A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 12. szám - Mely bíróság illetékes az 50 frton aluli kártéritési perekre nézve?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 12. számához. Budapest, 1887. március 20-án. Köztörvényi ügyekben. Vakok is alkothatnak érvényes magán-végrendeletet. A ni. kir. Curia: Tekintve, hogy a végrendeletek külkellé keit szabályozó 1876: XVI. t.-cikk 21. S-a 1. bekezdésében nem mond egyebet, mint csak azt, hogy közvégrendeletet közjegyző és kir. járásbíróságok előtt az 1874. évi XXXV. ('.-cikkben előirt módon lehet tenni; ez utóbbi közjegyzői törvénynek, a másodbirósági Ítélet indokolásában idézett 54. §-a d) pontja pedig a végrendeletekre nem is vonatkozik ; tekintve, hogy a közjegyzői törvénynél későbbi 1876: XVI. t.-c. 21. íj. második bekezdésében sorolja elő azokat, a kik csak közvégrendeletet tehetnek és olyanokul csupán a némákat, siketnémákat és a 18 éven aluli kiskorúakat jelöli meg, a vakokat tehát magánvégrendelet alkotásától nem zárja el, és végre tekintve azt, hogy örökhagyó P. Mariuca a családi értesítő szerint a végrendelet keltekor már 50 éves volt és a kihallgatott tanúk egybehangzó vallomásaként sem siket, sem s'ketnéma, hanem vak volt; hátrahagyott magánvégrendelete pedig, melyet ő a tanuk előtt élőszóval is nyilvánított, megfelel az 1876 : XVI. t.-c. I. , 3., 4., 6. 7. §-ának : mindezeknél fogva a budapesti kir. itélö tábla felebbezett Ítélete megváltoztattatik és a per érdemében.. . az első bíróság Ítélete hagyatik indokaiból is helyben. (1887. jan. 27-én 4,519. sz.) A feleségnek férje hagyatékában törvényes öröklési jósra nincs, ha a felesé? kérelmére a két alsó bíróság a házasság felbontását kimondotta és a férj a válóper harmadbirósági elintézése előtt meghal A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélö tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik annyival is inkább, mert a házassági kötelék felbontását, mely a hitvestársi öröklési igény elenyésztét vonja maga után, maga a felperes kérelmezte az általa indított perben. Ezen válóperben pedig a két alsóbiróság felperes keresetének helyt adott és ebben ugy a fel peres, mint férje is megnyugodott, mig a harmadbiróság az alsóbb bírósági Ítéleteket nem változtatta meg, hanem a hozzá hivatalból felterjesztve volt periratokat a férjnek (örökhagyónak) időközben bekövetkezett halála és épen felperesnek beszüntető -kérvénye folytán felülvizsgálatlanul küldte vissza az elsőbirósághoz. Ily körülmények közt felperes részére a hitvestársi öröklési jog meg sem nyílhatott. (1887. jan. 18-án 4,391/886.) Az anya ntáu, törvényes leszármazó gyermekek nem létében, ngyanannak törvénytelen gyermeke Tan jogosítva örökösödni. Ez okból ha törvénytelen leszármazó örökösnek köteles része az anyai régrendelet által sértetik, joga támad e törvénytelen leszármazónak a köteles rész kiegészítését követelni. Az aradi kir. tszék : Felperes keresetétől elmozdittatik. Indokok : Felperes keresete során törvényes osztályrészt követel néhai Dániel Katalin hagyatékából. Örökhagyó a peres felek beismerése és a keresethez csatolt A. alatti haláleset felvétele szerint mint hajadon hunyt el és felperes örökhagyó nem törvényes fia. Minthogy pedig az ideiglenes törvénykezési szabályok 9., 10., II. és 12. §-ai szerint a nem törvényes örökösök örökösödési joggal nem birnak : felperes, mint saját beismerése szerint is Dániel Katalin után leszármazó nem törvényes örökös, törvényes osztályrészt követelni jogosítva nincs. Felperest tehát alaptalan keresetével elutasítani kellett. (1885. április 15-én. 1,498. szám.) A budapesti kir. itélő tábla : Az elsöbiróságnak felperest keresetével elutasító Ítéletét megváltoztatva, felperes kereseti jogát megállapítja s az eljáró kir. törvényszéket a további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A házasságon kivül született gyermekek (proles naturales) törvényes leszármazók