban a bpesti albirák bírnának elsőbbséggel az országos tszékhez való előléptetésben, mindaddig mig valamennyi kinevezve nincsen. Hasonló módon léptetnének elé a kir. alügyészek' országos tszéki bírákká, illetve ügyészekké. A mi a fővárosi kerületi kir. jbiróságokat illeti, ezek a címüket változtatnák meg, hiszen kerületi járásbíróság úgyis pleonasmus, mert a főváros kerületei nem úgynevezett >-járások«ból állanak, mint a vidéken rendszerint a politikai szolgabírói járásoknak megfelelőleg, — s igy a kerület nem egyszersmind járás, — miért is ezen bíróságok új elnevezései lennének például »budapesti IV-ik kerületi kir. egycsbiróság«, »V-ik ker. kir. egyesbiróság« stb Az országos törvényszék birái pedig ezen kerületi kir. bíróságokhoz, mint egyes birák lennének kirendelve a szükségnek megfelelő szolgálattételre, — kik közül egyik, t. i. a kinevezés szerint legidősebb az egyes bíróság vezetője lenne, a nélkül, hogy ezen működéséért részére magasabb fizetés vagy illetmény járna, legfeljebb a felsőbb bírósághoz való előléptetésnél volna figyelembe vehető, mert hisz annak absolute nincsen értelme, hogy az a jbiró, a ki csak azt a birói teendőt végzi, a mit az albiró, magasabb fizetést húz. A mi már most a nervus rerum gerendarumot illeti, vagyis a dolognak anyagi oldalát, hát az bizonyos, hogy ezen szervezés az államkincstár évi budgetjét emelné, de ezen emelkedés nem olyan óriási összeg, mely a magyar államháztartást a tönk szélére juttatná. Vegyük 50 albirónak egyenként 600 frtjával való fizetéskiegészitését, ez kitesz kerekszám : 150,000 frtot, t i z aliigyésznek egyenként 300 frttal való fizetés-kiegészítését, ez kitesz: 3.000 frtot, s igy összesen az igazságügyi budget kiadási tétele 33,000 frttal szaporodnék. Ezekben voltam bátor véleményemet elmondani. a ki ennél a bpesti albirák érdekében célszerűbbet és jobbat tud : lépjen véle ki. A kir. tábla hátralékai. Mint biztos forrásból értesülünk, a kii', tábla hátralékai e hó elejéig már is 25,000 darabra rúgnak. Hogy ezen szaporodással szemben mily ijesztő magasságra fognak azok az év végéig emelkedni, ez idő szerint meg se mondható. A kir. tábla kitűnő elnökinek minden törekvése hajótörést fog ily viszonyok közt szenvedni mindaddig, mig az igazságügyi kormányzat csakugyan nem szánja magát rá, hogy azon intézkedések complexumát léptesse életbe, melyeket lapunk hasábjain annyiszor hangoztattunk. N Rendes eljárású perekben köthetnek-e a / peresfelek személyesen, ügyvédek mellőzésével, a pertárban birói egyezséget? Irta: Dr. KEIN ADOLF, a Ferencz József-rend lovagja, ügyvéd Medgyesen. Az ok, mely engem a fenti kérdés felvetésére és megvitatására indit, az, hogy egyfelül sem az 1868-ik évi LIV. t.-c. sem az 188L-ik évi LIX. t.-c. határozott s praeeisirozott intézkedést a peres