A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 10. szám - Igéret-földe

Hatodik évfolyam. 10. szám. Budapest, 1887. március 6. Szerkesztőség: Y. sas-utca 14. szám. Kiadóhivatal: T. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A BAG1 ÖGÍÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI I Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre . 6 ftt — kr. fél » . 3 » — » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyul küldendők. TARTALOM: ígéret-földe. Irta: Mihálkovics Árpád, kir. jrbiró Bonyhádon. — Van-e folytatólagos végrehajtásnak helye? írták: I. dr. Im1 ing Konrád, kir. táblai biró Budapesten. II. Csilléry Kálmán, tvszéki biró Kecskeméten. III. Csanády István, kir. jrbiró SzentEndrén. — Az erőszakos nemi közösülés kísérlete. Irta : dr. H e i 1 Fausztin, fiumei kir. ügyész. — Adható-e bekebelezés nélkül jelzálogi biztosítási elsőség a hitelezőnek ? Irta : dr. I s s e k u t z Viktor, erzsébetvárosi ügyvéd. — Adalék a jogtalan elsajátítás vétségéhez. Irta: Nagy Elek, kir. alügyész Lúgoson. — Hagyatéki eljárásunk. Irta: Szép Gedeon, b.-szerdahelyi ügyvéd. — Az örökösödési osztály a közjegyző előtt. Irta: dr. Kovaliczky Elek, Eperjes. — A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék uj elnöke. — Ausztria és külföld. (Az ügyvédi díjszabás Németországban.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. — Hirdetés. TÁRCA: A chinaiak családi joga. Irta: Vargha Ferenc, b.-gyulai királyi alügyész. MF.LLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöliirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) X ígéret-földe. Itta: MIHÁLKOVICS ÁRPÁD, járásbiró Bonyhádon. Magyarország valóban az igéret földe! Lássuk csak, mi minden van igérve a justitia terén: polgári törvénykönyv, bűnvádi eljárás, szolgálati pragmatika, telekj egyzőkönyvek átalakítása, kir. táblák decentralisatiója, ügyvédi rendtartási novella és legújabban a polgári peres eljárás. Lesz-e mindebből valami? Alig hiszszük, vagy ha igen : úgy e háborús század keveset fog megérni belőle. Addig, a mig minisztériumunkban más irány — a közel múlttal merőben ellentétes — nem fog felülkerekedni, mig a csendőrség által bekísért egyének orvosi vizsgálatáért 18 krokat megállapító, a szakértők és bírósági hivatalnokok kiküldése alkalmából félnapi díjakat szabályozó, statistikai adatok gyűjtését rendelő és hasonló életbevágó rendeletek helyett a m o n s évente nagyobbat nem szül: kevés reményünk lehet alapos reformok, gyökeres változásokhoz. De ehez szükséges volna, hogy a minisztériumot bizonyos alkotó szellem Jengje át. Hiszszük és reméljük, hogy ha a jelenlegi igazságügyminiszter — kit erre a hosszas bírói pályán szerzett gazdag tapasztalatai mindenkinél inkább képesítenek — megragadja az initiativát s kijelenti, hogy az eddigi toldozás-foldozás helyett rendszeres, szerves és egész munkálatokra helyezi a fősúlyt s ilyeneket vár el hivatalnokaitól, ezek igyekezni fognak kedvében járni s az igazságügy terén életrevaló eszméket, terméket produkálni. Hogy volna ez kezdeményezendő ? K tekintetben eltérők lehetnének a nézetek. Mindenesetre nagyot lenditene igazságügyünkön, ha a minisztérium: 1. Kiadná mindazon rendeleteket, melyeknek a magyarországi rendeletek tárában való közzététele annak idején, ismeretlen okból elmulasztatott s melyeknek száma: légió. Közöljük i áltozatlanul