A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 8. szám - A budapesti és a marosvásárhelyi kir. Táblák judikaturájának egyöntetűsége - Adalékok a jogtalan elsajátitás vétségéhez

Hatodik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1887. február 20. Szerkesztőség: Y. sa^ - ntea 14. szár Kiadóhivatal: V. sas - ntca 14. szíim. Kéziratot vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A IIAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre fél > negyed » 6 frt — 3 » — 1 > 50 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A budapesti és a marosvásárhelyi kir. Táblák judicaturájának egyöntetűsége Irta : dr. Rónay János, fogarasi ügyvéd. — Adalékok a jogtalan elsajátítás vétségéhez. Irta : dr. Gyurkovich László Budapesten. — A betudás (collatió) az örökösödési jogban. Irta : G a a r Vilmos, Sopron. — Van-e folytatólagos biztosítási végrehajtásnak helye. Irta : Koppányi Dani, Gyöngyös. — A köztörvényhatóságí törvény magyarázatához Irta: dr. Neumann József, pozsonyi ügyvéd. —• Sérelmek. (Kolozsvári justilia, Irta : dr. D e 1 l'A d a m i Rezső, bpesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a "Budapesti Közlönye-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A budapesti és a marosvásárhelyi kir. Táblák judikaturájának egyöntetűsége. Irta : Dr. RÓNAY JÁNOS, fogarasi ügyvéd Valahányszor a budapesti kir. tábla elvi jelentőségű (legtöbbnyire helyes) határozatait közzé téve látom, mindenkor egy neme a bánatos érzésnek fog el. Egyfelől bántja erdélyi localpatriotismusomat az, hogy miért nem kerül nek néha nyilvánosságra a marosvásárhelyi táblának határozatai is ? * Pedig előnyére szolgálna az nemcsak az igazságkereső feleknek, hanem magának ezen kir. tábla tekintélyének is. Igaz, hogy a budapesti tábla némely kedvező k ü 1 ső körülmény, különösen a kir. Curiával fennálló, majdnem közvetlen és mindennapi érintkezése következtében elsőbbségnek örvend a marosvásárhelyi tábla felett; azonban ez utóbbi is kitűnő birói tagokkal dicsekedhetik, különösen némely ifjabb erőit tekintve, és még inkább azóta, hogy egy budapesti biró vette át az elnökséget és ugy látszik üde légáramlatot is hozott ősi táblánk termeibe. Tőle tehát méltóan várható, hogy táblájának elvi jelentőségű határozatait nyilvánosságra hozassa, mi által nem csak bíráinak éberségét serkentené, ambitiójukat a nyilvános ellenőrzés segélyével élénkítené, hanem alkalmat szolgáltatna arra is, hogy a haza két középfokú bíróságának ugyanazon kérdések fölött hozott határozatai összehasonlittassanak, hogy azok egymást conigálják és kiegészítsék. A második ok, mely sajnálatot kelt, az, hogy miután takarékossági és egyéb tekintetekből mindenik kir. táblának külön-külön sok esetben utolsó fórumként adatott meg a döntés joga és erkölcsi nagy terhe, miért nem gondoskodott a törvényhozás arról, hogy a táblák, mint sok esetben utolsó és legmagasabb forumoknál is az igazságszolgáltatás egyöntetűsége megóvassék. Pedig csak egy tollvonásba került volna, csak egy toldalékba az !8ál. évi LIX. t.-cz. 4. §-ához. Talán nem merész azon föltevésem, mely szerint örömmel üdvözölné a jogász világ, ha egyetlen egy §-t tartalmazó novellával a törvényhozás felhatalmazná az igazságügymi*) Miért nem gondoskodnak erről erdélyi kartársaink, első sorban azonban a marosvásárhelyi tábla birái és elnöke, a mennyiben közlés végett időnként az érdekes eseteket a szaksajtónak beküldenék? Lapunk szívesen nyitja meg hasábjait ezen közlemények részére is. A szerkesztőség. niszter urat, hogy a curiai teljes tanács intézménye tárgyában kibocsátott 1881. évi 2,214. számú rendeletet megfelelő módosítással a kir. táblákra kiterjeszsze. Itt azután nem volna figyelmen kivül hagyandó, hogy miután Curia csak egy, tábla pedig kettő van, sőt talán több is lesz, a táblai döntvényeknek két neme volna megkülőnböztetendő, mint a vérkeringésben a vér két stádiuma. Ugyanis mindegyik tábla a saját döntvényeit a másik táblával (illetve táblákkal) és a kir. Curiával közölni tartoznék ; e mellett bármely tábla tanácsa többségének vagy tanácsi elnökének, vagy táblai elnöknek, valamint a kir. Curia bármely polg. tanácsa többségének, vagy elnökének vagy a Curia elnökének jogában állana, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó táblai határozatokról bir tudomással, vagy azon esetben is, ha bizonyos vitás elvi kérdés fölött egyik tábla döntött, de a másik tábla vagy a Curia emiitett közegei azt irányadónak el nem ismerhetni vélik, a kir. Curia teljes tanácsának eldöntés végett e'.éje terjeszteni. Nem okvetetlenül szükséges, sőt egy csekély pénzáldozattal járna, de igen célszerű volna, ha az ilyen revis i o n á 1 i s curiai teljes tanácsülések félévenként tartatnának és azokban mint előadók mindenik kir. táblának egy-egy küldötte részt venne. A keresztülvitel részleteihez — elismerem — sok szó fér, de maga a javasolt intézmény talán mégis életre való lenne. Adalékok a jogtalan elsajátítás vétségéhez. *^ Irta : Dr. GYURKOVICH LÁSZLÓ, Budapesten. A »Jog« folyó évi 2. számában, a fenti cím alatt, egy konkrét jogeset lett közölve, melynek elbírálásánál a budapesti kir. ítélő tábla 1,142/1885. s a m' kir. Curia 4,691/1885. sz. a. kelt Ítéletében G. Gy. tettesnek ama cselekményét, mely szerint nevezett, az általa az sz . . . . i vásáron talált 50 frtot, a találást követő napon, tehát a BTK. 365.§-ában a visszaadásra, illetőleg bejelentésre megszabott nyolc napi határidőn belül, vásárlás céljából részben elköltötte: a btk. 365. § a szerint minősülő jogtalan elsajátítás vétségénen minösité. Cikkiró szószerint idézvén a btk. hivatkozott szakaszát s az anyaggyüjteménynek ide vonatkozó részét, ama körülmény folytán, hogy a btk. e vétségnél az elsajátítás praesumtióját s így a bűnösség kérdését bizonyos időtartamon belül eszközlendö visszaadás, illetve feljelentés elmulasztásához köti, azon konklusióhoz jut, mikép a talált dolognak, a kiszabott határidőn belül, a találó által eszközölt jogtalan használása általában, s így — mint azt a cikkből kivehetni véljük — a jelen esetben is, csupán a kbtk. 127. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágásnak képezheti álladékát. Míg az e lapok 6. számában ugyan e tárgyra vonatkozólag közölt értekezés szerzője, mennyiben az eltulajdonitási szándékot, a fungibilis dolog elhasználásának megkezdése által, a 8 napon belül is beigazoltnak találja, a cselekményt a BTK. 367. S-a alapján tartja jogtalan elsajátítás vétségéül minősitendönek. Szerintünk, szemben a törvényhozónak a BTK. 365. §-a konstruálásánál kifejezésre jutott intentiójával, e nézetek egvike sem állhat meg, hanem igenis helye van a törvény 365. §-a alkalmazásának.