A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 13. szám - Adatok a hagyatéki zárlat kérdéséhez

.52 A JOG. A ki tizenkettedik évét meg nem haladó egyént valamely bűntett elkövetésére szándékosan rábir, ngy tekintetik, mintha azt maga követte volna el. A m. kii*. Curia: Orgazdaság vétsége miatt vádolt S. D. M. elleni bűnvádi ügyben. Annak előre bocsátásával, hogy a btkv. 83. §-a szerint a bűntett vagy vétség elkövetésekor tizenkettedik évét meg nem haladó egyén a bünvád alá nem vonható és ennélfogva az. aki a büntethető cselekmény alanyát nem képező egyént annak elkövetésére szándékosan reá bírja, vagv azt szándékosan előmozdítja, vagy pedig az abbói származó haszon, biztosítására vagyoni haszon végett közreműködik, ugy tekintetik, mintha azon büntethető cselekményt ő maga követte el; tekintve, hogy mindkét alsóbb fokú b:róság Ítéletének határozata egész általánosságban és minden közelebbi meghatározás nélkül csakis vétségről szól, az indokokban azonban az is felhozatik, hogy vádlott ugyanazon cselekményt több izben követte el, sőt e miatt és isméi csupán az indokokban, nem pedi.u' az ítélet rendelkezi", részében a btkv. 96. §-ára történik hivatkozás; tekintve végre, hogy mely és mily cselekmények képezik a vétség ismétlését és állapítják meg a btkv. 96. §-ának esetét, az szintén nem emeltetett ki, és pedig az, hogy mely cselekmények consummáltatnak és intézteinek el a jelen ítélet által, ebből ki nem derül: mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének feloldásával, utasitattik a kir. törvényszék, hogy a végtárgyalást újból kezdje meg és a kifejlendőkhöz képest hozandó határozatában lehető tüzetességí>;el határozza meg a büntetendő cselekmények mindegyikét, melynek elkövetését és vádlottnak abban való bűnösségét megállapítottnak vette. (1,887. febr. hó 8-án 4,024/836. bftö sz.) A bűnvádi eljárásban első sorban az állam lévén a sértett fél és ez üldözvén a büntetendő cselekmény elkövetését, sem a sértett egyén, sem az elégtételt követelő magánfél nem esnek azon szempont alá, mint polzári perben a felperes ; ennek következtében annak eskü alatti kihallgatása nem feltétlenül mellőzendő. A m. kir. t'urin (18S7. február 16. 8,461. sz. a.) a szolnoki kir. törvényszék előtt súlyos testi sértés bűntettével vádolt B. Imre elleni bűnügyben). . . . Az első fokban eljárt bíróságnak a jelen bűnvádi ügyben 1886. évi május 7-én megtartott utolsó végtárgyalásou hozott azon határozata, melynél fogva sértett félnek a kir. ügyész által indítványozott megesketését azon okból mellőzte, mert az sa|át ügyében a maga vallomására, mint vádlottal szemben perben álló fél esküt nem tehet, téves felfogáson alapszik és a bűnvádi eljárási gyakorlatunkkal is merőben ellenkezik; mert magában véve azon körülmény, hogy valaki a büntetendő cselekmény által megsértetett vagy megkárosittatott, annál kevésbé akadályozhatja annak eskü alatt kihallgattatását, minthogy a bűnvádi eljárásban első sorban az állam lévén a sértett fél és ez üldözvén a büntetendő cselekmény elkövetését, sem a sértett egyén, sem az elégtételt követelő magánfél nem esnek azon szempont alá, mint polgári perben a felperes. De ezen felül is a sértettnek és kárositottnak olyatén általános elvszerü kizárása, a mint ez az alsóbbfokú bíróság határozatának indokában ki van mondva: a legtöbb esetben eredménytelenné tenné a bűnvádi eljárást; mert számos esetben több-kevesebb közvetett jelenségen kivül és ezek mellett csakis a séftett fél az, a ki közvetlen és alapos tudomással bírván a büntetendő cselekmény körülményeiről s ennek tetteséről, az ö bizonyítékának mellőzése esetében a bűnvádi eljárás ered ménye vagy meghiúsulna, vagy, a mi szintén lehetséges, a büntetés ártatlant érhetne. A sértett fél mellőzése vagy elfogadása, valamint a vallomásnak súlya és értéke a körülményektől függvén, annak eskü alá nem bocsátása csupán ezen kiemelt minőségénél foo-va, sem a fennálló gyakorlattal, sem a bűnvádi eljárásban követendő elvekkel nem egyeztethető össze. A rágalmazás, mint a becsület ellen elkövetett súlyosabb és egynttal a becsületsértést is magában foglaló cselekmény miatt tett vádinditvány a becsületsértés miatti vádat is magában foglalja és a mennyiben az annak alapjául szolgáló cselekmény rágalmazást nem, hanem csak bec>ületsértést képezne, ez a rágalmazás miatt tett iuditvány alapján mint abban bentfoglalt büntetendő ; a becsületsértés miatt tett indítvány alapján a súlyosabb beszámítás alá eső és a becsületsértés fogalmát túlhaladó rágalmazás erre szoliráló iuditvány hiánya miatt nem büntethető. (1887. február hó 15-én 9,443 S8G. bftö.) Az őr bántalmazása az