e cikket, bár nem értünk teljesen véle egyet. A szerkesztőség. Nem szólunk ama speciális jelentőségű rendeletekről, melyek épen csak azt az egy-két bíróságot érdeklik, melyekhez intéztettek, de értjük alattuk mindazokat, melyekre vagy más, közzétett rendeletekben történik hivatkozás, vagy melyekre ugyan egyes bíróságok szabálytalan eljárása szolgáltatott okot, de a melyek a helyes eljárást és a concrét vitás, félremagyarázott eseteket apodictice meghatározzák, felvilágosítják. Ilyenek, hogy többet ne említsünk: az 1872. évi december 31-én 39,873, 1874. évi 36,438, 1875. évi 24,560. sz. a., a bíróságok ügyforgalmára vonatkozó statistikai adatok mikénti helyes összeállítását tárgyazó u. a. évi 38,625/875. sz. a. kelt (u. n. Csemegi-féle) rendelet, az u. a. évi november 9-én 31,401, 1876. évi február 3-án 4,317, 1879. évi március 10-én 4,110, u. a. évi 32,111, 1880. évi augusztus 24-én 24,235, u. a. évi 36,366, 1881. évi 1,051 és 2052, 1882. évi február 19-én 1,051 és u. a. évi 47,^83. sz. a., 1884. évi 10,224 és 57,278. sz. a. kelt rendelet, a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminisztériumnak a birói letétek tárgyában 1885. évi január 21-én 2,258. sz. a. kelt rendelete mellett megküldött s 1884. december 17-én 46,826. sz. a. kelt közmunka- és közlekedési miniszteri rendeletben emiitett, a M. O. R. Tárában hiányzó, sem könyvárusnál, sem egyebütt nem kapható 1881. évi egész »Pótrendelet-tár«, valamint sok egyéb nélkülözhetetlen, közhasznú igazságügyminiszteri és az igazságügy körébe vágó egyéb miniszteri rendelet. * 2. Egy kötetbe, velős kivonatban össze kellene állítani mindama fbntosabb igazságügyi rendeleteket, melyek a polgári és büntető jog terén teljes érvényükben fennállanak s melyekre a jogászközönségnek lépten-nyomon szüksége van, kihagyva a sallangos vagy interpretáló részt, melyet az élet amúgy is megoldott. A polgári jog terén különös figyelem lenne fordítandó azon rendeletekre, melyek a bírósági szervezetre, a főnöki teendőkre, a birói eljárásra, az ügyvédi karra, közjegyzői, szakértői, tolmácsi, végrehajtói és kézbesítői intézményre vonatkoznak, mig a büntető eljárás keretében meg kellene kezdeni az új, valamint a járábiróságokhoz tartozó ügyekben való bűnvádi eljárást, a jövedéki kihágási ügyekben fennálló eljárást főbb vonásokban szabályozó rendeletekkel, melyekhez hozzáadandó volna még a sajtóügyi eljárást szabályozó rendelet mai érvényében. Ez utóbbi tárgyban ugyanis annyi a pótrendelet, hogy maholnap azt sem tudjuk mi áll az elsőből érvényben Kívánatos volna még a hazai bíróságok egymással, valamint (Austria és) a külföldi bíróságokkal való érintkezését, a viszonyosság fennállását tárgyazó rendeleteknek külön fejezetet szentelni s a pénzbírságok hovaforditása iránt a jelenleginél egyöntetűbb eljárást létesíteni. Mindezeket pedig a kir. főügyész nevezetesebb rendeleteivel kiegészíteni. * Ilyenek pl. a jövedéki kihágások miatt elitélt vagyontalan foglyok élelmezési költségeinek a jövedéki bírságalapból való megtérítését tárgyazó, 1875. évi február 2H-án kelt legf. elhatározás (Pénzügyi Közlöny 15. sz.) az 1877. évi július 6-án 3l,9íi3. sz. a. (Pénzügyi Közlöny 25. sz. 403. oldal1, az 1878. november 26-án 65.45L sz. a. (Pénzügyi Közlöny 1878. évfolyam 44 sz. függelék, fc67. oldal) ugyanezen tárgyban kelt pénzügyminiszteri 1 rendeletek.