A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 9. szám - Az ügyvédség reformja. 1. r. - A budapesti kir. itélő-tábla minta-tanácsa

30 A J OG. április 28-áii 356. sz. a. hozott végzéssel az iratoknak érdemleges indítványtétel végett a kir. ügyészséghez való áttétele elrendeltetett és vádlott erkölcsi és vagyoni bizonyitványa bekivántatot.t, mikor a fentebbiek szerint a vádlott terhére rótt cselekménynek büntethetősége már elévült : ennélfogva, stb. Ha \alaki jogos alap nélkül zálogba vett tárgyai visszavétele végett, a tulajdonos akarata ellenére is, annak kertjébe hatol és tárgyait elviszi, ez büntető cselekménynek nem minösithetö. (Btk. 330., 368. §§-ai.) A nyíregyházi kir. törvényszék (1886. március 29. 1,749. sz. a.): Sz. János a btk. 330. §-ba ütköző s minősülő magánlak megsértésének bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért 6 havi börtönre Ítéltetik. Ezen vádlott, valamint özv. Sz. Jánosné a becsületsértés vétségének vádja és következményei alól felmentetnek, stb. Indokok: Mert a megtartott végtárgyalás során I.-r. vádlott tagadásával szemben a hit alatt kihallgatott K. Mária és Cs. Péter tanuk vallomásaival beigazoltatott, hogy 1885. évi október 25-én I.-r. vádlott, mivel V. Kristóf sértett a kertjében kárt tett s vádlott tulajdonát képező sertéseket kiadni vonakodott, sértettnek vasvillával lakására rontott s ott K. Mária vallomása szerint, megöléssel fenyegetés mellett torkon ragadta sértettet s fojtogatta, sőt D. Mihály né hit alatti vallomása szerint, még: »Add ki a sertésemet, baszd meg azt a cigány tót anyádat!« kifejezéssel is illette. Majd pedig Cs. Péterné hit alatt tett vallomása szerint, annak mint akkori cselédjének megparancsolta, hogy az általa sértett udvarára dobott fejszével az ól lakatját verje le, s a sertéseket bocsássa ki s hajtsa haza; mit tanú gazdája adott parancsa folytán teljesített is. Minthogy vádlott ezen ténye a btk. 33o. §-ában körülirt magánlak megsértése bűntettének tényálladékát képezi őt abban bűnösnek kimondani kellett. Ellenben felmentendő volt I.-r. vádlott a becsületsértés vétségének vádja alól, mert sértett elleni sértő kifejeséseit akkor alkalmazta, midőn a magánlak megsértésének bűntettét követte el és igy külön bűntényt nem is képezhetett, stb. A budapesti kir.itélőtábla (1886. május 17, 15,296. sz. a.): A királyi törvényszék ítéletét megváltoztatja és vádlottat a btk. 368. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétsége, valamint a kbtk. 4l. §-ában meghatározott veszélyes fenyegetés által elkövetett közcsend elleni kihágás miatt mondja ki bűnösnek és ezért a btk. 9. §. és következő, valamint a btk. 102. §-a figyelembevételével vádlottat összbüntetés gyanánt 4 havi fogházbüntetésre, továbbá a vétségre nézve 10 frt, a kihágásra nézve 5 frt pénzbüntetésre ítélte, stb. Indokok: Miután Sz. János vádlott ellenében azon körül mény, hogy sértett udvarára erőszakkal, avagy a btk. 330. §-ában foglalt további feltételek mellett jogtalanul, avagy még csak jogos indok nélkül hatolt és sértett akarata ellenére fenmaradt volna, az eljárás adatai által igazolást nem nyert, tehát még a btk. 332. §-ának alkotó elemei sem forognak fenn; a kir. itélő tábla az eljáró kir. törvényszék nézetétől eltérőleg a btk. 330. §-ban meghatározott magánlak megsértésének bűntette terhe alól felmentendőnek találta; mert a vádlott előadását támogató K. Mária Z. Mihályné és Cs. Péter tanuk eskü alatt kivett vallomásukban azt adják elő, hogy vádlott a sértett fél által elfogott sertés visitását hallván, a sértett fél udvarára jött és tőle a kertben talált és e végből zálog gyanánt elzárt sertések kiadatását kérte. Tehát kétségtelen, hogy megjelenése ekként nem jogtalan, de jogos indokból történtnek tekintendő és csak midőn sértett a sertés kiadását megtagadta, élt vádlott a feletti ingerültségében, azon veszélyes fenyegetéssel, a vasvillát, melyet vádlott Cs. Péter tanú előadásával támogatott vallomása szerint azon hiszemben, hogy a kutyák bántják sertését, azok fékezésére hozott magával sértettre szegezve: »Add ki a sertésemet, a kutya istenit az anyádnak, mert mindjárt meghalsz!«, mely kétségtelen nem a magánlak megsértésére, hanem sértett megfélemlítésére, személve ellen irányzott cselekmény a szándék irányánál fogva is a btk. 41. §-ában meghatározott közrend elleni kihágás tényét állapítja meg. Azonban a btk. 368. