A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 15. szám - Az erőszakos nemi közösülés kísérlete. 4. r.

128 A JOG. Az erőszakos nemi közösülés kísérlete.* Irta : Dr. HE1L FAUSZTIN, fiumei kir. ügyész. N (Negyedik, befejező közlemény.) A római felebbviteli törvényszék egy igen érdekes, de inkább a consumativ momentumot érdeklő esetben hozott Ítélete alkalmából : a különbség a két eset között azon világos kritériumon alapszik : a cél, a melyre a cselekedetek egyhangúlag irányultak. (Riv. Pen. 10. k. 311. lap.) A palermói semmitöszék : Az e. n. k. kísérletéhez szükséges, hogy a közösülésre irányzott szándék véghezviteli cselekedetben nyilvánuljon, de nem szükséges, hogy maga a közösülés (copula) megkezdetett légyen. (Riv. Pen. 9. k. 211. lap.) S a florenci semmitöszék : (1876. évi aug. 4. Riv. Pen. 6. k. 54. lap) »Ugyanazon fajtalansági cselekedet lehet szem. e. er., ha csak ezen fajtalanság célja a tettesnek; de lehet az e. n. k. kísérlete is, ha nem a cselekedet önmagáért, hanem a közösülés képezte a tettes célját.« S valóban csak nagyon természetes, hogy ha a materialis elem azonos, a külömbség csak az intentionalis elemből meríthető. De hogy áll a kérdés tételes törvényünk szempontjából? Tételes törvényünk szerint az e. n. k. kísérletének körét az elmélet által vont határokon is túl kiterjeszteni inkább lehetne, mintsem azt megszorítani. Mindenekelőtt nem szenved kétséget, hogy az e. n. k. azon esete, a melyről itt szó van, a 232. §. 1. pontja összetett tényálladék, a melynek két materialis eleme : a) a kényszerítés ; />) a közösülés. Vitán kivül állónak tekintjük továbbá az elvet, hogy oly bűntetteknél, melyek több, egymásután következő egyes tényelemekből állanak, a kísérlethez nem szükséges valamennyi részcselekedet véghezvitelének megkezdése, s hogy a büntetendő kísérlet tényáfladékához megkívántatik, de teljesen elegendő is : a) a bűntettnek egész terjedelmében elkövetésére irányzott, tehát a bűntett egész tényálladékát átfoglaló, átölelő szándék; és b) ;v szándékolt bűntett véghezvitelét megkezdő cselekedet; ellenben nem szükséges, hogy a bevégzett bűntett minden egyes alkatrészének véghezvitele megkezdessék. »Sem a tudománynak, sem a törvényhozásnak nem sikerült még — mondja a Reichsgericht egyik Ítéletében — a határvonalat a büntetendő kísérlet, mint a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitelének megkezdése és a büntetlen előkészítő cselekedetek között in abstractio s absolut érvénynyel megállapítani. De annyi bizonyos, hogy ha a kérdéses cselekedet által a szándékolt bűntett vagy vétség csak egy tényálladéki ismérve létesíttetett, kísérlet forog fenn.« Rechtsprechung 5. k. 610. lap.) »A kísérletnek nélkülözhetlen kelléke, hogy azon cselekedeteknek, a melyek a szándékolt bűntett vagy vétség tényálladékához tartoznak, legalább egyikének véghezvitele megkezdetett. Viszont csak egy tényálladéki ismérv véghezvitelének megkezdésével át van lépve az előkészítő cselekedetek határa.« (U. o. 5. k. 618. lap.) Judicaturánk állandóan követi ezen felfogást, p. o. a betöréses lopás esetében, melyben kísérlet állapittatik meg, habár az elvétel meg sem kezdetett; a rablás esetében, stb., egyedüli kivétel épen csak az e. n. k. De btkvünk 65. §-a kétségtelenül ezen elvet szentesíti, mert a kísérlethez csakis a bűntett vagy vétség, nem pedig összes tényálladéki elemei véghezvitelének megkezdését követeli; kétségtelen azért, hogy csak egy tényálladéki elem véghezvitelének megkezdésével az egész tényálladék véghezvitele megkezdetett. A mi külömben a dolog természetében fekszik. A ki Budapesten vasútra ült, hogy Fiúméba utazzék, az csak bizonyos, hogy fiumei utazását már budapesti elinduláskor megkezdette, habár igen sok állomáson kell áthatolnia s habár ez állomások mindegyikén kiszállhat s utazását félbeszakíthatja, vagy abban is hagyhatja s visszatérhet; s nem lehet mondani, hogy Fiúméba való utazását csak akkor kezdte meg, midőn a Fiume előtti utolsó állomásról elindult. A ki ugyanazon vonaton utazik, de csak p. o. Székesfehérvárra megy, az daczára annak, hogy az előbbi utassal egy uton halad, nem kezdte meg a fiumei utazást, mert nem oda utazik, mert nem ez utazásának célja. A ki tehát eröszakot használ egy nő ellen, hogy öt nemi közösülésre kényszerítse, az az <\ n. k. bűntettének véghezvitelét megkezdte, habár még nem is kezdte meg a közösülést; ellenben a ki ugyanazon erőszakos * Előző közlemények a »Jog« 7., 10. és 12. számaiban. | cselekedetet csak más fajtalansági célból követi el, az nem kezdte meg az e. n. k. bűntettének véghezvitelét, mert azt elkövetni