A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 14. szám - A telekkönyvi széljegyzetek
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 14 számához. Budapest, 1887. április 3-án. Köztörvényi ügyekben. A vendéglőst az uti podgyászra visszatartási jog illeti nemcsak a szállásbér, hanem egész számlakövetelése erejéig. (1881 :XVII. t.-c. 57. §. 1. pontja.) A pozsonyi kir. járásbíróság: Alperes köteles felperes részéről 165 frt l'21/2 kr. lefizetése ellenében 2k alatt csatolt jegyzékben megjelölt ingóságokat felperesnek átadni, esetleg azok egyenértékét 500 frtot, felperesnek megfizetni. A perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. I n cl o kok: Alperes beismeri, hogy a 2/. alatti jegyzékben foglalt ingóságokat a 3/. alatti számla szerint 697 frt 93 kr. erejéig fennálló követelésére nézve részben törvényes, részben szerződési zálogkép visszatartotta. Törvényes zálogjoga alperesnek csakis azon követelésére lévén, mely lakbér után merült fel; minthogy ebből felperes a 86. és 87. számú szobára eső 110 frtot, a 71. számú szobára eső 110 frt 2j kr. lakbérnek pedig felét, vagyis 55 frt 12'/2 krt, tehát összesen 165 frt 12Y2 krt mint tartozását fennállónak beismeri, minthogy azon körülményből, hogy kiskorú felperes bizonyos G Ödön cs. és kir. hadnagygyal a kérdéses szállodában szomszédságban lakott és a 71. számú szobát, hol az egyik, hol a másik rendelte meg, egyetemleges fizetési kötetezettség nem származik, minthogy alperes azt, hogy számlakövetelésének többi részére nézve, melyre a törvényes zálogjogot igénybe nem veheti, a kérdéses ingóságok neki felperes részéről kézi zálogkép átadattak volna, nem igazolta, erre vonatkozólag kihallgatott tanúi mi bizonyítékot sem szolgáltattak, minthogy azon körülmény, hogy kiskorú felperes azon bizonyos G < klönnel a kérdéses ingóságok rendeltetését illetőleg egvmásközt hogy állapodtak meg, ezen per eldöntésére irreleváns, abból alperes jogokat nem származtathat, miért is az e részben alkalmaztatni kivánt egyoldalú főeskü is mellőzendő volt: alperesnek és pedig csakis törvényes zálogjogát egyedül a felperes által .lakbér fejében irányában fennállónak beismert követelés erejéig fennállónak kimondani és ezen összeg lefizetése ellenében a mindkét részről mennyiségileg és minőségileg megállapított zálog visszaadásában elmarasztalni kellett. Felperes azon állítása, hogy alperes ugy nyilatkozott volna, hogy kiskorú felperes neki mivel sem tartozik, ugyancsak felperesnek a tárgyalás folyamán tett beismerésére való tekintettel figvelmen kívül hagyandó volt. A perköltségek kölcsönösen megszüntetendők voltak, mert a tárgyalás folyamában kifejtettek szerint alperes az ingóságok visszatartására törvényes alappal is birt. (1836. január 13-án 523. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : Az eljáró kir. járásbíróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresetétől ezúttal elmozdittatik. Indokok: Előrebocsátásával annak, hogy azon kérdés, vájjon alperesnek felperes elleni számlakövetelése mennyit tesz ki, a jelen per során elbírálás tárgyát nem képezi, a mennyiben ez az alperes által külön uton folyamatba tett perben döntendő el, de másrészt alperes jelen perben ez iránt viszonkeresetet nem is érvényesített, ezúttal csak azon kérdés bírálandó el, vájjon felperes jogosítva van-e az alperesi számla követelés fedezésére zálogul kapott vagy visszatartott ingóságait saját kötelezettsége előleges kiegyenlítése előtt visszakövetelni, illetve vájjon alperesnek jogában állott-e ezen ingóságok kiadását követelésének fedezése végett visszatartási jog czímén megtagadni. Minthogy pedig tény, hogy felperes alperes irányában a vendéglőben birt lakásért, saját befsmerése szerint és más, a tanuk szerint vele közösen ott élt egyénnel együtt tett költekezés czímén tartozásban áll, ily esetben pedig a vendéglős, illetve a felelős pincér a vendéglőben szállt lakó ° szobáin talált ingóságokra nézve számlakövetelésének kiegyenlítéséig visszatartási joggal bir, a mennyiben az 1881 :XVTI. t.