A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 7. szám - A törvénykezési szünet kérdése a budapesti ügyvédi kamarában

28 tetés figyel m nek, melyet a teljes különféle kifogásokná Minthogy az el kijelölt rendelt, hogy azon köt s gyakorolni el< e és ott a hol álta valc gében állott a megrendelt árút azon állomásra küldeni, a hova felperes kívánja. — Jelen esetben tehát kétségenkivül az u. n. helytávolság melletti vétel (distance-ügylet) esete forog fenn. Alperes szem elől téveszti ugy ezen ügylet természetét, mint a teljesítési hely fogalmát, sőt a k. t. világos rendelkezését is, ha abból, hogy ö bizonyos állomásról tartozik szállítani, azt következteti, hogy a vevő a feladó állomáson tartoznék az árút megvizsgálni s az eladónak rendelkezésére bocsátni. A distanceügyletnél, ha csak az eladó kifejezetten a rendeltetési helyen nem akart a maga részéről teljesíteni, rendszerint más a teljesítési hely az eladó és más a vevő szempontjából. — Ily eset forog fenn ezúttal is. Itt az eladó a maga részéről akkor teljesít, midőn az árút a szerződésszerű állomások valamelyikén továbbítás végett feladja; a vevő ellenben akkor teljesít s a szerződés értelmében csak is akkor kell teljesítenie, mikor az árút a rendeltetési helyen átveszi, vagyis a teljesítési cselekmény egysége a fenforgó ügyletnél hely- es időbeli megszakítást szenved az által, hogy annak két alkatrésze: az átadás az eladó s az átvétel a vevő részéről, két különböző helyen megy végbe. Jórészben azon megkülönbözkivül hagyása képezi szülőokát ezen visszaélésteljesítési helyre alapított széltében használatos isoknál tapasztalhatni. az előadottak szerint a vevő más helyen, mint az tési helyen átvenni nem tartozik, nyilván;lezettségeit sem gyakorolhatja s nem is bb és másutt, mint akkor, miután az árút az átvételre köteles volt, melyekkel őt a kereskedelmi törvény (346. §-a) terheli, nevezetesen az árú megvizsgálásának s kifogás esetén a rendelkezésre bocsátás kötelességét. A tételes törvény ezen intézkedése teljes összhangban áll a forgalmi élet követelményével is s a szerződő feleknek s követelményből következtethető hallgatag megjegyzésével, mely bizonyára nem is irányulhat arra, hogy a más helyen lakó vevő a feladó állomáson vizsgálja meg a neki szánt árút. — Ezen felfogás helytelenségét még szembeszökőbben igazolja a jelen eset, miclon alperes szerződés szerint szabad választásához képest négy különböző helyen teljesíthet, midőn tehát felperes vevő rendszerint csak akkor értesülhet arról, mely helyen teljesített alperes eladó, midőn az árú már útban van. Mindezek szerint alperes azon kifogása, hogy felperesnek nem állott volna jogában a petróleumot Budapesten a rendeltetési helyen vizsgálni meg s bocsátani alperes rendelkezésére, bitói figyelembe vehető nem volt. Áttérve most egyrészt a kereset, másrészt az alperesi viszontkereset alapjára, felperes keresetét arra fekteti, hogy a szállított petróleum volt nem szerződésszerű, a mennyiben annak lobbanási foka a szerződésileg kikötött 21°-ot (Celsius szerint) az Abel-féle petroleum-kémlő készüléken nem érte el, a mint ez a részint alperessel közösen, részint kir. közjegyző által vont petróleum-mustrákon a budapesti magy. kir. állami vegykisérleti állomás s a budapesti József-műegyetem által eszközölt lobbanási próbák hitelesen igazolták. Épen az ezzel ellenkező állítás, nevezetesen az, hogy a petróleum lobbanási foka a szerződésszerű mértéket elérte, képezi alapjogát a vételárra viszoukeresetileg perlő alperes igényeinek. — Tekintve azonban, a rendelkezésre bocsátó vevő kifogásával szemben az eladót terheli az árú szerződésszerű minőségének bizonyítása s hogy alperes hiteles igazolását annak, hogy az általa szállított petróleum 21° C.-nál lobban nem nyújtotta, viszonkeresetének helyt adni nem lehetett. Igaz ugyan, hogy alperes az állami vegykisérleti állomás hivatalos bizonyítványával igazolta azt, hogy a vegykisérleti állomás Abel-féle készülékén és az alperes tulajdonában levő Abel-féle mérőn, mely ép ugy, mint a előbbi, a német birodalmi egészségügyi hivatal által van hitelesítve, egy és ugyanazon petróleum lobbanási foka ugyanazon időben 1 — 1 i/2 foknyi eltérést mutat, ugy, hogy ugyanazon petróleum, alperes készülékein vizsgálva, a szerződésszerű lobbanási fokot elérte, mig a vegykisérleti állomás készülékén azon alul maradt. — A két egyenlő hitelességű készülék ezen megbizhatlansága arra is indította a bíróságokat, ho°y a felek által a petróleumból újabb mustrákat vétessen, melyeknek lobbanási fokát maga a bíróság vizsgáltatta meg, szintén az Abel-féle készüléken. — Ámde ezen újabb vizsgálat eredményét a bíróság irányadónak a jelen per eldöntésénél nem vehette, mert időközben szakértők utján arról győződött meg, hogy egy részt a petróleum hosszabb fekvése a szabad levegőn, másrész" meg