A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 11. szám - Döntvényeink és az ügyvédi díjak - Adható-e bekebelezés nélkül jelzálogi biztosítási elsőbbség

44 A J OG. még ha az polgári utón elrendelt zárlat szabályai szerint foganatosittatik is, zálogjogot nem ad s jelen esetben felperes, habár a fenyítő zárlat az ö kérelmére rendeltetett is el, az ennek foganatasitása alkalmával az összeirt dolgokból nem bir külön kielégítésre való jogosultsággal (1887. febr. 16. 937. sz. a.) Á kereskedelmi mérleg készítésének elmulasztása a btk. 410. §. 3. poutja szerinti minősítés alá nem esik, midőn a kereskedő kereskedelmi könyveket nem vezetett. A. József vétkes bukás vétségével vádoltatván, a beregszászi törvényszék 1885. nov. 13. 10,709 sz. a. végzéssel, szabad lábon hagyás mellett a vád alá helyezést elrendelte; mert vádlott noha 1876-ban iparengedély mellett nyitott üzletét 1883. évben megnagyobbította, mennyiben pos/.tó-, ruha- s más tárgyakkal is felszerelte s ámbár a kérelmére 1885. januárban megnyitott csőd folyamán maga beismerte, hogy csődvagyona 23,312 frt értéket képviselt s igy feltétlenül kereskedőnek s nem szatócsnak volt tekintendő, mégis az 1875 : XXXVII. t.-c. figyelembe vétele nélkül rendes könyveket nem vezetett, cselekvő s szenvedő vagyoni állapotáról éveukint mérleget nem készített. A kii-, tábla követk. végzett: Tekintve, hogy kereskedelmi könyvek vezetése nélkül mérleg egyáltalában nem készíthető s igy a mérleg készítésének elmulasztása a btk. 416. §. 3. pontjában megjelölt minősítés alá csak könyvek vezetése mellett vonható : vádlott cselekményének az érintett törvényszakasz 3. pontja szerint lett minősítése hatályon kivül helyeztetik s ezzel a változással az idézett végzés helybenhagyatik annál inkább, minthogy vádlott beismerésével van bizonyítva, hogy a kis ipar körét meghaladó kereskedelmi ügyletekkel iparszerííleg foglalkozott. (1886. febr. 22. 3,745. sz. a.) A m. kir. Giirín (iS87. február 17. 6,964. sz. a.): A budapesti kir. ítélő tábla ítélete a minősítés és büntetésre nézve megváltoztattatik, vádlott a btk. §.1. és 4. pontja szerint minősített csalárd bukás miatt emelt vád és következményei alól felmentetili, ellenben a btk. 416. §. 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétsége miatt bűnösnek nyilvánittatik és ezért 3 havi fogságra és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik ; egyebekben, stb. Indokok : Az alsóbiróságok vádlottat a btk. 414. §. 1. és 4. pontja szerint minősülő csalárd bukás büntette miatt annál az oknál fogva Ítélték el, mert üzletének tartama alatt a napi bevételekből különböző apróbb tételekben összesen 238 frt 53 krt a pénztárkönyvbe be nem vételezett. A könyvek egynémelyikébe történt hiányos bevezetés azonban még nem azonos a btk. 414. §. 4. pontja által feltételezett hamis könyvvezetéssel, valamint a napi bevételek egy részének a kereskedő által saját céljaira lett felhasználása nem képezi a btk. 414. §. 