nincs is szándékában. A btkv. 243. vagy 244. §-aiba ütköző bűntett (nemi közösülés felmenő és lemenő ágbeli rokonok, illetve testvérek között) véghezvitelének megkezdéséhez igen is a nemi közösülés véghezvitelének megkezdése lesz szükséges s mig a közösülés meg nem kezdetett, a bűntett kísérletéről szó nem lehet; mert ezen bűntett a nemi közösülésben áll; ez képezi tényálladékát; de az I e. n. k. bűntettének tényálladékát nem a nemi közösülés egy maga, hanem az erre célzó kényszerítés és a nemi közösülés képezi. A nemi közösülésre irányzott kényszerítés megkezdésével tehát meg van kezdve, nem ugyan a nemi közösülés, de rrieg van kezdve az »erőszakos nemi közösülés« s igy ennek kísérlete is fenforog; épen ugy, mint a lopási szántlékkai megkezdett betöréssel, meg van kezdve azon minősített lopás, melyről a btkv. 336. §. 3. pontja A tudomány megkülönbözteti a véghezviteli executiv cselekedeteket és a befejező, consumativ cselekedeteket, a melyek által a bűntett befejeztetik, bevégeztetik. Az e. n. k. bűntetténél a kényszerítés és a n. k. véghezviteli cselekedetek, de ez utóbbi azonfelül consumativ cselekedet is, holott az előbbi nem az. A btkv. 65. §-ának kétségtelen szövegezése szerint a kísérlethez a véghezvitel tehát a véghezviteli cselekedet megkezdése szükséges, de elegendő is. Azon felfogás tehát, mely csak a befejező, a consumativ cselekedet megkezdésétől tenué függővé a- kísérletet, eltekintve attól, hogy a jogélet igényeinek meg nem felel, a tételes törvényben igazolást nem találhat. Bírálatunk tárgyal képező I esetekben pedig, épen azt találjuk, hogy a kísérlet nem a véghezviteli, hanem a consumativ cselekedet megkezdésétől tétetett függővé, mi a kísérletnek a btkv. 65. §-ával össze nem egyeztet i hető megszorítását képezi. Követve a jelen sorok elején közölt s kifejtésünkkel ellen" | kező Ítéletek indokolását, jelesül azt, hogy a kísérlethez »ép azoiiv cselekedet megkezdése szükséges, mely azon bűntettet minden más bűncselekménytől megkülömbözteti, a betörés soha sem állapithatná meg az általa minősített lopásnak, az erőszak a rablásnak kísérletét, mert nem a betörés, nem az erőszak, hanem az elvétel az, mely ezen bűntetteket minden más bűncselekménytől megkülömbözteti. De valamint ezen esetekben mindig és helyesen állapittatik meg a lopás, illetve rablás kísérlete, valahányszor az intentionalis elem kétségtelen, dacára annak, hogy ugy a betörés, mint az erőszak más célokból is történhetik, ugyan igy kell annak lennie az e. n. k. esetében. Valamint ott, ugy itt is, a materiális cselekedet azopossága mellett az intentionalis elem dönt. A judicatúránkból közölt esetekben, nem ugyan a 233. íj. szerinti sz. e. er., hanem a btkv. 321. §-a szerinti minősítés alkalmaztatott. Eddigi fejtegetéseink erre is teljesen alkalmazhatók, s azért azon kérdés fejtegetésétől, hogy egyéb tekintetben is, nem eshetik-e ezen minősítés kifogás alá, bátran eltekinthetünk. Az itt kifejtett irányadó szempontok szerint e. n. k. kísérlete forog fenn akkor is, ha a materialis cselekedet meg is állapithatná a 321. §. tényálladékát, mert a materialis elem azonossága mellett az intentionalis elem dönt; s mert az intentionalis elem fenforgása esetében az e. n. k. kísérlete a súlyosabb minősítés. A büntetés kimérése szempontjából a következő megjegyzést tartjuk helyén levőnek : A btkv. 66. §-a szerint a kísérlet büntetése a bevégzett bűntettre megállapítottnál enyhébb büntetési nemben is kiszab ható, az e. n. k. kísérlete tehát ezen §. alapján nemcsak fegyházzal, de börtönnel, sőt fogházzal, sőt pénzbüntetéssel is büiitethetőnek tűnhetnék fel és pedig rendkívüli enyhítő körülmények fenforgása nélkül is (92. §.); a btkv. 66 §-a ezen enyhitési jogot kísérlet esetében a bírónak kétségtelenül megadja, valahányszor ugyanazon §. 3-ik bekezdésének esete fenn nem forog. Az e. n. k. kísérleténél most már szem előtt tartandó, hogy az intentionalis elem, a btkv. 233. §-ában s illetve a 321. §-ábaji (fajtalanságra irányzott cél esetében) körülirt bűntettnek intentionalis elemétől nem qualitative, hanem csak quántitative külömbözik ; a 232. §. intentionalis eleme, tehát a másik két §. inteutionalis elemét szükségszerűen magában foglalja, mert a többen benne van a kevesebb is. Minthogy pedig a 2;]?,. §. esetében pénzbüntetés egyáltalán nem, fogház pedig csak a btkv. 92. §-a esetén; a 321. §. esetében pedig börtön csak a 92. §. fenforgása esetén alkalmazható, fogház vagy pénzbüntetés pedig egyáltalán nem alkalmazható ; azért a btkv. 66. §-ában foglalt enyhitési jog szükségszerűen ez által korlátoztatik. Vagyis, ha a materialis