A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 12. szám - Mely bíróság illetékes az 50 frton aluli kártéritési perekre nézve?

46 A JOG. lem, hogy az figyelembe vehető legyen, első sorban kellően igazolt követelésre alapitandó. Jelen esetben az adós — panaszlott — határozottan tagadta a csődnyitási kérvényhez •/. és 2 •/. alatt csatolt könyv-kivonatok által kitüntetett követelések valóságát. Panaszlók ezzel szemben követelésük valóságának támogatására csak érintett könyv-kivonatra hivatkoznak, más bizonyítékot azonban elő nem terjesztettek. Minthogy pedig a könyvkivonat alapjául szolgáló kereskedelmi könyvekbe az e könyvek tulajdonosai — a panaszlók — által történt egyoldalú bejegyzések, tehát a hitelezőnek akaratától függő saját tényei ugy a törvénynél, mint a dolog természeténél fogva, a követelés igazolására panaszlott tagadása ellenében egymagukban alkalmas bizonyítékul el nem fogadhatók, a fenn érintett törvényes előföltétel hiányában, a csődnyitás csupán az alapon, hogy panaszlott fizetési képtelenségét beismerte, törvényszerűen sem a neheztelt végzésben hivatkozott 84., sem a 87. §. értelmében elrendelhető nem volt. (1887. febr. 19. 432. sz. a.) Bűn-ügyekben. Az előbbi házasság kötelék fennállására nézve való tévedésbe ejtés fogalmának meghatározása a kettős házasságnál. Ha meg is állapittatik a kettős házasság bűntettének fennforgása, a második házasság érvénytelennek még sem mondható ki itéletileg a büntető bíróság által, mert ezt csak a polgári bíróság teheti. Oly egyén, ki védkötelezettségét nem az által törekszik kikerülni, hogy a monarchia területét elhagyja, hanem egyszerűen az ujoneállitás alól kivonja magát, és midőn ezen tette elbírálás alá kerül, már 36 éves életkorát elérte, nem büntethető ugyan a btk. 459- §-a, de igenis az 1868 : XL. t-c. 47. §. alapján. A budapesti kir. törvényszék (1886- okt. 21. 33,386. sz. a.) : Sch. József (34 éves, izr., nős, 3 gyermek atyja, ügynök, büntetlen előéletű) bűnösnek nyilvánittatik a btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettében és e miatt 2 évi börtönre ítéltetik. A vádlott és F. Mathild között 1885- szept. 15-én kötött házasság megsemmisítése, ki nem mondatik. Vádlott ... a btk. 450. §-ába ütköző fegyveres erő elleni vétségének vádja és ezek következményei alól felmentetik, stb. Indokok: . . Fel kellett menteni vádlottat a btk. 450. §-ába ütköző fegyveres erő elleni vétség vádja és ennek következményei alól, mert bár beigazoltatott az, hogy az 1851. évi jun. 18-án született vádlott Trencsénmegye alispáni hivatalának napló 53. sz. a. fekvő hivatalos átirata szerint a bittsei sorozó járás állítási lajstromában elő nem fordul és hogy vádlott az 1869—1870. és 1871. években Budapesten tartózkodván, a 32. sz. gyalogezred hadkiegészítő parancsnokságának átirata szerint Budapesten sem jelentkezett sorozás céljából; még is, miután a btk. 450. §-ának lényeges alkat elemét az képezi, hogy az illető egyén védkötelezettségét az által törekedjék kikerülni, hogy a monarchia területét elhagyja, vagy az újoncozás folyama alatt a monarchia határán kívül tartózkodjék; vádlott pedig csakis 1884. évben, tehát nem azon években, melyekben sorozás alá állani kötelessége lett volna, hagyta el a monarchia területét, az ellene emelt vád alól felmentendő volt. Megtagadandó volt F. Mathild ügyvédjének azon kérelme, hogy a házasság megsemmisítése az ítéletben kimondassák, mert a m. kir. Curiának 1885. május 15-én kelt 46. sz. döntvénye szerint a kettős házasság miatti elitélés esetében a házasság semmissége vagy megsemmisítése nem a bűnvádi Ítéletben mondatik ki, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. nov. 30. 37,072. sz. a.): az első bíróság ítéletét részben megváltoztatja, részben pedig kiegészíti; jelesül vádlott cselekményét a btk. 251. §. 2. pontja szerint minősiti. Egyszersmind a vádlott és özv. F. szül S. Mathild között New-Yorkban 1885. szept. 15-én létrejött házasságot semmisnek nyilvánítja, stb. Indokok: Minthogy az elkövetés helyén, New-York államban hatályban levő 1881. évi btk. 298. §-a szerint a kettős házasság büntette 5 évi állambörtönnel büntetendő ; ez okból a kir. törvényszék a m. btk. ált. részének II. fejezetében foglalt határozmányoknak megfelelőleg helyesen alkalmazta a fenforgó bűnesetre a' magyar btkv. intézkedéseit. Minthogy azonban az eljárás adataiból "kitünőleg vádlott magát New-Yorkban nőtlen embernek adta ki, S. Mathild előtt is ezt állította és az esketést teljesítő rabbinak hivatalos kérdésére is ezt a valótlanságot adta jegyzőkönyvre, nyilvánvaló, hogy vádlott a vele házasságra lépő felét az előbbi kötelékek fennállására nézve szándékosan tévedésbe ejté; mihez képest vádlott cselekményét a btk. 251. §. 