1. pontja alatt meghatározott elrejtés, sőt még az igazolt nem való köuyvvezetés és a vagyonelrejtés is csak akkor esik a csalárd bukás fogalma alá, ha az is bizonyítva van, hogy ugy egyik, mint másik cselekménynél a vagyonbukottnak az a szándéka vezette, hogy hitelezőit megkárosítsa. Úgyde vádlottnak ama ténye folytán, hogy a pénztárkönyvbe be nem vezetett 238 frt 53 krt, a naplókönyvbe bevételezte és ez által a hiány vagy különbözet feltüntetésére bizonyítékot maga szolgáltatott, nem tételezhető fel, hogy vádlott a bevételnek meg nem felelő bevezetést a hitelezők megkárosítására irányult szándékból tette volna, sőt az sincs. igazolva, hogy a kérdéses összegnek felhasználása hasonló célból történt volna. A hitelezők károsítására irányzott szándék nélkül pedig a csalárd bukás büntette megállapítható nem levén, vádlottat az e miatt emelt vád alól felmenteni, ellenben a btk. 416. §. 4. pontja szerint minősülő vétkes bukás miatt elitélni kellett, mert a szakértői vélemény szerint fizetési képtelenségét 1882. évi nov. 30-án bejelentett bukása előtt már három hónappal tudnia kellett és mégis szeptember hóban 4,001 frt 98 kr., október hóban pedig 1,120 frt 25 krnyi hitelvásárlást tett. A büntetés kiszabásánál vádlott előnyére volt veeudő büntetlen előélete és betegség által kiadásokra kényszeritett helyzete ; továbbá a hitelnek az a könnyelmű és túlhajtott nyereményvágy által vezetett módja, a mely szerint a teljesen vagyontalan s az üzlet terén független működésben ismeretlen vádlott részére, majdnem korlátlan személyi hitel nyittatott; nyittatott azonban oly árban, a mely csak az árúk becsértéke felének felelt meg s a mely miatt a hasonló árúcikkekkel való kereskedőkkel való versenyzésre vádlott tehetetlen volt. A kir. itélő tábla Ítéletének egyéb tartalma, vádlottnak elitélése folytán hagyatott helyben. Szemérem elleni erőszak, vagy személyes szabadság megsértése 1 J. János és Sz. József alkonyattáján a szőlőhegyekből hazamenő N. Imrénét feltartóztatták, földre teperték. A nő segélykiáltásaira többen oda jöttek, a kik látták, hogy Sz. József a hanyatt fekvő nőt fejével és karjainál fogva lefogva tartotta, inig ). |ános a nő lábai közt feküdt. J. János kigombolkozva nem volt, a nő nem vádolja erőszakos nemi közösülés kíséretével. A nagykanizsai kir. törvényszék (1886. január 28. 336. sz.) : Vádlottakat az ellenük emelt, a btk. 2.32. §-ába ütköző erőszakos nemi közösülés büntette kísérletének vádja alól felmentette, ellenben a btk. 321. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének bűntettében bűnösöknek kimondván, 2—2 évi fegyházra és 4 - 4 évi hivatalvesztésre Ítélte. A budapesti kir. itélő tábla (1886. április 12. 11,126. sz. a.): Vádlottak szabadságvesztés büntetését 6 havi börtönre leszállította, stb. A in. kir. Curia (1887. február 18. 5,959 sz.): Tekintve, hogy a kihallgatott tanuk esküvel erősített vallomása szerint Sz. József vádlott panaszos X. Imrénét hanyatt fekve fejénél fogva tartotta f. |ános vádlott pedig az asszouy lába között feküdt; vádlottak ezen cselekménye a btk. 233. §-ában körülirt szemérem elleni erőszak bűntettét képezi s ebben mint a 70. §. értelmében tettestársak az alsóbb bírósági Ítéleteknek megváltoztatásával mondatnak ki bűnösöknek s ahhoz képest a btk. 91. § ára való tekintettel, egyenként 6 — 6 havi börtönre Ítéltetnek. Ezen változtatással egyebekben a kir. itélő táblának Ítélete helybenhagyatik. Zogirászat miatt kiszabott pénzbírság behajthatlans.