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétsége is terheli vádlottat; mert sértett fél és K. Mária, valamint Z. Mihályné tanuk előadása szerint ugyanakkor azon ól lakatja, hol sértett fél a kertben talált és behajtott sertést elzárta, erőszakkal letörve találtatott; a sertés pedig vádlott vallomása szerint ugyanakkor birtokába visszakerült; minthogy pedig vádlott megjelenésének célja az volt, hogy a sertés visszaadatását kikérje és midőn kérelme sikertelen volt, a felkorbácsolt szenvedélyek iránya és a tagadó válasz dacára csak a kérelem tárgyának erőszakos valósítására irányult és miután Cs. Péter tanú eskü alatt igazolja, hogy az ól lakatját ugyanakkor urának, vádlottnak parancsára verte le és szabadította ki ura sertését, mely nyomban és jogtalanul vádlott birtokába visszakerült, mit vádlott be is ismert; kétségtelen, hogy vádlott eme ténye a btk. 368 §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás összes alkotó elemeit foglalja magában, minélfogva, stb. A in. kir. Curia (1887. február 3, 7,721. sz. a.): Tekintve, hogy V. Kristóf az özv. Sz fánosné sertései által a kertjében okozott kárt törvényszerüleg meg nem becsültette és a szomszéd jószága által az udvarkertben okozott kártétel a mezőrendőri kártétellel azonosnak és egyoldalú eljárás alá tartozónak nem tekinthető; ekként bizonyított kártétel hiányában Sz. Jánosék sertését zálogként lefoglalni káros fél jogosítva nem lévén, ezeknél fogva Sz. János vádlott akkor, midőn az ily körülmények közt általa bezároltatott sertéseit szolgája által káros óljából a lakat leverésével kieresztette és visszafoglalta: beszámítás alá eső büntetendő cselekményt el nem követett. Sz. János vádlottnak azon cselekménye ellenben, hogy vasvillával kezében V. Kristóf udvarába ment s ott károst, tanuk vallomása szerint, halállal fenyegette, beszámitás alá eső büntetendő cselekményt a kbtk. 41.ij-a alá eső közcsend elleni kihágást képezi. Ezeknélfogva a budapesti kir. itélő táblának ítélete a minősítés és főbüntetés tekintetében megváltoztatik. Sz. János vádlott a btk. 368. §-a szerint minősített jogtalan elsajátítás vétségének vádja alól felmentetik. A másodfokú bíróság ítéletének ellenben a kbtk. 41. §-ra eső közrend elleni kihágást tárgyazó része, minősítés tekintetében helybenhagyatik; a főbüntetés tekintetében azonban a másodfokú bíróság ítélete akkép változtatik meg, hogy vádlott ezen kihágás miatt 14 napi elzárásra és mellékbüntetéskint 10 frt pénzbüntetésre ítéltetik. Ezen változtatással egyebekben, stb. A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. /. Ingatlanok eladásából származó vételár-hátralékok után élvezett kamatjövedelem tökekamatadó tárgyút képezi 2. Ha valamely beperesitett tökének több évi kamata a perfolytán egyszerre fizettetik ki : az 187J: XXII. t.-c. 2. $-ának 14.. pontjában meghatározott adómentesség nem az egyszerre kifizetett több évi kamatjövedelem egész összegéhez képest, hanem az abból egy évre eső kamatjövedelem összegéhez képest állapítandó meg. {1886. évi szeptember 13-án, 11,408/84.. sz. a.) Az 1881. évi XXVI. t.-e. 24. §-ának f) pontja értelmébeni illetékegyenérték-mentesség megállapításánál egyedül a községi Jegyző részére mcgállcipitott évi járandóság összegéből, segédtartás címén levonás nem eszközölhető. (1886. évi szeptember y-én, 7,622)85. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök: Scbenk J. e, debreceni tszék, bej. febr. 21, félsz. febr. 28, csb. Nagy Károly, tmg. Kovács József. — Koppan István e., szolnoki tszék, bej. márc. 31, félsz. apr. 1^, csb. Jámbory Lajos, tmg. Szőke Lajos. — Weiner Adolf e., győri fszék, bej. márc. 12, félsz. márc. 21, csb. Stier János, tmg. dr. Bobest István. — Fein Emánuel e., kolozsvári tszék, bej márc. 26, félsz. apr. 2, csb. Comanescu Sándor, tmg. Szacsvay Dénes. — Lövy és Schlesingeriié e., komáromi tszék, bej. márc. 24, félsz. apr. 18, csb. Kun Sándor, tmg. Gálba Károly. — Llldwig Scliuster e., bej. apr. 14, félsz. máj. 16, csb. Tamás Károly, tmg. dr. Wagner Albert. Weisz Sámuel e., nagyváradi tszék, bej apr. 2, félsz. apr. 22, csb. Telencsik István, tmg. dr. Radó ignác. — ISezegh Pál e., besztercebányai tszék, bej. márc. 2(i, félsz. apr. 25, csb. Seyfried József, tmg. Kollár János. Pályázatok : Kun-szentmiklósi jbii óságnál aljegyzői áll. márc. 5-ig. — S-a.-ujbelyi tszéknél aljegyzői áll. márc. 5-ig. — Szabadkai tszéknél alj e g y z ő i áll. márc. 5-ig. — Budapesti keresk. és váltótörvényszéknél díjas joggyakornoki áll', febr. 27-ig. — Privigyei jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 5-ig. — Kalocsai jbiróságnál albirói áll. márc. 5-ig. — Karánsebesi ügyészségnél ügyészi áll. márc. 5-ig. Hódmezővásárhelyi jbiróságnál díjas joggyakornoki all. márc. 19-ig. Budapesti tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc 4-ig. — Szentendrei jbiróságnál aljárásbirói áll. márc. 7-ig. — Esztergomi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 8-ig. — Nyitrai tszéknél b i r ó i áll. márc. 8-ig, Budapesti ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. márc. 8-ig. - Módosi jbiróságnál albirói áll. márc. 8-ig. — Tisza-löki jbiróságnál aljegyzői áll. márc. lü-ig. — Tordai ügyészségnél ügyészi áll. márc. 10-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)