hiánya esetében, az anya utáni j törvényes örökösödés jogától, hazai valamely tételes törvény által kizárva nem lévén : felperest az anyai hagyaték iránti örökösödés tekintetében a köteles részre irányzott kereshetőség joga alpereI sek irányában, kik felperessel egyenlően szintén házasságon kívüli 1 gyermekek, annyival is inkább megilleti, a mennyiben alperesek ! azt, hogy felperes származása a Hárm. k. I. 106. és 108. §-ában megjelölt esetek valamelyikével azonos lenne, avagy felperes örökösödési igényeit az örökhagyó javaira vonatkozó valamely az j ősiségi jogviszonyból fentartott s érvényesithető követelések korlátoznák, maga sem állítja. .Minthogy pedig az eljáró kir. törvény1 szék a kereshetőségi kifogás megállapítása folytán a kereset érdemébe nem bocsátkozván, a vitás kérdés igazolására szolgáló bizonyítási eljárást be sem fejezhette s ennélfogva felperes kereI sete érdemileg e helyütt sem felülbirálható : az eljáró kir. törj vényszéket a bizonyítási eljárás lefejlesztésére s a kereseti köve' telésnek érdemleges Ítélet általi ellátására utasítani kellett. (1886. évi május ll-én. 36,250,85. szám.) A ni. kir. Curia : A budapesti kir. itélö táblának Ítélete hely'. benhagyatik. Indokok : Mert a mostélő törvényes gyakorlat szerint, ! anya után, törvényes leszármazó gyermekek nem létében, ugyanannak törvénytelen gyermeke van jogosítva örökösödni, a miből természetszerűleg következik, hogy ezen, habár törvénytelen : leszármazó örökösnek köteles része, az anyai végrendelet által nem érintethetik s ha mégis sértetik, joga támad azon törvényte| len leszármazónak, a köteles résznek kiegészítését követelni, jelen | esetben azért, mert alperesek is az örökhagyónak szintén nem törvényes leszármazói s így felperes keresetének nem állhatnak • útjában, még pedig annál kevésbé, mivel az örökhagyó végrendeletében saját fiának ismerte el. (1886. évi december 20-án. 5,444. szám.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben A wiltóóvás elengedésének nem kell szükségképen a forgatásul egyidejűleg történni'', hanem történhet a váltójog fennállása alatt bármikor. A niagy. kir. Curia: Tekintve, hogy az óvás elengedése iránti nyilatkozat alakjára nézve, valamint az iránt sem tartalmaz a törvény intézkedést, hogy az óvás elengedése csakis a forgatással egyidejűleg történhessék, sőt inkább ezen elengedés a forgató ellen váltójog fennállása alatt mindig érvényesen megtehető s a váltóra vezetett ily nyilatkozat ellenében a forgatót terheli annak bizonyítása, hogy az a váltójog fentartására rendelt határidő eltelte után Íratott; éstekintve, hogy a váltón közvetlenül alperes forgatói aláírása alatt álló óvás elengedési nyilatkozat alperesnek a C. alatti okiraton szemlélhető és valódinak elismert Írásával ezen m. kir. Curia által is vizsgálat alá vétetvén, ugyauazonosnak találtatott, s hogv ama nyilatkozat e szerint kétségtelenül alperestől eredettnek tekintendő ; tekintve, hogy a váltó értékének nem teljes leszámlálása iránti kifogás egymagában, vagyis azon jogügyletnek előadása és bizonyítása nélkül, melynek alapján az érték leszámolása követelhető volna, a váltókövetelés ellenében nem érvényesíthető; tekintve, hogy a váltófizetés idejének elfogadó javára történtnek állított meghosszabbítását alperes mint harmadik személy a maga részére kifogással egyáltalán nem érvényesítheti: a kir. itélö tábla Ítéletének megváltoztatása mellett az eljáró bíróság Ítélete helybenhagyatik, stb. (1887. február 3. 1,095. sz. a.) Ha adós a követelést tagadja és az más módon nem igazoltatott, pusztán könyvkivonat alapján, a esőd el nem rendelhető még akkor sem, ha panaszlott fizetési képtelenségét beismerte. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, panaszlókat csődnyitási kérelmükkel feltétlenül elutasítja. Indokok: Az 1881. évi XVII. t.-c. 84. §-a határozott rendelkezésénél fogva, a hitelező által előterjesztett csődnyitási kére-