-lg esetében elzárással is helyettesíthető. (lí>74: XXXIV. t.-c. 39. §.) A zalaegerszegi kir. járásbíróság1: V. Pál vádlott vétkes az 1880. évi XXXVII. t.-c. 5. §-a 3. pontjában fenntartott s az 1874 : XXXIV t.-c. 39. §-ába ütköző s ezen szakasz szerint minősített zugirászat kihágásában s ugyanezen szakasz alapján a B T. K. 27. §-ábau meghatározott célokra fizetendő 50 frt pénzbirságra Ítéltetik. (1836. szeptember 10-én, 2,201. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy az 1886. XXXVII. t.-c. 5. §-a végső bekezdése a vádlott ellen fenforgó cselekményt kihágásnak minősiti, a kihágásra megállapított pénzbüntetést pedig behajthatlanság esetén a K. B. T. K. 22. §-ában foglalt rendelkezéshez képest elzárásra át kell változtatni s a törvény e rendelkezésére semmi befolyás sem tulajdonitható annak, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ában »pénzbüntetés« helyett »pénzbirság« kifejezés van alkalmazva, a kir. itélő tábla a vádlott ellen kiszabott pénzbírságot, helyesebben pénzbüntetést behajthatlansága esetére öt napi elzárásra változtatja. (18S7. januái 21-én, 781. szám.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Mezey Sándor e, budapesti tszék, bej. márc. 31., félsz, ápril. 28., csb. Chira Elek, tmg. Hegedűs Károly. — Purjesz Dávid e., szegedi tszék, bej. márc. 31., félsz, ápril. 22., csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Ecsery Lajos. - Kurger Adolf e., budapesti keresk. és váltó tszélc, bej. márc. 31., félsz, ápril. 16., csb. Antos Károly, tmg. dr. Darvai Fülöp. — Moskovics Uertalan e , beregszászi kir. tszék, bej. ápril. II., félsz, máj. 2., csb. Medvigy Mihály, tmg. dr. Weinberger Salamon. — »Georg Türk'* Sohn« e., brassói tszék, bej. ápril. 18., félsz. máj. 2., csb. Unaciu Sándor, tmg. Jekel Gyula. — Deutsch A. H. e , szombathelyi tszék, bej. ápril. 5., félsz ápril. 18., csb. Mennyey László, tmg. dr. Bárdossy Jenő. — Etter Sándor e., budapesti keresk. és váltó tszék, bej. ápril. 14., félsz, máj. 7., csb. Antos Károly, tmg. Haydin Károly. — Josef Laub e., budapesti keresk. és váltó tszék, bej. ápril. 12., félsz, ápril. 26., csb. Thalabér Lajos, tmg. Draskovich István. — Rnschil Károly e., bej. ápril. 4., félsz, ápril. l8., csb. Virter Antal, tmg. dr. Frecot Menyhért. Pályázatok: Szolnoki ügyészségnél alügyészi áll. márc. 17-ig. — Szabadkai járásbíróságnál aljárásbirói áll. márc. 17-ig. — Fiumei törvényszéknél bírói áll. márc. 17. — Újvidéki törvényszéknél a 1 jegyzői áll. márc. 18-ig. — Eperjesi törvényszéknél aljegyzői áll. márc. 18-ig. — Keszthelyi járásbíróságnál díjjas joggyakornoki áll. márc. 18-ig. — Szombathelyi tszéknél birói áll. márc. ÍS-ig. — Ma rosvásárhely i járásbíróságnál nlbirói áll. márc. 18-ig. — Paksi járásbíróságnál díjjas joggyakornoki áll. ápr. 2-ig. — Nyíregyházai törvényszéknél aljegyzői áll. márc. 18-ig. - Sztropkói járásbíróságnál aljegyzői áll. márc. 19-ig. — Világosi járásbíróságnál dijjas joggyakornoki áll. márc. 19-ig. — U-gyalai járásbíróságnál aljegyzői áll. márc. 20-ig. — Nagyváradi tszéknél aljegyzői áll. márc. 2l-ig. — Nagykanizsai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 2j-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)