-c. 57. §-a a vendéglősnek nemcsak a lakás, hanem a tartásból is felmerült követelése fedezésére visszatartott ingóságokra nézve törvényes elsőbbséget is biztosit, mely törvény intézkedése már magában kizárja azt, hogy a visszatartás ténye jogosulatlannak tekintethessék; ugyanazért felperes ingóságai kiadására irányzott keresete, alperes számlakövetelésének mily mértékben való fenállása ez idő szerint meg nem állapított voltára tekintet nélkül, időelöttinek bizonyult be, mert ama kérdés eldöntése is, vájjon a 3/. alatti számla mily részben terheli jelen felperest, szintén csak az alperesi követelés iránti perben fog megoldást nyerni, s ekkép felp eres az alperes által visszatartott ingóságnak visszaadása iránti keresetétől ezúttal elmozdítandó. (1886. május 24-én 4,902. sz.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1887. január 27-én 1886. évi 5,198. sz.) Gőzgépek és gőzkazánok a gőzmalomnak oly lényeges alkotó részeit képezik, melyek az ingatlan értékére döntő befolyással birnak éi melyek ennélfogra, mint az ingatlan tartozékai, ettől elkülönítve miat ingóságok az egyedül ingókra vezetett végrehajtás folytán le nem foglalhatók. A magy. kir. Curia: (1887. febr. 16. 255. sz. a.i (W. Ferencz felperesnek S. testvérek és több foglaltatok mint alperesek ellen lefoglalt gőzgép és gőzkazánoknak zár alól való felmentése iránti perében, melyben a battonyai kir. járásbíróság 1880. február 28. 807. sz. a. ítéletével felperes igényét megállapította, azonban a budapesti kir. ítélőtábla 1856. évi nov. 2. 14,362. sz. a. ítéletével felperest keresetével elutasította)... A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva és főleg azért, mert a szóban forgó gőzgép és gőzkazánok a felmutatott telekkönyvben is kitüntetett gőzmalomnak, még pedig oly lényeges alkatrészét képezik, melyek az ingatlan értékére döntő befolyással birnak, melyek ennélfogva, mint az ingatlannak tartozékai attól elkülönítve, mint ingó tárgvak az egyedül ingókra vezetett végrehajtás folytán lefoglalhatok nem voltak ; azok tehát felperesnek, minthogy javára az ingatlanhoz való tulajdonjog a foglaláskor is be volt kebelezve, ebből folyó jogos igényéhez képest helyesen lettek az elsőbiróság által a zár alól feloldva, stb. Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Beltag örökösének magánhitelezőié kérheti-e a társaság feloszlását ? (Az 1885: XXXVII. t.-c. 101. §-a.) A uagy-kikindai királyi törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Mert felperes kereshetőségi jogosultsággal nem bir. Ugyanis a K. T. 101. §-a értelmében a közkereseti társaság feloszlását, illetve a felszámolás elrendelését csak a közkereseti társaság valamely tagjának magánhitelezője kérheti, alperes pedig, kinek a cég vagyonbeli örökségi jutalékára vezetett felperes végrehajtást. M. J ... és K . . . cégnek tagja soha sem volt, hanem azon cég K. János elhalt tagjának egyik örököse, ki K. János helyébe a társaságba nem lépett, mint ezt felperes a per során maga is elismeri, mert a társaság tagjai J. Mór és K. János szerződésileg ki nem kötötték, hogy a társaság az elhunyt tag örököseivel folytattassék. (1885. nov. 4,8,078. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A K. T. 101. §-a a társasági tag magánhitelezőjének adja meg azon jogot, hogy a társaság feloszlását előleges felmondás után követelhesse, de ezen jogot a társasági tag örökösének magánhitelezőjére ez iránybani törvényes intézkedés hiányában kiterjeszteni nem lehet. De ettól eltekintve, alperes a perben kijelentette, hogy a J. Mór és K. János beltagokból álló M. ]. . . & K. cég alatt fenállott közkereseti társaság nemcsak K. János halála, hanem azon időnek, melyre a társaság aH^ittatott, lejárta miatt is már tényleg feloszlott, s alperesnek azon előadása a VII. 8.176/470. irattári csomóban létező iratok által, melyekre alperes ellenbeszédében is