az a körülmény, hogy a bíróság által elrendelt újabb mustravétel 11° R. hőmérsék mellett történt, a lobbanási fok magasságára lényegesebb befolyást gyakorolhat s így az ezen mustrákon eszKÖzölt mérés eredményéből a petróleumnak az átvétel alkalmával létezett lobbanási foka biztosan meg nem állapitható, llyképen, minthogy alperes a lobbanási fok hiteles megállapítás,U az átvétel alkalmával elmulasztotta s minthogy az, vájjon két egyenlő hitelességű Abel-féle készülék közül az veendő-e fontosabbnak, mely magasabb, vagy az, a melyik alacsonyabb lobbanás fokot mutat, megállapítható nem volt, nem maradt egyéb hátra, mint azon hivatalos lelettel elégedni meg. melyre felperes keresetét alapította s mely 21" C-nél alacsonyabb lobbanási fokot mutatott. E szerint felperes kereseti alapját megfelelőnek kellett ugyan elismerni, mindazáltal az arra támaszkodó igények csak részben voltak teljesíthetők. így mindenekelőtt el kellett felperest 243 frt 60 krnyi árkülönbözeti követelésével utasítani, mert egyszerű és nem fedezeti árkülönbözetet követelvén, ennek számításánál csupán a Fiúméban, nem pedig a Triesztben fenállott árakat vehette alapul, minthogy a szerződési vételár megállapítása határozottan és kizárólag a fiumei árak alapján történt, melyek pedig a teljesítés idejében a szerződési vételárnál alacsonyabbak voltak. Hasonlóképen el kellett utasítani felperest azon 360 frtnyi követelésével, melyet az alperestől nyert s waggononként 60 frtot tevő árleengedés" címén támaszt, mert erre kétségtelenül csak akkor tarthat igényt, ha a petróleumot átveszi, holott keresetének célját épen az képezi, hogy azt ne kellesen átvenni. E szerint felperes csupán a petróleum - szállítmány után kifizetett fiuvardíjnak és a mustrahuzással s a lobbanási fok meghatározásával egybekötött költségeinek megtérítését igényelheti jogosan, melyek 936 frt 60 krnyi összegében, valamint a perbeli készkiadásokban alperest marasztalni kellett; ellenben az ügyvédi díjak s a tőzsdei ítéleti illeték mindkét fél által viselését kellett kimondani, minthogy teljesen pervesztesnek alperes a fentiek szerint nem tekinthető. (Budapest, ls87. január 25 én.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Midőn bírósági kézbesítő a kézbesítendő iratot nem az illető félnek kézbesiti s ez a helytelenül neki kézbesített bírói iratot az illetékes bírósághoz útbaigazító beadvány nyál. i'isszajuttatja . az ily természetű beadvány bélyegk'ótclezettség alá nem tartozik. A in. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: a fővárosi kir. pénzügyigazgatóságnak 1884. október 6-án 27,292. szám alatt kelt végzését megváltoztatja s felebbezőt a terhére rótt egyszeres és felemelt bélyegilleték fizetésének kötelezettsége alól felmentvén, annak törlését elrendeli. I n d o k o k, stb. De meg kellett változtatni a másodfokú végzést a fentebb felhozott — az illetékszabályok szellemének és célzatának — de a méltányosságnak is megfelelő indokokon kívül azért is, mert fenforgó esetben per analógiám et deductionem helye lehet a díjjegyzék 14. tételének m) pontja alatt foglalt azon határozmány alkalmazásának, mely szerint : panaszok hivatalos közegek bánásmódjának minősége iránt bélyegmentesek ; mivel az illető bírósági végzés a kézbesítő által tényleg egy oly személynek kézbesittetett, kire az nem vonatkozott és ki a kézbesítés ellen tiltakozott is. .Mindezeknél fogva a másodfokú végzést megváltoztatni s a szóban forgó megleletezett beadvány bélyegmentességének megállapítása mellett, felebbezőt az illeték fizetése alól felmenteni és a kiszabott illetéknek törlését elrendelni kellett. (1886. évi július 16-án, 7,626/885. szám.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csó'dók : l)eutsch Hauni ell., rimaszombati trvszék. be], március 16.i félsz, április 4., csb. Vozáry György., tmg. Molnár József. FucllSZ Károly és Fuchsz Sámuel ell., eperjesi trvszék, bej. március 9.. félsz. márc. 14., csb. dr. Grinaeusz Géza., tmg. Szmrecsányi József. — Kriegerbeck FerenCZ ell., kassai trvszék, bej. márc. 5., félsz. márc. 17., csb. Teleki László', tmg. dr. Sichermann Bernát. — Witz testvérek ell., kecskeméti trvszék' bej. márz. 2., félsz. márz. 9., csb. Csorba Károly, tmg. Diószeghy József. Pályázatok . A szegedi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 15-ig. — Algyogyi jrbságnál al j. eg y z ő i á 11. febr. 19-ig — Beregszászi tszéknél aljegyzői áll. febr. 2l)-ig. — Aradi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 21-ig. — Gyulafehérvári jrbságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 5-ig. — Győri tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 22-ig. — Lugoti tszéknél b i r ó i áll. febr. 24-ig. — Pozsonyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. márc. 9-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)