A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 10. szám - Az örökösödési osztály a közjegyző előtt - A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék új elnöke

38 A J OG. A m. kir. Curia (1887. febr. 10., 71. sz. a.): a budapesti kir. tábla végzésének megváltoztatása mellett a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának illetősége a jelen keresetnek 57 frt töke és járulékai iránti részére is megállapíttatik és ehez képest a választott bíróságnak eljárása és ítélete ezen részében is hatályában fentartatik; mert felperes keresetét, mely szerint ezen 57 frt, mint két waggon tengeri eladásából jogtalanul terhére irt árkülönbözetet kérte megítéltetni, még alperes védelmének előterjesztése előtt oda igazítván ki, hogy ezen összeget nem a keresetlevélben előadott címen, hanem mint a keresetlevélben A. a felhívott kötlevélbeli ügyletre alperesnek adott s általa jogosulatlanul visszatartott pótfedezetet érvényesiti, jelen perben a kereseti jogalap mellőzésével, csak a tárgyalás alkalmával kiigazított alap, illetőleg kérelem vétetnek figyelembe; továbbá mert a választott bíróság az illetőség kérdésében hozott végzésében helyesen fejtette ki, hogy az 1881. évi L1X. t.-c. 94. §. />) pontja értelmében nem szükséges, hogy a tőzsdebiróság illetékességének kifejezett kikötését magában foglaló okmány felperes birtokában legyen, hanem elegendő, ha ezen Írásbeli kifejezett alávetés tényleg létezik ; a mi pedig jelen esetben alperes beismerésével és az által is eredetben felmutatott kötlevéllel igazolva van ; mert azon kérdés, hogy az A. a. jogügylet a B. a. leszámolással és az A. a. kötlevél alperes által aláirt példányának alperes részére visszaadásával befejezést nyert-e vagy sem ? nem az illetőség kérdéséhez, hanem a per érdeméhez tartozik ; mert e szerint a másodbiróság helytelenül mondotta ki a tőzsdebiróságot illetéktelennek az 57 frt töke követelésre nézve. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A kereskedelmi bíróság nem lévén oly értelemben ügybiróság, hogy aláTetés folytán nem válliatmék egy különben nem illetékes ügyben illetékessé, a bíróság ez okból nincs hivatva hivatalból hatáskörét figyelembe venni, ha alperes ez ellen kifogást nem tett. Biztosítási dijak iránti perek mindig a kereskedelmi bíróság illetékessége alá tartoznak. A felvinczi kir. járásbíróság (1886. márczius hó 22. 431. sz. a.) Incze József ügyvéd által képviselt Adria biztosító-társaság felperesnek K. Léb. alperes ellen 3 frt 7(3 kr. biztosítási díj iránti pőrében alperest makacssági ítéletben a kereset értelmében elmarasztalta stb. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1886. június 23. 3]3 sz. a.) Az első bírói ítélet az 1881 : 59. t.-c. 39. §.-nak c. és /•. pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik s a keresetlevélnek visszaadása rendeltetik; mert a ker. törv. 258. §.-nak 4. pontja értelmében a biztosítási szerződés csakis a biztosítást elvállaló felperesi társulatra, nem pedig az alperesitett biztosítottra nézve is képezvén kereskedelmi ügyletet, alperes ezenkívül nem is lévén kereskedő, a kereset a kereseti összegre való tekintettel a kereskedelmi eljárást szabályozó I. M. R. 5. §. értelmében nem tartozik a keresk. bíróság hatásköréhoz. .Mivel pedig ügybiróság hatáskörét a bíróság hivatalból kell, hogy figyelembe vegye és ezen oknál fogva kötelessége lett volna az első bíróságnak hatáskörébe nem tartozó keresetet hivatalból visszautasítani stb. A m. kir. Curia (1887. február 11. 963. sz.) Tekintve, hogy alperes a kereset tárgyalására meg nem jelent és igy az eljáró kir. járásbíróság illetősége ellen sem tett a kellő helyen és időben (1881: 59. t.-c. 14. §.) kifogást; • tekintve, hogy ennélfogva a kir. ítélőtábla csak akkor lett volna hivatva a bírói illetőség kérdését a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyministeri rendelet 13. §. és az 1881 : 59. t.-c. 39. §. értelmében hivatalból vizsgálat alá venni, ha az ügy azon esetek közé tartoznék, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs ; tekintve azonban, hogy az ügy, sem az 1868: 51. t.-c. 53. és 54. §§. alá sem a fennebb idézett rendelet 8. §. alá, sem az 1871 : 22. t.