2. pontjának szigorúbb rendelkezése alá kellett vonni, stb. Egyszersmind kimondandó volt a második házassági köteléknek érvénytelensége és semmissége, mert a sértett fél jogára nézve jelen esetben nyilván sérelmes volna ezen kötelék alóli feloldoztatásának elmulasztása, stb. A m. kir. (Juria (1887. febr. 24. 813. sz. a.) : A budapesti kir. itélő tábla ítélete részben megváltoztattatik, a kettős házasság bűntettének minősítésére, valamint a vádlott és F. Mathild között New-Yorkban 1885. évi szept. 15-én létre jött házasságot illető intézkedésre nézve az eljárt kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben. A fegyveres erő elleni vétségre vonatkozólag mindkét alsóbb fokú bírósági ítélet megváltoztattatik, vádlott a btk. 460. §-ával fentartott 1868: XL. t.-c. 47. §-a alá eső fegyveres erő elleni vétségben is bűnösnek nyilvánittatik. Egyebekben stb. Indokok: A vádbeli kettős házasság bűntettének minősítésére, ugy a vádlott és F. Mathild között kötött házasságra vonatkozó intézkedésre nézve az eljárt kir. törvényszék ítélete volt helybenhagyandó és pedig az elsőre nézve azért, mert azon körülmén}' magában áliva, bogy vádlott nőtlennek adta ki magát és az esketést teljesítő rabbi előtt is ezen valótlanságot adta jegyzőkönyvbe, a btk. 251. §. 2. pontja alá eső oly tévedésbe ejtést, mi ezen pont alá eső minősítés ismérvéül szolgál, meg nem állapítja, mert az, hogy F. Mathildnak tudomása lett volna arról, hogy vádlott már házassági kötelékben él és erre nézve ejtette volna tévedésbe, mi adat sem forog fenn. A kötött házasságra vonatkozó intézkedésre nézve pedig az első bíróság ítélete vonatkozó, indokainál fogva volt helybenhagyandó. A vád tárgyává tett azon cselekmény, hogy vádlott vedkötelezettségének eleget nem tett, habár a btk. 450. §. alá eső fegyveres erő elleni vétséget, az első bírósági ítélet helyes indoka szerint nem képez is, a btk. 460. §-ával fentartott L868: XL. t.-c. 47. §-ába ütköző vétkes cselekményt megállapítja; mert vádlott azt, hogy ujoncállitási bizottság előtt megjelent légyen, igazolni nem tudta, mivel azon állítása, hogy 1869. vagy 1870. évben a 32. sz. gyalogezred hadkiegészítő parancsnokságánál megvizsgáltatott és alkalmatlannak találtatott, valótlannak bizonyult. Tekintve pedig, hogy vádlott mint 1851. évi június 18-án született, jelenleg 36 éves életkorát már meghaladta, cselekménye a felhívott törvény 47. §. 4. bekezdése alá eső büntetendő cselekményt képez, melyben vádlott bűnösnek nyilvánítandó volt, stb. Oly esetben, midőn az igazságügyminister felhatalmazása folytán emeltetett a vád és a kir. ügyész elejti a vádat, a sértett hivatalnok nincs jogosítva felebbezéssel élni, s ha felebbezése folytán a másodfok érdemleg határozott, ezen határozat megsemmisítendő. A m. kir. Curia (1887. február 17. 6,470,86 sz. a.) a lugosi kir. törvényszék előtt rágalmazás miatt vádolt dr. X. László ügyvéd elleni bűnvádi ügyben. . . A (sértett fél által beadott) felebbezésnek visszautasítása mellett a kir. itélő táblának végzése megsemmisíttetik. Indokok : Jelen esetben a bűnvádi eljárás rágalmazás vétsége miatt az igazságügyminiszternek felhatalmazása folytán a btk. 272. § a értelmében hivatalból indítható meg, és tekintve, hogy a kir. ügyész az eljárás megszüntetését hozván indítványba, a kir. törvényszék ennek alapján az eljárást megszüntette, tekintetbe véve továbbá, hogy ezen megszüntető határozat ellen K. József, mint bírói hivatalnok, állítólag sértett fél, felebbezéssel nem élhetett volna : ugyanazért nevezett sértett félnek már az elsőbíróság végzése ellen fellebbezési joga nem volt: a kir. itélő tábla tehát jelen ügyet a sértett fél felebbezése folytán érdemileg felül nem vizsgálhatta; minélfogva a kir. itélő táblának végzését megsemmisíteni és egyúttal a felebbezést is visszautasítani kellett. A budapesti tözsdebiróság judicaturájából. Az ajánlat visszavonása hatálytalan, ha az a másik félnek az ajánlat vétele után hozatik tudomására. A.z ajánlattevő ezért kötve marad ajánlatához mindaddig, mig a válaszadásra szükséges rendes idő tart. A kereskedőknél szokásos levélbeli szerződéskötéseknél azon kifejezés, hogy „vrorauf dann Bestatiguug unsererseits erfolgt" nem magyarázható olykép, hogy az ajánlattevő ily levélbeli elismerés kilátásba helyezése által ajánlatától való visszaélési jogát kívánta volna magának fentnrtaui. Habár alapszabályilag a céget csak két igazgaló együttesen