állami jogrend, a testi sértés pedig a sértett egyén és igy a törvény külön-külön oltalma alatt álló két külön jogi alany ellen követtetik el. A Hl. kir. Curia: Tekintve, hogy a btkv. 166. §-ának I-ső pontja szerint a nyilvánosan felállított polgári őrök hatósági közegeknek tekintendők; tekintve, hogy a nyilvános felállítás kritériumát a személy- és vagyonbiztonság feletti őrködésre az illetékes hatóság részéről, vagy az általánosan közzétett helyi szokásnál fogva, oly módon való kiküldés vagy megbízás képezi, hogy arról az illető község kötelékébe tartozó minden egyénnek tudomása legyen és igy az örök még azon esetben is nyilvánosan felállitottaknak tekintendők, ha a községben fennálló szokás szerint, annak minden egyes tagja egymást idöszakonkint vagy akár naponkint felváltva szokták teljesíteni az őri szolgálatot s az eskütétel, mint nélkülözhetetlen kellék a törvényben megállapítva nincs; tekintve, hogy a vizsgálati adatok és nevezetesen F. [. mint a vádbeli cselekmény elkövetésekor volt községi biró vallomása szerint, a sértett K. [, hivatalos járatban volt s erről a vádlottaknak is, mint azon községbeli lakosoknak tudomással kellett birniok; tekintve, hogy a törvényszéki orvos felülvéleménye szerint K. J.-nak balfelőli szájzugán és balfelőli orrszárnyán talált két sértés 14 napi gyógyulást kivánt; tekintve, hogy az őr bántalmazása az állami jogrend, a testi sértés pedig a sértett egyén és igy a törvéuy külön-külön oltalma alatt álló két külön jogi alany ellen követtetik el: vádlottak a btkv. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének s a 301. és 302. >?§-ai szerint minősülő eszmei halmazatot nem képező egy súlyos testi sértés vétségének a 96. §. szerint tárgyi bűnhalmazatában mondatnak ki bűnösöknek s figyelembe véve azt, hogy a sértettel vagyonilag kibékülve, büntetendő cselekményeiket megbánták és jóvátenni igyekeztek, fő- és összbüntetésül kilenc havi börtönre, mellékbüntetésül pedig a 169. §. alapján három évi hivatalvesztésre is Ítéltetnek. Egyebekben, nevezetesen pedig a testi sértés miatt kiszabott pénzbüntetés és a vagyoni marasztalás tekintetében, a kir. itélö tábla Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1887. évi február hó 17-én.) A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Ha egy adós hitelezőivel csődbe jutás előtt és igy csődön kivül akként egyezkedik, hogy kisebb értékig becsült összes cselekvő vagyonát a magasabb összegű adósságok teljes kielégítésére liitclczőinek átengedi s a hitelezők a nekik átengedett vagyon értékét túlhaladó követelésrészt közadósnak átengedik: az egyezség után az illeték csak a hitelezők által átvett vagyon értéke után és pedig a bélyeg- és illetéktörvény és szabályoknak a jogügylet minőségére vonatkozó határozatai szerint állapitható meg; a hitelezők által a közadósnak az adósságból kielégíti st nem nyert s igy elengedett rész pedig a:; illetékszabásnál figyelmen kivül hagyandó. (1886. évi november hó i8-án. 8,cjyj/88}~ sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Steiner Manó e., budapesti tszék, bej. ápril. Ifi, félsz. máj. 10, csb. Burghavdt Lipót, tmg. dr. Zsigmondy Jenö. — „Sigmund & Tll. Weiss" e., nagy-kanizsai tszék, bej. ápr. 25, félsz, máj. <>, csb. Erdődy Lajos, tmg. dr. Farnek László. — Szüts liálint e., szegedi tszék, bej. 18, félsz. máj. 16, csb. Hus/.ka Ödön, tmg. Farkas József. — Földiák Kcrniann és neje szül. Schlesinger Erzsébet e., b.-gyarmati tszék, bej. ápril. 28, félsz. máj. 17, csb. Kacskovics Jenö, tmg. Yannay Ignác. — Balázsi Lajos e., székely-udvarhelyi tszék, bej. máj. I, félsz. máj. 20, csb. Györfy Titusz, tmg Sebesi Ákos. — Schatz Henrik és társa e., budapesti keiesk. és váltó tszék. bej. ápril. 25, félsz. máj. 7, csb. Wattay Dezső, dr. Vecsey István. — Szcnt-hnberti takarékpénztár e, n.-kikindai tszék, bej. ápril. 22, félsz. máj. fi, csb. Selhorsch Ferenc, tmg. dr. Ruzsits György. Pályázatok : Aranyos-maróthi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 3l-ig. — H.-m.-vásárhelyi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 31-ig. — Pozsonyi jbiróságnál alj egy zö i áll. márc. 31-ig. — Brassói tszéknél díjjas jog-gyakornoki áll. ápril. 15 ig. — Lugosi jbirságnál aljegyzői áll. ápril. l-ig. — Pancsovai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. ápril. l-ig. — Kecskeméti tszéknél II. oszt. jegyzői áll. ápril. l-ig. — Veszprémi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. ápril. 2-ig. — Török-kanizsai jrbságnál a 1 j á r á s b i r ó i áll. ápril. 2-ig. — Piispök-ladányi jbiróságnál aljegyzői áll. ápril. 3-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)