-c. alá nem esik, különösen ezen most idézett törvény alá, annak a 11. §. utolsó bekezdése szerint vonható nem lévén; mivel a bizrosítási díj megfizetésére irányzott keresetek, melyek magának a biztosítási ügyletnek lévén folyományai, legtöbb esetben azon kérdésnek elbírálását is maguk után vonják, ha vájjon j maga a biztosítási ügylet joghatályban fennáll-e ? mely kérdés elbírálásánál a kereskedelmi törvény szabványai alkalmazandók; Tekintve, hogy ezekhez képest a inásodbirósági végzés a | törvénynek meg nem felel; ugyanaz megváltoztattatik s az eljárás megsemmisítésének helye nem találtattatik és a kir. itélő tábla oda utasittatik, hogy az első bíróság ítélete ellen alperes által beadón felebbezésre tekintettel, ujabb határozatot hozzon, stb. A ténylegesen működő bár be mm jegyzett közkereseti társasággal szerződő fél, jogait nemcsak a társaság egyes tagjai, hanem a keresk. törvény 6S. §• értelmében raaga a fársaság ellen, ! ánnak cége, vagyis neve alatt érvényesítheti. A budapesti kir. kereskedelmi és váltőtörvéuyszék (188G. március 21. 14,903. sz.) : Dr. Maislis Mór ügyvéd által képviselt F. Ignác felperesnek, Mandl Ármin ügyvéd által képviselt I D. Sámuel és társa cég alperes ellen 182 frt és jár. iránt indított váltóperében következőleg ítélt : Az 1886. évi február 26-án 10,430. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik alperes a Budapesten 1885. évi aug. 6-án 272 frtról kiállított váltó alapján mint elfogadó a kereseti 182 frt hátralék váltóösszeget felperesnek megfizetni, stb. Indokok : Alperes cég raaga beismerte, de ez a kifogá! sokhoz csatolt ügyvédi meghatalmazáson olvasható cégaláírással is igazolva van, hogy alperes cég azon névvel, mely alatt pereltetik, létezik ; beismerte azt is, hogy a kereseti váltón olvasható cégaláírás ö tőle származik, de azt állította, hogy miután a kereseti | váltón intézvényezett és elfogadói minőségben előforduló »Samuel D. et comp.« cég bejegyezve nincs, az elfogadói aláírás váltójogi kötelezettséget nem szül és e szerint alperes cég el sem marasztal; ható. Ezen állítás, illetve kifogás azonban figyelembe nem vehető, mert a kereskedelmi törvény kötelezettséggé teszi ugyan a cég j bejegyzését s ennek elmulasztását birsággal s bizonyos jogok meg, tagadásával sújtja, de a cégnek jogi létezését s e szerint az általa i elvállalt kötelezettség teljesítésére birói uton leendő kötelezését sehol sem köti a bejegyzés feltételéhez, sőt inkább épen az ellenj kezőt mondja ki a Í6. és 87. §§.-ban, mely szerint t. i. »addig, mig a bejegyzés meg nem történt, a kereskedő azon jogokban, I melyeket a kereskedelmi törvény a kereskedők részére megállapít, nem részesülhet; ellenben elvállalt kereskedelmi kötelezettségeiért harmadik személyek irányában az idézett törvény értelmében felelős* és hogy a társasági viszony joghatálya a harmadik személyek irányában azon időponttal veszi kezdetét, midőn a közkereseti társaság felállításának a kereskedelmi cégjegyzékbe történt | bevezetése közzététetett, de előbb is. mihelyt a társaság üzletét tényleg megkezdette. Kétségtelenné teszi ezen álláspont helyességét az utóbb idézett szakasz keletkezésére vonatkozó indokolás is. A kereskedelmi törvény tervezetének a törvény 87. g-ával lényegben ugyanazonos ll8. §-ára vonatkozó indokolása szerint ugyanis a közkereseti társasági szerződés joghatálya harmadik személyek irányában kettős időponthoz köttetik ; egyrészről a társaság felállításának közzétételéhez, másrészről a társasági üzlet megkezdéséhez. Lehetnek ugyanis esetek, hogy a társaság mint ilyen, működését megkezdi, hogy harmadik személyekkel jogviszonyba lép a nélkül, hogy az előszabott bejelentést teljesítené és annak közzétételét lehetővé tenné; ily esetben a társasági szerződéstől a joghatályt megtagadni annyit tenne, mint a közönségtől az alapot jogszerű igényei tekintetében megvonni. A társaság élvezhetné az egyesüléssel kínálkozó elönvöket, a nélkül, hogy az azzal járó terhek súlya alatt állana. Mindezeknél fogva és tekintettel arra. hogy azon tény, miszerint alperes cégüzletét tényleg megkezdette, részint azáltal, j hogy felperessel ügyletet kötött, részint azáltal, hogy a közhitelességi! B. alatti óvás szerint üzlethelyiséggel bír, igazolva van, a sommás végzés hatályának fentartása mellett alperes céget marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. június 17. 2,999. sz.1): az elsöbiróság ítéletének... az ügy érdemére vonatkozó része megváltoztattatik, az 1886. február 26-án 10,430. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperes D. Sámuel és társa cég ellen érvényesített keresetével elutasittatik, stb. Indokok : Kétségtelen ugyan, hogy a közkeresetre alakult társaság jogviszonyának hatálya harmadik személyek irányában a keresk. törv. 87. §. értelmében nemcsak azon időponttól fogva, melyben a közkereseti társaságnak a kereskedelmi cégjegyzékbe